Search
péntek 19 április 2024
  • :
  • :

Kormányinfo 34 – a Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szoborról

34. Kormányinfo – a Hóman Bálint-szoborról

Székesfehérvárra tervezett Hóman Bálint-szobor. Magyarországon demokrácia és véleményszabadság van, ennek az egyik megnyilvánulása, hogy a helyi képviselő-testület döntést hoz egy szobor felállításáról. A miniszterelnökhöz érkeznek hazai és külföldi megkeresések, több társadalmi szervezet és magánszemély is a kormányfőhöz fordult, a kabinet mérlegeli ezeket, majd megválaszolják a kérdéseket. A szobor már készen van.

A magyar menekültügyi szabályok megfelelnek az alkotmányos és emberi jogi követelményeknek. A kormány a kötelezettségszegési eljárás folyamán élni fog a válaszadás lehetőségével, kész tárgyalni a brüsszeli bizottsággal, vagy akár arra is, hogy bírósághoz forduljon. Németországban 300 ezer menedékkérőnek három éve nem bírálták el a kérelmét, 800 ezer menedékkérő ügyéhez pedig még hozzá sem kezdtek a német hatóságok. Velük szemben kellene eljárást kezdeményeznie az Európai Bizottságnak.

A mini Schengen ötletét Lázár János Magyarországgal és a közép-európai államokkal szembeni bosszú részének tartja. Lopakodva megpróbálnak kirekeszteni bennünket Schengenből. Folyamatosan fenyegetnek, és megpróbálnak kényszeríteni bennünket arra, hogy fogadjunk be bevándorlókat. Magyarországra negyvenezer embert akarnak visszatoloncolni. A legtöbbet Németországból és Ausztriából, de csak Magyarországgal együttműködve, azonban ebben az ügyben Magyarország nem működik együtt.

Az Európai Bizottság a kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban egy két hét alatt megválaszolandó kérdést küldött, ezt a kormány megválaszolta. Trócsányi László igazságügyi miniszter tárgyalásokat folytat Brüsszelben – még lehet, hogy karácsony előtt – a helyzet tisztázására – nem jogi, hanem politikai vitáról van szó.

Meghaladták a 9 ezer milliárd forintot a kifizetett európai uniós források a 2007-2013-as EU-s ciklusban. A 2014-2020-as időszakra már mintegy 3 ezer milliárd forint értékben írtak ki pályázatot. A kormánynak még több vitás pályázati ügye van az Európai Bizottsággal, ezek összértéke 600 milliárd forint. Ilyen például az úgynevezett aszfaltkeverő ügy – amelyben Magyarország kész perelni, ha pedig elmarasztalják, az útépítő cégeken vasalja be a pénzt -, valamint az M4-es autópálya leállított építése. Utóbbi ügyében a Gazdasági Versenyhivatalnak kell tisztáznia a kartellgyanút.

A Norvég Civil Támogatási Alap ügyében megállapodás született, így a korábbi viták ellenére újraindul a program, és az alapból felhasználható lesz 37-40 milliárd forint, az elszámolási időszakot meghosszabbítják. A 2014-2020-as időszak esetében azonban még vita van arról, hogy a norvég pénzeket ki ossza ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nála legyen a marsallbot. Nincs oka bocsánatkérésre a norvég alap ügyében, mert az Ökotárs Alapítvány alkalmatlan volt a pénzek kezelésére, visszaélt a norvégok bizalmával. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a jövőben az alapítvány ne vegyen részt a pénzek elosztásban.

Colleen Bell budapesti amerikai nagykövet megjegyzéséről, amely szerint nem döntéshozók rokonaival kellene versenyezniük az amerikai vállalatoknak a miniszter elmondta az új magyar közbeszerzési törvény a legszigorúbb európai összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazza. Igazságtalan és méltatlan a kritika a nagykövettől. Nem fogjuk pozitívan diszkriminálni az amerikai nagyvállalatokat, mint ahogy negatívan sem! Nem vagyunk amerikaiak, nálunk azzal, hogy valaki egy pártot támogat, még nem lesz nagykövet.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központnál (Klik) dolgozók bérének kifizetése kapcsán elmondta, a Magyar Államkincstár 900 ezer ember fizetésének bérszámfejtését végzi havonta, tavaly nagyjából havi 6500 hibás tétel volt. Hozzátette: az új informatikai rendszer bevezetésével 2190 hibás tétel volt. Közölte, a pénzek kifizetése folyamatos, december 10. a bérfizetési határidő, ennek a kormány eleget tesz. Bocsánatot kért azoktól, akik késve kapták meg fizetésüket. A pedagógusoknak tudomásul kell venni, hogy a magyar állam a Kliken keresztül tartja fenn a köznevelés intézményeit. Semmi okát nem látom annak, hogy Klikben dolgozó pedagógusok, magukhoz ragadva a kezdeményezést, eldöntsék, ki a fenntartó.

Szöveg: Szabados Julianna.
Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.