Search
vasárnap 25 október 2020
  • :
  • :

Csingiz Ajtmatov parkavató

Csingiz Ajtmatov parkavató  1Csingiztabla

Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz államelnök szeptember 28-29-én kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Budapestre. A látogatás egyik állomásaként szeptember 29-én Zuglóban a Bánki Donát utca 15-ös szám alatt található parkot avatta fel, amely a híres kirgiz íróról kapta nevét, az új park neve mától Csingiz Ajtmatov park.

Az eseményen Karácsony Gergely főpolgármester köszöntőjében személyes kiváltságnak nevezte, hogy éppen Zuglóban avatják fel a parkot. Mint mondta, megtisztelő, hogy a kerület egykori polgármestereként és a főváros jelenlegi vezetőjeként hozzájárulhat ahhoz, hogy Budapest egy szeglete megemlékezzen a híres íróról.

Hozzátette, hogy Budapestnek fontos a nemzetközi kapcsolatait bővíteni, mert egy erős településnek széles körű beágyazottságra van szüksége. Ezért fűzi szorosabbra az összeköttetést Biskekkel, a kirgiz fővárossal.

Csingiz Ajtmatovot idézve arról beszélt, hogy a kultúra kötőanyag a társadalomban, ezért nem lehet kiváltság. Pótolhatatlan veszteség érné az emberiséget, ha elfeledné különböző korok és népek szerzőit. Azoknak, akik humanizmusról, szabadság iránti vágyról, ember és természet ősi kapcsolatáról akarnak tanulni, a kirgiz írót kell olvasniuk.

A képesség és a tehetség teszi különlegessé a kirgizeket minden kultúrát szerető ember számára. A kirgizek különleges adottságait a magyarok – más népekkel együtt – Csingiz Ajtmatov műveiből ismerhették meg.

A főpolgármester arról is beszélt, hogy különös erejű Csingiz Ajtmatov intése a klímaváltozás, a globális járványok idején: szép, ha a haladás közel hozza a világűrt, de az is nagyon fontos, hogy az ember maradjon meg embernek, ne váljon belőle hideg, számító lény, aki elfelejti, milyen örülni a tavasznak.

Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök a névadási és táblaavatási ünnepségen Csingiz Ajtmatov világhírű íróról elmondta, hogy tehetséges publicista, humanista gondolkodó, kiemelkedő állami személyiség és diplomata volt. Műveiben egyaránt foglalkozott a távoli kirgiz falvakkal és az egész emberiséget érintő kérdésekkel, életében mindvégig támogatta a világbéke és a nemzetek közötti együttműködés eszméjét. Őszintén hálás, amiért a parkot Csingiz Ajtmatovról nevezték el, aki a kirgiz nép büszkesége. Ez is annak a tiszteletnek a jele, amely Magyarországon övezi az írót. Budapestet pedig Európa egyik legszebb városának nevezte.

Hangsúlyozta, kellemes meglepetés számára, hogy Csingiz Ajtmatov műveit ilyen jól ismerik Magyarországon, az írót pedig magas szintű állami kitüntetésben is részesítették. Bízik abban, hogy Csingiz Ajtmatov munkásságát még szélesebb körben fogják megismerni a magyarok.

A beszédeket követően Szooronbaj Dzsejenbekov és Karácsony Gergely felavatta a Csingiz Ajtmatov parkot jelző köztéri névtáblát, majd a két politikus ajándékot adott át egymásnak.

1CsinginCimjo

A beszédek után ünnepélyesen leleplezték a kirgiz íróról elnevezett park tábláját és a két ország jelképeként elültettek egy-egy fát.

5Kirgiz

Az eseményen, a faültetésben részt vett Gy. Németh Erzsébet humán területekért felelős főpolgármester-helyettes, Horváth Csaba Zugló polgármestere és Tóth Csaba, Zugló szocialista országgyűlési képviselője.

7Vadgesztenye

Szooronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök Magyarországon élő és tanuló kirgizek körében …

2Csingiz

Előző napon Szooronbaj Dzsejenbekov kirgiz államfőt Orbán Viktor miniszterelnök fogadta a Karmelita kolostorban és Áder János köztársasági elnök a Sándor Palotában. A kirgiz elnök szerint történelmi ez a nap, mert igen sok fontos megállapodást írtak alá, amelyek eredményeként új fejezetet kezdhetnek a kétoldalú kapcsolatok építésében.

A park névadója Csingiz Ajtmatov a világ legismertebb kirgiz írója, Európa minden országában olvassák. Műveit több mint száz nyelvre fordították le és 90 millió példányt adtak el belőlük. A Kirgiz Köztársaság brüsszeli nagykövete volt, képviselte országát az Európai Unió, a NATO, az UNESCO szervezetekben, valamint Hollandiában és Luxemburgban is.

Csingiz Ajtmatov néhány ismert műve, melyeket Magyarországon is ismerünk, szeretünk: Dzsamila szerelme (Джамиля, 1958), Az első tanító (Первый учитель, 1962), A versenyló halála (Прощай, Гульсары!, 1966), Fehér hajó (Белый пароход, 1970), Tengerparton futó tarka kutya (Пегий пёс, бегущий краем моря, 1978), Az évszázadnál hosszabb ez a nap (И дольше века длится день, 1981), Vesztőhely (Плаха, 1986), Amikor leomlanak a hegyek (Örök menyasszony) Когда падают горы (Вечная невеста).

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.