Search
szombat 2 március 2024
  • :
  • :

100 éves a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

Jubilál a Nemzeti Filharmonikus Zenekar

100 éves a Nemzeti Filharmonikus Zenekar jelentették be a Nemzeti Filharmonikusok vezetői, Herboly Domonkos főigazgató, Vashegyi György főzeneigazgató, valamint Somos Csaba karigazgató, azon a  sajtótájékoztatón, ahol ismertették a társaság 2023/2024-es évadát. Az eseményen részt vett a Müpa vezérigazgatója Káel Csaba is, aki a két cég közötti kiváló együttműködésről tájékoztatta a jelenlévőket. 

A főigazgató elmondta, már egy éve készülnek a jubileumra. A zenekar tagjait szeretnék a közönséggel megismertetni. Mivel 100 tagú a zenekar, 100 plakátot ragasztottak ki a város különböző helyein, amelyen a zenekari tagok mutatkoznak be. A centenárium tiszteletére pedig gazdag fotóalbumot jelentetnek meg, amelynek internetes változata mind magyar, mind angol nyelven ismerteti a száz esztendő legizgalmasabb relikviáit. A zenekar menedzsmentje honlapot készített https://100evesekvagyunk.hu melyen az érdeklődők a zenekar történetéről találhatnak fotókkal illusztrált, izgalmas tényeket és dokumentumokat. Továbbá film születik az együttesről, mely bemutatja az egymást követő művészeti vezetők által fémjelzett korszakokat. Megszólalnak benne a zenekar régi és új tagjai, valamint vezetői, történeteket osztva meg a közönséggel az együttes hétköznapjairól és a művészi munka ünnepi pillanatairól, a turnékról és a zenekari létformáról. A film mind az említett honlapon, mind a Nemzeti Filharmonikusok youtube csatornáján megtekinthető. Majd hozzátette, de nem maradnak a múltban, a jövőre is figyelnek.

Vashegyi György főzeneigazgató a 2023/2024-as évadot ismertette. Mint mondta, igyekeztek úgy összeállítani, hogy minél emlékezetesebb találkozások születhessenek. Lesz kettősverseny, egyszerre énekes vagy hangszeres szólistaként közreműködő vendégkarmester, meghívtak feltörekvő tehetséget és immár kanonizált mestert is; kölcsönösen inspiráló együttműködésre készül két együttesük, a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és a Nemzeti Énekkar. Versengés helyett kapcsolódásokat szeretnének bemutatni: művészek, zeneművek, kultúrák, értékek és korszakok között.

Klasszikus értékek és ritkaságok a Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadának hangversenyein

Április 17-én a száz esztendős együttes jubileumi hangversenyén, a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében Bartók Cantata profanáját, Liszt A-dúr zongoraversenyét és Brahms I. szimfóniáját hallhatja az ünneplő közönségRánki Dezső, László Boldizsár, Bretz Gábor, valamint aNemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba) és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével, a főzeneigazgató, Vashegyi György vezényletével.

A Nemzeti Filharmonikus Zenekarés a vele szimbiózisban élő és dolgozó Nemzeti Énekkar huszonnégy koncerten várja a zenehallgatókat 2023. szeptember 25. – a Bartók halálának évfordulóját megelőző estére időzített, hagyományos évadnyitó – és 2024. május 16. között.

A bérletek elnevezésükkel – Ferencsik, Opera, Pászti, Kocsis – és tematikus rendjükkel egyaránt megkönnyítik a közönség tájékozódását.

A bérleten kívüli hangversenyek jórészt különleges alkalmakhoz kapcsolódnak, mint az évadnyitó hangverseny, a szintén hagyományossá vált Kocsis Zoltán emlékkoncert, vagy a 2023-as esztendő novemberének egyedülálló eseménye: Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulója, amelyen (napra pontosan száz esztendővel a hajdani koncertet követően, az egykori esemény helyszínén, a Pesti Vigadóban) a zenekar és a kórus ugyanazt a műsort: Dohnányi, Bartók és Kodály egy-egy alkotását (Ünnepi nyitány, Táncszvit, Psalmus Hungaricus) szólaltatja meg, amely 1923-ban az ötvenéves évfordulóról megemlékező, mára zenetörténeti jelentőségűvé vált hangversenyen is elhangzott. Nem csalódnak azok a zenekedvelők, akik az évad koncertjeinek műsorán az alaprepertoár klasszikusait keresik – a „klasszikus” szó ezúttal nem stíluskorszakot jelöl, hanem a művek időtálló értékeire utal. Mindjárt az évadnyitó hangversenyen Debussy három szimfonikus vázlata, A tenger és Ravel G-dúr zongoraversenye előzi meg Bartók kései remeke, a Concerto megszólalását. De hallhatjuk az évad során Verdi Requiemjét, Liszt Haláltáncát, Stravinsky Pulcinella-szvitjét, De Falla Háromszögletű kalap-szvitjét, Schubert Befejezetlen szimfóniáját, Beethoven Hegedűversenyét.

Nemzeti Filharmonikusok új főzeneigazgatója, Vashegyi György nagy súlyt helyez a bécsi klasszikus repertoár ápolására. Ennek érdekében a Nemzeti Filharmonikus Zenekar tagságát két kisebb együttesre osztva, létrejött egy „Mozart-zenekar” és egy „Haydn-zenekar”. A két muzsikusgárda az évad során a két nagy bécsi klasszikus számos művét szólaltatja meg kisebb és mozgékonyabb apparátussal, a stílushoz illő karcsú és áttetsző hangzással. Hallhatunk olyan remekműveket, mint Mozart Idomeneo-nyitánya, hegedűre és brácsára komponált Esz-dúr sinfonia concertantéja és három utolsó szimfóniája (Esz-dúr, K. 543, g-moll, K. 550, C-dúr [„Jupiter”], K. 551), vagy Haydn D-dúr szimfóniája (Hob. I:70), c-moll szimfóniája (Hob. I:78) és f-moll („La passione”) szimfóniája (Hob. I:49).

A zenekar nem csak a bécsi klasszikáig merészkedik vissza az időben: karácsony előtt egy nappal a háromszáz évvel ezelőtti Lipcsébe kalauzolja közönségét az alkalomhoz illő Bach-művek: két kantáta (Sehet, welch eine Liebe hat uns der Vater erzeiget, BWV 64; Singet dem Herrn ein neues Lied, BWV 190), a karácsonyi Gloria in excelsis Deo (BWV 191) és a D-dúr Magnificat (BWV 243) megszólaltatásával.

A tematikus koncertek sorába tartozik (részben ilyen a főváros jubileumát ünneplő hangverseny is) a Les Deux Stabats – A két Stabat – című különleges program, amely az 1780-as évek párizsi templomi hangversenyeinek gyakorlatát idézi fel: ezeken Pergolesi és Haydn Stabat Materei egymás után, egy este volt hallható – éppen úgy, mint a Nemzeti Énekkar és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar március 28-i, Müpa-beli hangversenyén.

Fontos részét alkotja a Nemzeti Filharmonikusok 2023/2024-es évadának a három alkalomból álló Opera bérlet, amely két közönségkedvenc: Verdi Aidája és Puccini Manon Lescaut-ja mellett egy Magyarországon még felfedezésre váró remekmű, a spanyol származású francia zeneszerző, Édouard Lalo Ys királya című alkotását kínálja.

Az operabérlet érdekessége, hogy noha az Aida és az Ys királya koncertszerű előadásban szólal meg, a Manon Lescaut – kamatoztatva a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermének adottságait – félszcenikus koncepcióban lesz látható és hallható, Káel Csaba rendezésében. Az operák közül kettő megszólaltatásában a Nemzeti Énekkar is együttműködik a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral. Hasonlóképpen fontos lehetőség a kórus számára Rachmaninov ritkán megszólaló, ám annál nagyobb jelentőségű remekműve, a Vesperás előadása, akárcsak a találkozás Liszt méltatlanul elhanyagolt, monumentális Krisztus oratóriumával.

Az évad izgalmas ritkaságai és különlegességeihez tartozik Rodrigo Aranjuez-concertója, hiszen gitárverseny ritkán hallható egy szimfonikus zenekar koncertjein. Egyedülálló élménynek ígérkezik Dvořák A kísértetmenyasszony című dramatikus kantátája. Az 1880-as évekből származó, a magyar közönség előtt ismeretlen mű előadásának hitelességét cseh karmester és szólistagárda szavatolja. Különlegesség Liszt nagyszabású zongoraműve, az Obermann völgye Kocsis Zoltán hangszerelésében – és mindenképpen az egyedi élmények közé sorolhatjuk, hogy az október 12-i zeneakadémiai Haydn–Mozart koncerten a közönség a svájci Stephan MacLeod személyében olyan karmesterrel találkozhat, aki egyszemélyben basszus is, így a koncert két műsorszámában egyszerre énekel és vezényel.

Az évad műsorában rendszeresen megjelennek a magyar zene értékei: hallhatjuk Bartók és Kodály műveit – az utóbbi alkotásai közül hangsúlyosan említhetjük az évad zárásaként megszólaló daljátékot, a Háry János árnyékában kevesebb figyelmet kapó Székely fonót –, izgalmas pillanatokat ígér Ligeti György korai remeklése, a román népzene előtt hódoló Concert românesc, hézagpótló Takács Jenő Antiqua Hungarica (op. 47) és Dohnányi Ernő Változatok egy gyermekdalra című művének megszólaltatása. A 20. századi magyar zene külföldi előadókra és alkotókra gyakorolt hatásáról tanúskodik Veress Sándor két műve, a Hegedűverseny és a II. szimfónia (Minneapolitana) a zeneszerző svájci évtizedeinek legjelesebb tanítványa, Heinz Holliger vezényletével.

Remekművek kiváló előadókat érdemelnek. Az évad külföldi karmesterei sorában a már említett Stephan MacLeod és Heinz Holliger mellett tartalmas élményt ígér Riccardo Frizza, Alevtina Ioffe, Jordi Francés, Benjamin Goodson, Francois Leleux, Tomáš Brauner és Carlo Montanaro fellépése. Külön kell szólnunk a zenekar örökös tiszteletbeli elnökkarnagya, Kobayashi Ken-Ichiro koncertjéről, amelynek során Berlioz Fantasztikus szimfóniája csendül fel. A hazai dirigensek listája igen színes és változatos: a főzeneigazgató, Vashegyi György többféle műfaj és stíluskorszak tolmácsaként áll a zenekar és a kórus elé, rajta kívül Kovács János, Záborszky Kálmán, Keller András, Kesselyák Gergely munkájára számít a Nemzeti Filharmonikusok következő évada.

Somos Csaba, a Nemzeti Énekkar karigazgatója három különlegesen fontos előadást vezényel: Liszt Krisztusában, Rachmaninov Vesperásában és Kodály Székely fonójában lép karmesterként közönség elé.

A külföldi szólisták között olyan nagyszerű énekeseket üdvözölhetünk, mint az Aida előadásán fellépő Serena Farnocchia, Ketevan Kemoklidze, Alfred Kim és Alexandru Agache, a Verdi-Requiem tenorszólamát tolmácsoló Mario Bahg, a Bach-kantáták előadógárdáját erősítő Christian Immler, az Ys királya nemzetközi szólistái, Judith Van Wanroij, Jennifer Holloway, Cyrille Dubois, Jérôme Boutillier, Nicolas Courjal, Christian Helmer és a Manon Lescaut szerepeit megelevenítő Monica Zanettin, Serban Vasile, Luciano Ganci és Artavazd Sargsyan. Sokan kíváncsiak Alexander Malofeev zongora és Ana Vidović gitárjátékára, és azt is sokan várják, hogy újra megcsodálhassák az NFZ visszatérő vendége, a világklasszis oboás, Francois Leleux virtuóz futamait, valamint Ilya Gringolts hegedűjátékát Veress versenyművében.

Ami a magyar közreműködőket illeti, a hazai énekestársadalom olyan sokszínűen képviselteti magát a Nemzeti Filharmonikusok következő évadában Palerdi Andrástól Kolonits Kláráig, Komlósi Ildikótól Cser KrisztiánigHorváth Istvántól Váradi Zitáig, Schöck Atalától Brickner Szabolcsig, hogy e helyt csupán néhány nevet kiragadva próbálhattuk érzékeltetni a sokszínűséget. Egy biztos: a magyar vokális kultúra értékeiről gazdag és hiteles körképet kap, aki a következő évadban a Nemzeti Filharmonikusok estjeit látogatja. És a hazai hangszeresek? Olyan zongoraművészeket említhetünk, mint Berecz Mihály vagy Fejérvári Zoltán, olyan hegedű- és brácsaszólistákat, mint Kelemen Barnabás és Kokas Katalin, olyan fortepiano-játékost, mint Somlai Petra.

Nemzeti Filharmonikusok évada 2023/2024-ben sem csupán nagy apparátusú műveket kínál: a kamarazene kedvelői a legkülönbözőbb összeállítású hangszeres és vokális alkotásokkal találkozhatnak a Próbatermi vendégség beszélgetős koncertjein, a zenekar hangszeres művészeinek és a kórus tagjainak tolmácsolásában.

A sajtótájékoztató végén Káel Csaba a Müpa vezérigazgatója a Nemzeti Filharmonikus Zenekarral való együttműködésről beszélt

Egy évszázad hatalmas idő egy zenei együttes életében – Történelem 

Nemzeti Filharmonikusok elődjét, a Székesfővárosi Zenekart 1922 végén a Fővárosi Könyvtár zenekedvelő tisztviselője, Bor Dezső alapította: az eleinte csupán negyvenegy főt számláló muzsikusgárda 1923. április 5-én mutatkozott be a Vigadóban. Az első évtized zenekarépítéssel és a közönségbázis kialakításának munkájával telik: tíz év alatt ezer koncert sok népszerű helyszínen: Állatkert, Gellért Szálló, Károlyi-kert, Rádió, Vigadó, a mai Erkel Színház, Zeneakadémia. Tíz év után, hetvenre növekedett taglétszámmal a zenekar jelentős tényező a budapesti zeneéletben. A harmincas-negyvenes években a Budapesti Hangversenyzenekarral egyesült Székesfővárosi Zenekar élén már világhírű karmesterek koncerteznek Mengelbergtől Weingartnerig, Mascagnitól Richard Straussig, és a szólisták között is olyan muzsikusokat találunk, mint Nathan Milstein és Emil Sauer, Végh Sándor és Anda Géza. Búcsúkoncertjén a Bartók házaspár is a zenekar társaságában lép fel.

Az együttes első nagy korszaka, immár a II. világháború után, Ferencsik János nevéhez fűződik. 1952-től Állami Hangversenyzenekar az együttes neve, a nagy műveltségű, széles látókörű karmester pedig 1953-tól haláláig, 1984-ig áll a muzsikusgárda élén. Irányításával válik az ÁHZ országos hírűből világhírű együttessé: nagy sikerű budapesti és vidéki koncertek, külföldi turnék és számtalan hanglemez fémjelzi az elmélyült közös munkát. Ferencsiket a bécsi klasszikusok elismert interpretátoraként tartotta számon a közvélekedés, ám Bartók és Kodály alkotásait, valamint a modern magyar zenét is elkötelezetten tolmácsolta. A Ferencsik halála utáni átmeneti években Kobayshi Ken-Ichiro vezeti az együttest: a zenekarral máig gyümölcsöző kapcsolatban álló hajdani karmesterverseny-győztes lelkes és szuggesztív vezényletével az ÁHZ számos nagyszerű koncerttel ajándékozta meg közönségét.

A harmadik nagy korszak kezdetének éve 1997: a magyar zeneélet páratlan tudású, középponti alakja, a különlegesen sokoldalú Kocsis Zoltán ekkor veszi át az Állami Hangversenyzenekar vezetését. Közel húsz esztendős munkája újabb név váltással és az együttes átszervezésével kezdődik: a Nemzeti Énekkarral szimbiózisban dolgozó Nemzeti Filharmonikus Zenekar a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelni képes, csúcsprodukciókat nyújtó együttesként lép át a 21. századba, amelynek elején minden korábbinál vonzóbb új otthonra is talál, a Müpa rezidens zenekaraként. Repertoárja felfrissül és megújul, olyan művekkel gyarapodva, mint Debussy, Rachmaninov, Schönberg alkotásai, Richard Strauss operái és a kortárs magyar zene számos alkotása Szokolaytól Jeneyig. Nagyszerű eredmény a Bartók Új Sorozat – sajnos félbemaradt – impozáns lemezciklusa. Az együttes koncertjeivel is a jövőbe tekint, próbatermi vendégségein kamarazenét kínálva közönségének, a beavató koncerteken a fiatalokat győzve meg a komolyzene értékeiről, az Úton a zene edukációs programjának keretében pedig távoli falvak iskoláiba juttatva el a klasszikusok üzenetét.

Kocsis Zoltán fájdalmasan korai halálát (2016) követően 2017 tavasza és 2020 nyara között a zenekar korábbi első állandó karmestere, Hamar Zsolt vállalta az együttes szakmai irányítását. Jelképesnek is tekinthető, hogy a Nemzeti Filharmonikusoknak éppen a jubileumi évad kezdetén lett Kocsis elhunytát követően újra főzeneigazgatója, Vashegyi György személyében. Az enciklopédikus tudású, sokoldalú karmester vezetésével a zenekar és a kórus ismét megújulás elé néz: második évszázadát megkezdve újból felfrissíti repertoárját, nyitottan az operaműfaj, a Haydn és Mozart nevével fémjelzett bécsi klasszika, a felfedezésre váró ritkaságok és a magyar zene értékei iránt.