Figaro! – avagy némafilmbe oltott opera
Világszerte egyedülálló rendezésben érkezik a Margitszigetre a vígopera-irodalom egyik legkedveltebb és legtöbbet játszott darabja, Gioachino Rossini A sevillai borbélya június 29-én. A művet ezúttal Káel Csaba álmodta újra, méghozzá elsőre igencsak meghökkentőnek tűnő módon: némafilmes környezetbe. Az eredmény önmagáért beszél, a nézők egy jólesően megnevettető, tökéletes nyáresti előadásnak lehetnek majd szem- és fültanúi. A rendezővel és a Rosinát alakító Balga Gabriellával beszélgettünk.
„A sevillai borbély egy humoros, szórakoztató történet, olyan sajátos megközelítése a világnak, amelyben Rossini szándékosan elrajzolja a karaktereket, felnagyítva egyes tulajdonságaikat. Ebből és a szereplők találkozásaiból születnek aztán azok a komikus jelenetek, amik stilizáltan egy némafilm forgatás kulisszái közé helyezve még hangsúlyosabbá válnak. A díszletek között pedig ott vannak a »forgatás« eszközei, és plusz bájt ad az egésznek, hogy a kamera képét kivetítve láthatják a nézők. A korabeli burlesque-szerű megközelítésben számtalanszor előfordult, hogy a kamerához lépett a színész és ott mutatta be tudományát. Ezt itt is elég sokat alkalmazzuk”- magyarázta Káel Csaba, a darab rendezője, Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója.
A némafilmes koncepciót Rossini dallamismétlései is segítik, a rendezés pedig igyekszik zeneileg is leporolni a darabra évszázadok alatt rárakódott előadásbeli tradíciókat és eredeti frissességében megmutatni az operát. A történet kap egy egészen új értelmezést, mely által a cselekmény humoros pillanatai mellett a két műfaj keveredése közötti ellentmondások is felerősödnek, pedig a rendező elmondása szerint nemhogy kihívást jelentett, hanem épp segítette egymást a két stílus.
„A némafilmekben is nagyon felerősített gesztusokat, túlzott mimikát alkalmaztak, hiszen még nem igazán érezték a filmnek azt a sajátos lehetőségét, hogy ha közeliben mutatnak egy színészt akkor nem kell olyan sok játék. A színházból jött ez a műfaj, s a vásznon ugyanúgy túljátszották mint a színpadon. Ha így nézzük, máris nem tűnik egymástól annyira távolinak a két stílus. Az expresszív díszlet csak hab a tortán”- mondta Káel Csaba.
Rossini, a hölgyek kedvence
Csupán tizennyolc éves volt, amikor Velencében bemutatták egyfelvonásos vígoperáját A házassági kötelezvényt, az Olasz nő Algírbant pedig huszonnégy nap alatt írta meg, és ezzel a művével nevét gyorsan megismerték Európa-szerte. Az opera diadala a hölgyek szemében is megnövelte Rossini népszerűségét. Leghíresebb operája A sevillai borbély lett, melyet saját bevallása szerint mindössze tizenhárom nap alatt írt meg. A művésznek volt egy süteményes üvege, amiben a zenei ötleteket gyűjtötte. Ha volt egy kis szabadideje, írt egy nyitányt, amit később felhasznált az operáiban. Hét éven át vezette a nápolyi San Carlo operaházat, tíz operát mutatott be itt, és feleségül vette a színház vezető énekesnőjét, Isabella Colbrant. 36 évesen vonult vissza, ezután már alig komponált. Helyette később a gasztronómiának hódolt.
„Mindig örömmel fogadom, ha Rosina szerepét énekelhetem. Mindamellett, hogy megkívánja az alapos énektechnikai tudást, stílusismeretet, nagyon rugalmasnak és energikusnak kell lenni minden pillanatban. Folyamatos koncentrációt, élénk játékot igényel. A szólam nagy hangterjedelemben mozog, egyik pillanatban a magasságokon kell csillogni, aztán egyszerre a mélybe ereszkedik és duruzsolva megy tovább megint fel” – mondta a Magyar Állami Operaház kamaraénekesi címmel kitüntetett énekesnője, Balga Gabriella. Majd hozzátette: „Nagyon szerettem Káel Csabával dolgozni, úgyhogy izgatottan várom már az idei nyarat, hogy ismét egy sikeres és jó hangulatú előadással ajándékozzuk meg a Margitszigeti Szabadtéri Színház közönségét.”
„A Margitsziget egy varázslatos helyszín. Eleve ritka, hogy ennyire a város közepén, egy csodálatos szigeten legyen egy szabadtéri színpad, de ahogy a város színei meg a fák zöldje keveredik körülötte, az egészen lebilincselő atmoszférát kölcsönöz minden produkciónak. Ez a darab ráadásul még jobban is érzi magát itt, mint egy kőszínházban. Egy igazi könnyed, nyáresti előadás” – mondta végezetül Káel Csaba.
Főbb szerepekben: Balga Gabriella, Haja Zsolt Horváth István és Sebestyén Miklós. A produkció a Margitszigeti Színház és a Magyar Állami Operaház közös bemutatója. A karmester: Rajna Martin, vezető karmester, közreműködik a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara.
