Budapesti Tavaszi Fesztivál zárókoncertje
Budapest Sound Collective hangversenye a Zeneakadémián
Sokszínűség, a hagyományok és a megújulás közötti átjárás – ezek a hívószavak jellemzik a Budapesti Tavaszi Fesztivál, Budapest legrégibb kulturális fesztiváljának gondolatiságát épp úgy, ahogy a 2023. május 2-i záróhangversenyen fellépő Budapest Sound Collective tevékenységét, valamint az együttműködő partnerként bekapcsolódó Esterházy Magyarország Alapítvány küldetését. Az alapítvány második alkalommal társul a Dubóczky Gergely karmester által vezetett zenekar különleges hangversenyének megvalósításához.
Május 2-án a Budapesti Tavaszi Fesztivál zárókoncertjén Haydn és Beethoven ismertebb és ritkaságszámba menő műveit, valamint Ligeti György születésének 100. évfordulója tiszteletére egy szerzeményét hallhatják az érdeklődők a Zeneakadémia nagytermében két kiváló vendégművész, Ana de la Vega fuvolista, és Ramón Ortega Quera oboista közreműködésével.
Az argentin és brit szülőktől származó Ana de la Vega fuvolaművész Ausztráliában nőtt fel, a Sydney-i Egyetemen, majd a Conservatoire Supérieur de Paris-ban folytatta tanulmányait. A közelmúltban Európa rangos koncerttermeiben és neves zenekarok szólistájaként adott sikeres koncerteket Amszterdamtól Berlinen át Londonig. A nemzetközi sajtó elismerését mesteri technikájával és hangszerének kristálytiszta, bársonyosan meleg hangszínével váltotta ki.
A kétszeres ECHO Klassik-díjas Ramón Ortega Quero oboaművészt generációja egyik leginspirálóbb zenészének tartják világszerte. Granadában született, ott kezdte zenei tanulmányait. 2007-ben a müncheni ARD Zenei Versenyen első díjat nyert, a 2010/2011-es szezonban pedig az Európai Hangversenytermek Szervezete „Rising Star”-ra jelölte. 2008 óta a Bajor Rádió Szimfonikus Zenekarának vezető oboistája. Fellépett a világ nagy koncerttermeiben Taiwantól Ausztrálián át Európáig. New Yorkban, a Carnegie Hallban 2016-ban debütált nagy sikerrel.
A két vendégszólista többször lépett már föl együtt, az elmúlt években közös lemezeik is megjelentek, amelyeken bizonyítják, hogy hangszereik tökéletesen kiegészítik egymást.
A Budapest Sound Collective idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. Az együttes egy progresszív projektek megvalósítására létrejött kamaraszimfonikus zenekar. Tevékenységét a hagyományos hangversenyek előadása mellett a kísérletezés és az új koncertformák keresése, összeművészeti alkotások létrehozása is jellemzi. Legutóbb idén április 14-én mutatta be a Trafóval közös szervezésben A katona története című kamaraopera prózai színházi változatát nagy sikerrel. Az együttes alapítója és művészeti vezetője Dubóczky Gergely karmester.
A program az Esterházy Magyarország Alapítvány együttműködésében valósul meg, mely ezúttal is örömmel karol fel kortárs művészeket és teremt számukra bemutatkozási lehetőséget, folytatva ezzel a történelmi Esterházy család hagyományát. Fontos küldetése, hogy az általa támogatott zenei, képzőművészeti, vagy épp összművészeti projektekben elősegítse a tradíció és a kortárs művészet párbeszédbe lépését, a mai közönség számára is gondolatébresztő módon.
Ligeti György zeneszerzői attitűdjét a folyamatos megújulás jellemezte, érdeklődése egy ponton a nem-temperált zene felé fordult, és olyan hangközöket keresett, melyek egy temperált hangrendszerben soha nem hallhatók. Ebből a kísérletből született a fuvola- és oboaszólóra írt Kettősverseny, amit az akkoriban Berlinben ösztöndíjasként élő zeneszerző a Berlini Filharmonikusok számára komponált.
Haydn is kísérletező kedvű alkotó volt, szívesen vállalt el különleges megbízatásokat is. I. Ferdinánd a Nápoly-Szicíliai Királyság uralkodójának felkérésére kezdett például zeneműveket komponálni lira organizzatára. Ez a 18. század végén és a 19. század elején népszerű hangszer a magyar közönség számára a népzenéből ismerős tekerőlant egy orgonasípokkal felszerelt változata. A bonyolult felépítésű és sok törődést igénylő hangszer azonban rövid virágkora után feledésbe merült. Az erre írt műveket ma fúvós hangszereken szólaltatják meg. Ez alkalommal az est két szólistájának Ana de la Vega (fuvola) és Ramón Ortega Quera (oboa) közreműködésével hallhatja a közönség Haydn lira organizzatára írt C-dúr versenyművét. Az est folyamán Haydn egy másik műve, a Filozófus lelke című operájának nyitánya is elhangzik.
A koncertzáró „Sors” szimfónia a klasszikus zeneirodalom talán leggyakrabban játszott és idézett zenedarabja. A hivatalosan V. szimfóniaként jegyzett műhöz kapcsolódó anekdotán túl – miszerint kezdő hangjaival maga a Sors kopogtat – jelentősebb tény, hogy Beethoven ezzel egy új szimfonikus nyelv alapjait rakta le és jelentősen kibővítette a zenekari hangzást, így talán nem véletlen, hogy nemcsak mindenkori közönségére gyakorolt és gyakorol máig nagy hatást, de számos kiemelkedő zeneszerzőt és művészt inspirált.
„Egy város legtisztább tükre mindig a benne lüktető kultúra. Ahogy Budapest az elmúlt másfél évszázadban a sokszínűség szimbólumává vált, úgy lett egyre izgalmasabb művészetének folytonos megújulása és a hagyományok finom rögzítése közötti átjárás” – olvasható az idei fesztivál leírásában. Ezt a gondolatot teszi átélhetővé a fesztivált záró koncert programja.május 2-án 19:00 a Zeneakadémia nagytermében
Műsor:
Haydn: A filozófus lelke – Nyitány
Ligeti: Fuvola-oboa kettősverseny
Haydn: C-dúr versenymű két lira organizzatára, Hob. VIIh:1
SZÜNET
Beethoven: 5. (c-moll) szimfónia, op. 67 („Sors”)
A program a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében valósul meg.
