Mondák a magyar történelemből
Kiállítás nyílt augusztus 23-án a CinemaMOM első emeletén A Mondák a magyar történelemből címmel, amely magyar televíziós rajzfilmsorozat. Az idén 51 éves Kecskeméti Filmstúdió készítette 1986 és 1988 között. Az animációs játékfilmsorozat írója és rendezője Jankovics Marcell. A zenéjét a Kaláka együttes szerezte, a producere Mikulás Ferenc.
A megnyitón Mikulás Ferenc, az 51 éves Kecskemétfilm alapítója és ügyvezető igazgatója mondott megnyitó beszédet. Utána kötetlen beszélgetés következett, majd 18.45-től az első emelet egyik termében levetítették az Árpádok emlékezete című, szintén Jankovics Marcell rendezte sorozat két epizódját: A keresztesek Magyarországon (11’ 02”) és a III. Béla király (8’ 47”) című részt.
„Szinte fölrepültem a boldogságtól” – emlékezett vissza Jankovics Marcell arra, amikor Mikulás Ferenc felajánlotta neki, hogy készítsen rajzfilmsorozatot a magyar mondavilágból. Jankovicsot ez a megbízás éppen a legjobbkor „találta meg”. Mikulás felkérésére az Iskolatelevízió főszerkesztője, Kelemen Endre rendelte meg a Mondák a magyar történelemből-szériát. Az 1986–88 során készült, 13 részes sorozat a kecskeméti animáció hosszabb epizódterjedelmű szériái közé tartozik: epizódjai átlagosan 9–10 percet ölelnek fel, a legrövidebb rész a Lehel kürtje (8 perc 15 másodperc), a leghosszabb a Jankula (11 perc 15 másodperc). Az epizódok sugárzását eredetileg beszélgetős műsorokba ágyazták, amelyekben történész szakértők cseréltek eszmét az egyes témákról.
A Magyar népmesékhez hasonlóan a Mondák a magyar történelemből vizuális világa is konkrét forrásra vezethető vissza (Képes krónika). Zenei világának kidolgozása szintén a Kaláka együttesé. A Mondák mint „történelmi animációs film” nem tényszerű mozgóképes krónika, hanem a történelmi elemek átlényegített változatai, nem ritkán víziók a történelemről.
A sorozat bő fél évezred magyar történelmén keresztül, a 9. század második felétől a 15. századig kalauzolja a nézőket. Eseményvilága nem mondható meseinek, a sorozat 13 részének mindegyike a vérrel írt, harcokkal szegélyezett és tűzzel telített történelmi eseményeket és folyamatokat mutatja be, amelyekben vajmi kevés szerep jut a békés életnek és a nyugalomnak.
A kiállításon látható harminc kép a következő tizenhárom epizódból merít:
Álmos vezér
A Fehér ló mondája
Szentgalleni kaland
Lehel kürtje
Botond
Istvánt királlyá koronázzák
Zotmund
Vértes
Korona és kard
Szent László utolsó győzelme
Jankula
Kemény Simon
Mátyást királlyá választják
A kiállítás két hónapon át díjmentesen megtekinthető a mozi első emeletén.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
