Search
vasárnap 4 december 2022
  • :
  • :

Magyar Radiológusok Társasága

Magyar Radiológusok Társasága

Idén ünnepli alapításának 100 éves évfordulóját a Magyar Radiológusok Társasága.

Az MRT Centenárium emlékülését a röntgen-sugár felfedezésének napján, november 8-án tartották a Pesti Vígadóban, ahol visszatekintettek a kezdetekre és szembenéztek a jövővel. Az esemény kapcsán sajtótájékoztatót tartottak, amelyen résztvett Dr. Kostyál László, Dr. Doros Attila, Dr. Kerpel- Frónius Anna, Prof. Dr. Berényi Ervin.

Megtudtuk, hogy 1895-ben Wilhelm Conrad Röntgen részben a véletlennek köszönhetően felfedezte az „ismeretlen” sugárzást, így aztán „X”-nek nevezte el. Röntgen felfedezését közvetlenül megelőzte a Monarchia tudósának, Lénárd Fülöpnek (1905-ös Nobel díj) munkája, de vele párhuzamosan sokan kísérleteztek katódsugarakkal. Így Röntgen felfedezése után szinte azonnal reprodukálták e sugárzást, és felvételeket készítettek, Magyarországon például már 1896 januárjában (2 hónappal a felfedezés után!) Dr. Klupathy Jenő – többek között – Eötvös Lóránd kezéről készített felvételt, amiről tudományos publikáció is született. Röntgen professzor soha nem szabadalmaztatta a felfedezését, mert azt tartotta, hogy „az X-sugár mindenkié”. 1901-ben az első fizikai Nobel-díjat Ő kapta meg e felfedezésért.

Elmondták, hogy e felfedezés előtt SEMMI sem volt, ami „finoman” belátott volna az emberi testbe. Ahhoz bizony szike kellett. A röntgen azonban alapvetően megváltoztatta viszonyunkat a világhoz. Ma már egy olyan világban élünk, ahol a radiológiai szakmának köszönhetően, sok minden látható az emberi belsőről. Szép példája annak, hogy egy pillanatnyi véletlen hogyan forradalmasítja az orvostudományt, hiszen ma már a képalkotó diagnosztika használata annyira elterjedt, hogy sokszor hamarabb nyúlnak az orvoskollégák ezen eszközhöz, mint például egy laborvizsgálathoz.

A radiológia fejlődése az elmúlt évtizedek alatt folyamatosan haladt. Először csak a csontokat tették láthatóvá a felvételek, de a folyamatos fejlődésnek köszönhetően a lágy szövetek is láthatóvá váltak. Ma már számtalan, a páciensek által is jól ismert módszer létezik a belső szervek vizuális vizsgálatára: ultrahang, magnetorezonancia vizsgálat (MR), computer tomográfia (CT). Ennek köszönhetően a radiológus szakma is változott, egyre többféle technológiával, egyre többe minden válik láthatóvá az emberi testből.

A magyar orvosok a radiológia alkalmazásában élen jártak. Ezt bizonyítja az Orvosi Hetilap 1896-os (a sugárzás felfedezését követő év!) évfolyamában Dollinger Gyula a Röntgen-féle fényképezéssel a tenyérben megtalált golyóról, Hőgyes Endre pedig a Csontváz photographálás a testen keresztül Röntgen szerint címmel publikált írás.

1922-ben megalakult a Magyar Radiológusok Társasága és 1930-ban létrejött az Országos Sugárfizikai Laboratórium (OSL), a későbbi Országos Röntgen és Sugárfizikai Intézet (ORSI).

A jelenről elmondták, hogy a legnagyobb kihívás a sok lehetőség megfelelő kihasználása. Egyre több, és egyre jobb technológia jelenik meg a radiológiában, de megfelelő szakszemélyzet nélkül ez mind kihasználatlan marad.

A szakemberek egyetértettek abban, hogy a technológiai ellátottság alapvetően rendben van („gép van sok”), azonban a megfelelő szakorvosból és főként szakképzett szakdolgozóból hiány van. Hiába van elég gép, és hiába oldható meg hogy a leletek kiértékelését telemedicinális eszközökkel akár távolról is el tudja végezni a szakorvos, ha nincs röntgen radiográfus, aki fizikailag elvégzi a paciensenken a vizsgálatot.

A jövőt pedig az emlékülésen bemutatásra kerülő eszközök és rendszerek képezik, beleértve a Budapesten az első között beüzemelt fotonszámláló CT berendezést, a mesterséges intelligencia megjelenését a képalkotásban, a hálózati rendszerek alkalmazását, vagy éppen az intervenciós radiológia – részben hazánkban is már elérhető – újdonságait.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.