Növekvő érdeklődés, csökkenő finanszírozás, felértékelődő kreativitás a fesztiválok piacán
A Fonó Budai Zeneházban március 7-én tartotta szezonindító szakmai konferenciáját a Magyar Fesztivál Szövetség. A rendezvényt Szigetvári József alelnök nyitotta meg és köszöntötte a délelőtti zártkörű Közgyűlésen megjelenő Magyar Fesztivál Szövetség tagjait. Borsa Kata, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke, a Nemzeti Kulturális Alap Kulturális Fesztiválok kollégiumának tagja ismertette a szervezet előző évi szakmai munkáját és a közeljövőre vonatkozó szakmai terveket, a tagság elfogadta a szakmai és gazdasági beszámolókat és ezzel az MFSZ elnöksége megnyitotta a konferencia további részét a nagyközönség előtt.
A program nyilvános szakmai részének első kerekasztal-beszélgetésén Márta István, a Szövetség örökös tiszteletbeli elnöke Cser-Palkovics András székesfehérvári, Muhari Zoltán panyolai, Porga Gyula veszprémi polgármesterekkel, valamint Karácsony Gergely budapesti főpolgármesterrel beszélgetett a fesztiválok településeiken betöltött szerepéről és aktuális helyzetéről.
A körkérdésre, hogy saját városukban hogyan látják a fesztiválok aktuális helyzetét, a meghívott polgármesterek a következő válaszokat adták:
„Covid járvány után felértékelődnek a fesztiválok, a városlakók számára ez a fő vonzerő. Reneszánsza van a fesztiváloknak.” kezdte Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere.
„ Az emberek szeretnek összejönni, nem szitokszó a közösségi lét, várják a tavaszi, nyári, őszi programokat.” folytatta Cser-Palkovics András Székesfehérvár polgármestere.
„Energiaválság közben, covid után, de alig várják az emberek, hogy közösségként létezzenek. A jó dolgokból sokkal több fog jutni.” bízik benne Porga Gyula Veszprém polgármestere.
Mindannyian egyetértettek abban, hogy a nehézségek ellenére a fesztiválokra szükség van és azok szerepe egy közösség, egy város életében és fejlődése szempontjából soha nem lehet elhanyagolható.
Az eseményt egy újabb beszélgetéssel folytatta Horváth László az MFSZ alelnöke, a házigazda Fonó ügyvezetője, aki L. Simon Lászlót kérdezte az állam feladatáról és lehetőségeiről a fesztiválfinanszírozásban.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, fontosnak tartja, hogy az emberek hasznosan töltsék el az idejüket, ezért nagy jelentőséggel bír a kultúra közvetítése, a kultúrát muszáj támogatni, de relális helyzetértékelésből kell kiindulnunk. Hangsúlyozta, hogy: „A kultúra támogatása legyen polgári erény!”
A délelőtt utolsó kerekasztal-beszélgetésében Szomolányi Janina (MÜPA – Bartók Tavasz) és Lőrinczy György (Szentendrei Teátrum – Szentendrei Tavaszi Fesztivál) beszélgetőtársa Borsa Kata, a Szövetség elnöke volt.
„Évek óta nem voltam ilyen kerekasztal beszélgetésre meghívva, és mostanában többet csöng a telefonom mint fél évvel ezelőtt, hogy nincs-e valami jó ötletem. Én alapvetően azt gondolom, hogy a menedzsment nem más, mint problémamegoldás és stratégia. Ha az ember a problémát nem kreatív kihívásként éli meg, akkor nem lehet ezt a szakmát jól csinálni.” kezdte a beszélgetést Lőrinczy György, akivel Szomolányi Janina is egyetértett: „Én is nagyon bízok abban, hogy mindenki ráérez a kreatív rendezvényszervezés ízére. Nem lesz mindig minden úgy adott. Egy elvárás van, a program legyen izgalmas. Kreatív kihívásként éltük meg korábban is a problémákat, és bízom benne hogy ez most sem lesz másként.”
A szakmai konferencia délutáni programja a Hungarikumok témája köré szerveződött. Dr. Nagy István agrárminiszter köszöntőjében kiemelte a „genius loci”, a hely szellemének fontosságát és megemlékezett az eseménynek helyet adó Fonó elvitathatatlan érdemeiről a magyar népzene-kutatás és -gyűjtés területén. Kiemelte a hagyományok szerepét az identitás megőrzésében. „Az identitás segít bennünket ebben a globalizálódó világban eligazodni, megmutatni mi az otthon, ebben adnak támpontot a hungarikumok.”
A beszéd után Borsa Kata kérdezte a korábban megszólaló Dr. Nagy István miniszter mellett Dr. Sári Zsoltot, a SKANZEN főigazgató-helyettesét, az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetsége (AEOM) alelnökét és Berán Istvánt, a Táncház Egyesület képviselőjét, akik saját tapasztalataikat felidézve erősítették meg a miniszter szavait. „ A globalizáció vezetett odáig, hogy mára már tényleg fesztiválok, rendezvények kellenek ahhoz, hogy megélhessük saját, egykor oly természetes hagyományainkat. Elszakadtunk a természettől, elszakadtunk a falutól mindenki húzódik a városba. Mindaz, ami évszázadokon keresztül megkülönböztetett minket egymástól, felolvadt egy nagy tengerben, de valahol mégis vágyunk arra, hogy megéljük ezt. Ezért kellenek, hogy legyenek olyan rendezvények, amik emlékeztetnek minket kulturális értékeinkre.”
Ezután a GuideMe Kft. ismertetőjével folytatódott a rendezvény, ahol a Hungarikumok virtuális térben való megjelenéséről készült prezentációt láthatták az érdeklődők.
A záró beszélgetést Szigetvári József vezette, aki Igyártó Gabriellát, a Mesterségek Ünnepe és a Népművészeti Egyesületek Szövetsége vezetőjét, valamint Dr. Horváth Zsoltot, a Hungarikum Bizottság Értéktár koordinációs megbízottját kérdezte a Hungarikumokról és Nemzeti értékekről a magyar fesztiválpalettán. Szó esett a Mesterségek Ünnepéről és a szellemi kulturális örökség kulcsfontosságú szerepéről a Hungarikumok mellett.
A konferencia közreműködői és a hallgatóság egyetértettek abban, hogy a rengeteg kreatív ötlet és jó példa megfogadása mellett, a szakmának továbbra is nagy szüksége van az állam anyagi támogatására, a minőségi fesztiválok szervezéséhez. A Magyar Fesztivál Szövetség továbbra is elkötelezett a párbeszédben, ha az a minőségi kultúra közvetítését és a fesztiválok szervezőinek lehetőségét segíti.