A növekedés korlátai és a Nagy Gyorsulás
Kőrösi Csabának, az ENSZ Közgyűlés elnökének és Charles J. Vörösmartynak, aki a City University of New York egyik kutatóközpontjának vezetője díszdoktori címet adtak át Budapesten a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.
Deli Gergely rektor köszöntőjében elmondta: mindkét új díszdoktor olyan szakterületen alkotott maradandót, amelyek terén az egyetem is stratégiai célokat jelölt ki. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ vízügyi konferenciáján a résztvevők megállapították, az államok, gazdasági szereplők, a média és az állampolgárok egyaránt felelősséggel tartoznak a Föld vízkészletének megőrzéséért. A vízbiztonságot, az éghajlatváltozást és az élelmiszerbiztonság kérdését egyben kell kezelni, e célkitűzés megvalósításában az NKE is szerepet vállal kapcsolódó képzéseivel, és az infrastruktúra fejlesztésével.
Szöllősi-Nagy András, a VTK egyetemi tanára laudációjából megtudtuk, Charles J. Vörösmarty 1991 óta foglalkozik a földtani rendszerekkel. Dolgozott az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjában, az ENSZ Vízügyi Programjában és több NASA-programban is. Ezek célja a Föld – azon belül a sérülékeny sarkvidéki területek – működésének jobb megértése volt. Az elmúlt évtizedekben a vízkörforgás és a globális hidrológiai adatkészletek modellezésében mélyedt el, számtalan szakcikket publikált.
Charles J. Vörösmarty a székfoglaló előadásában elmondta, a Nagy Gyorsulásnak nevezett jelenség az ember által előidézett, hosszú távú hatásokat jelöli, amelyek egy új geológiai korszakot, az antropocént határozzák meg. E hatások pedig – legyen szó a klímaváltozásról, az óceánok elsavasodásáról vagy az édesvízkészletek fogyásáról – mind-mind összefüggenek.
Szólt arról is, hogy ma már az energiahordozók mind nagyobb hányadát fordítjuk azok kitermelésére; emellett kiemelte a biodiverzitás fontosságát, amely nélkül – fogalmazott – aligha képzelhető el működő gazdaság.
A Víztudományi Kar dékánjának javaslatára az NKE Szenátusa a másik tiszteletbeli doktori címet Kőrösi Csabának, az ENSZ Közgyűlés elnökének adományozta.
Laudációjában Zlinszky János egyetemi docens úgy fogalmazott: „A sikeres munkával kivívott személyes tekintélyt mi sem mutatja jobban, mint hogy a Fenntartható Fejlődés világkonferenciát követően Kőrösi Csabát a tagállamok a Fenntartható Fejlesztési Célrendszer megalkotásával megbízott ENSZ Nyílt Munkacsoport, az OWG társelnökévé választották. A jelenleg érvényes, 2030-ig szóló globális fenntartható fejlesztési célrendszer ennek a kétéves, megfeszített munkának az eredménye. Maga a munkafolyamat pedig, a nyílt munkacsoport vezetése és sikerre vitele új történeti és módszertani fejezetet nyitott a diplomáciában”.
Ezt követte Kőrösi Csaba székfoglaló előadása, amelyben a Nagy Gyorsulással kapcsolatos célokról és kihívásokról szólt. A paradigmaváltást nehezítő trendek között említette az élelmiszerellátás és a tiszta energiához való hozzáférés nehézségeit, a teljes foglalkoztatottság elérésének akadályait, a városi nyomornegyedekben élők számának emelkedését és a tengeri élővilág hanyatlását. A transzformációt a háborúk is hátráltatják, figyelmeztetett. Komoly gondot jelent az energia- és adósságválság, valamint a gyorsuló klímaváltozás. Némi optimizmusra a technológia dinamikus növekedése adhat okot.
Majd hozzátette, az antropocén korszak válságai a korábbitól eltérőek lesznek, most ismerkedünk meg annak prototípusával. Ez alapján e krízisek jellemzői, hogy egy alrendszerből indulnak ki és rendkívül gyorsan söpörnek végig a világon, visszafordítva a fejlődési eredményeket, aláásva a politikai és gazdasági stabilitást, megborítva az intézményrendszereket. Nehézséget jelent, hogy nem tudjuk mérni a transzformációt: külön-külön számos elemet vizsgálunk, de az összképet nem látjuk pontosan. Márpedig a mostani döntéseink meghatározzák a következő 30-40 évet – figyelmeztetett Kőrösi professzor, sürgetve egy globális vízügyi információs rendszer felállítását, és az adatbázisok integrálását.
