A bábu megszólal

A Magyar Nemzeti Galériában a 20. századi magyar festészet egyik kiemelkedő alakjának, Anna Margitnak az életművét fedezhetjük fel, akinek művészete szorosan összefonódik az énkép, a szerepek kérdéseivel, valamint a 20. századi magyar történelem eseményeivel. A festőnő életművét bemutató kiállításon nem csak képeket, hanem különleges tárgyakat – bábokat, maszkokat és berendezési tárgyakat is megismerünk. A kiállítás szeptember 1-ig látogatható.

A nagyszabású, kétszázhúsz műalkotást – festményeket és grafikákat – felvonultató tárlatot a kiállítás kurátora, Kolozsváry Marianna művészettörténész és Vígh Annamária a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria főigazgató-helyettese mutatta be a sajtó képviselőinek.

Anna Margit az 1945 és 1948 között működő Európai Iskola nevű művészcsoport egyik alapító tagja és kiemelkedő képviselője. Mestere, Vaszary János ezt mondta róla: „Kegyednek festék folyik az ereiben.” Alkotásai nehezen sorolhatók bármely képzőművészeti irányzathoz; életművének jelentős része leginkább a szürrealizmus, illetve az expresszív látásmód mentén jellemezhető. Olyan egyedi formanyelvet hozott létre, mely a magyar festészet egyik legkiemelkedőbb alakjává tette.

1937-ben férjével, Ámos Imrével együtt látogatták meg Marc Chagallt Párizsban. Chagall arra biztatta őket, hogy maradjanak inkább Párizsban, de ők a nehézségek ellenére hazatértek. 1938-tól a nyarakat Szentendrén töltötték, itt teljesedett ki Anna Margit lírai festészete is. 1940 után Ámos Imrét többször behívták munkaszolgálatra, 1944 őszén látták egymást utoljára. Ámos az ohrdrufi koncentrációs táborban vesztette életét. Férje tragikus halála után Anna Margit festészete megváltozott. Az Európai Iskola keretein belül festett művein gyermeki módon, hatalmas fejjel ábrázolta – helyette szóló – bábuit, melyek az emberi léptékkel megfogalmazhatatlan szenvedést jelenítették meg.

Az ötvenes és hatvanas években egyre fontosabbá vált képein az abszurd humor, a gúny. Művészetében ekkor tűntek fel a népművészet és a provinciális művészet elemei: a folklór és a giccs segítségével távolította el magától a gyászt, a tragikum összefonódott a komikummal, a nevetéssel. Késői képein bábui ótestamentumi jeleneteket idéztek meg az emlékezés szomorúságával és iróniájával.

Anna Margit az 1960-as évektől gyűjtötte a népművészeti tárgyakat, babákat és olyan egyedi hangulatú, sokszor giccses holmikat, melyek erőteljes inspirációt jelentettek festészetére is. Most először láthatók ezek a tárgyak együtt az általuk megihletett festményekkel. Az olcsó, vásári tárgyak beemelése festészetébe ugyanakkor a pop-art látásmódját is megidézi, éppen a kiállítás világítja meg azt is, hogy Anna Margit igazából a hazai pop-art egyik első képviselőjének is tekinthető. A tárlaton Anna Margit alkotásai mellett olyan kortársainak művei is helyet kaptak, akik valamilyen módon hatást gyakoroltak az ő művészetére is. Ilyen művész mindenekelőtt a férj, Ámos Imre vagy Vajda Lajos és Farkas István.

Allegória

Anna Margit festészetében egyszerre jelent meg az érzékiség és a kíméletlen tisztánlátás. Az elegáns dekorativitást kapcsolta össze a lélek kutatásával.

„Ha képeimet figyelmesen megnézik, megállapíthatják, hogy ez egy keserű életrajz. Születni senki sem születik keserűnek, de azzá válik, ha sorsa oly kemény életet adott, amelyet végigjárni felér egy háborúval” – vallotta a művész.

A kiállítás – csaknem ötven évvel a művész utolsó tárlata után –olyan új szempontok mentén mutatja be az életművet, mint: önarckép és maszk viszonya; a nőiség sajátos értelmezése a Biblia, a mitológia vagy a tömegkultúra hatására megfogalmazott új női szerepek révén;a zsidóüldözés és a holokauszt traumájának feldolgozása; 1956 élménye; a népművészet, a giccs és a pop-art hatása, és szinte minden formában a szenvedő és túlélő ember örök problémái.

A kiállított műtárgyak nagy része ritkán szerepel kiállításon, köztük többet korábban még egyáltalán nem láthatott a közönség. A művek zöme a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből való, illetve a Ferenczy Múzeumi Centrumból érkezett a kiállításra; ezeket további magyarországi közgyűjteményekből és magántulajdonból származó műtárgyak egészítik ki.

A kiállítást 480 oldalas, magyar és angol nyelven is megjelenő reprezentatív életmű-katalógus kíséri.

A bábu megszólal című tárlat 2024. szeptember 1-ig látogatható.