Search
péntek 24 május 2024
  • :
  • :

Magyar Kertörökség

Kertörökség a turizmusban, turizmus a kertekben

A fővárosi Károlyi Palotában kertturizmus témakörben Nemzetközi konferenciát rendeztek április 17-18-án, amelyen részt vettek hazai és nemzetközi szakemberek. Dr. Herczeg Ágnes a Magyar Kertörökség Alapítvány elnöke köszöntötte a résztvevőket. 

A konferencia a turisztika világszerte fellendülőben lévő új vonzerejére kívánja ráirányítani a figyelmet. Az eseményen résztvett Lánszki Regő építészeti államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium. Demeter Szilárd főigazgató, Magyar Nemzeti Múzeum. Stefano Dominioni PhD. igazgató, Kulturális Útvonalak Európai Intézete, Luxemburg. Könnyid László vezérigazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség. Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Véget kell vetni a zöldfelületek profitorientált beépítésének, a tájépítészek látásmódját érvényesíteni kell természeti örökségünk alakításában – jelentette ki Lánszki Regő építészeti államtitkár a Kertörökség a turizmusban, turizmus a kertekben című nemzetközi konferencia megnyitóján. A rangos külföldi és hazai szakemberek részvételével zajló eseményt a Magyar Kertörökség Alapítvány szervezte. A konferencia része az Európai Történeti Kertek Napja nemzetközi eseménysorozatnak.

Tájépítészek, kerttörténészek, kertészmérnökök, kertészek és botanikusok számára magától értetődő a táj, a kertek, a növények iránti érdeklődés és szeretet, törekvés a megőrzésükre, védelmükre, fejlesztésükre. Emberek sokasága érzi ugyanezt a vonzalmat egy harmonikus táj, egy szép virágos kert, egy árnyat adó hatalmas fa láttán. A kertturizmus már az elmúlt két évtizedben is jelentős turisztikai vonzerővel bírt, a pandémiás járvány alatt azonban jelentősen megugrott a természeti örökség iránti kereslet és növekedése azóta is töretlen. Az elmúlt időszakban egyre látogatottabbá váltak a szabadtéri, a természet közeli helyek, a komplex kulturális örökséget hordozó kertörökségi helyszínek. Turisztikai vonzerőt jelentenek, így ma az idegenforgalmi kínálatban a kertturizmus sajátos és progresszív fejlődést mutató kategória.

A kulturális örökséget is felügyelő Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára emlékeztetett: 1938 óta nem született olyan törvény, mint a tavaly elfogadott új, magyar építészetről szóló szabályozás, amely kellő szigorral lép fel a zöldfelületek megóvása érdekében. A részletszabályok jelenleg kidolgozás alatt állnak, hamarosan bevezetésre kerül az energetikai tanúsítvány mintájára a zöldfelületi tanúsítvány, az őshonos magyar növények biztosítása érdekében előkészítés alatt áll a nemzeti faiskolai rendszer elindítása. Az országos főépítész ugyanakkor kiemelte: „Nem az a zöld terület, amely nincs beépítve, hanem az, amit gondozunk. Ennek érdekében szükséges a hazai tájépítész szakma bevonása, így hamarosan kinevezzük a törvényben nevesített országos főtájépítészt is”.

Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett, a kultúra eredeti értelmében jóval tágabb fogalom, mint amelyben napjainkban használjuk, ennek eleven emlékhelyei a dísz- és haszonkertjeink, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a kultúrában is. „Kertemberként magam is doktorálok az élet akadémiáján, visszatérve a kultúra eredeti jelentéséhez, a természet megmunkálásához annak a civil mozgalomnak a tagjaként, amely a kötészet segítségével a Tündérkert költői képpel azonosítja szülőföldünket, a Kárpát-medencét” – fogalmazott a főigazgató.

Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke rámutatott, az MKA ezzel a konferenciával is szeretné ráirányítani a figyelmet a kertturizmusra, ugyanis részint a fenntartás folyamatosan növekvő költségei, részint a klímaváltozás egyre nagyobb kihívások elé állítják a szakembereket. A turizmus egy hatékony és prosperáló módszer, hiszen mind többen ébrednek rá világszerte a természeti örökségben rejlő esztétikai és rekreációs lehetőségekre.

Stefano Dominioni az Európa Tanács alá tartozó Kulturális Útvonalak Európai Intézetének igazgatója köszöntőjében rámutatott: Európában a tájturizmus második helyen szerepel a turisztikai célok közül. Az idegenforgalom egyik legfontosabb forrásává vált a kultúra, ezért a turizmusnak biztosítania kell a szolgáltatásokat a megnövekedett igényekre. Ennek érdekében hozták létre a Európai Kulturális Útvonalakat, amelynek egyike a Történeti Kertek Európai Útvonala, amelynek a Magyar Kertörökség Alapítvány révén már három magyar történeti kert is tagja.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója köszöntőjében kijelentette, a tavalyi év a visszarendeződésé volt a turizmusban, amely kedvező feltételeket teremt a kertturizmust is magában foglaló kulturális turizmus bővülésének. A kulturális turizmus világszinten is az ágazat egyik legdinamikusabban fejlődő szegmense. A külföldről hazánkba látogatók körében a magyar kultúra, az épített és a természetes örökség felfedezése központi szerepet tölt be, a városnézés és a fürdőturizmus mellett. „A hazai kertturizmus azért is fontos terület, mert alkalmas arra, hogy további élményeket nyújtva gyarapítsa a hazánkban töltött vendégéjszakák számát, sőt újabb utazásra inspiráljon.” – emelte ki a vezérigazgató, majd hozzátette, hogy a kertturizmus oldhatja a hazai turisztikai koncentrációt is, valamint hozzájárul a fenntartható turisztikai kínálat színesítéséhez is.

Oláh Zsanett, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezetője előadásában hangsúlyozta: „Célul tűztük ki történeti kertjeink közösségi és turisztikai hasznosítási modelljének kialakítását és széles körű bevezetését, amely lehetővé teszi természeti értékeink megóvását, illetve közép- és hosszú távon a parkok fenntarthatóságának fokozását, további fejlesztését.”

Előadás hallottunk a Magyar Kertörökség Alapítvány projekt vezetője Sólyom Barbarától – Egy történeti kert fejlesztési perspektívái, esettanulmány címmel, a Károlyi József Alapítvány, Fehérvárcsurgó Károlyi Kastély kulturális igazgatója Károlyi Angelica – Néhány gondolat a történeti kertek és parkok idegenforgalmának növeléséről fejtette ki gondolatait, míg a Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Újváry Tamás arra kereste a választ – Létezik-e kastélyturizmus kert nélkül? Mire jó a kastélykert?

A Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége elnöke Zsigmond Vince – Hortus Botanicus – Medium Naturae címmel tartott érdekes előadást.

Világviszonylatban is a turizmus és a kultura része a természetes örökség. Izgalmas és inspiráló volt a külföldi előadók szakmai előadásai ..

Phd. Kang Wang, a Kínai Nemzeti Botanikus Kert kurátora – Kínai Kertörökség és a turizmus kapcsolata témában tartott előadást.

 Shilpa Bakshi Chandawarkar, Indian Education Society’s College of  Architecture tájépítész egyetemi tanár – Az indiai nézőpont: kertek, műemlékek, turizmus című előadása sok ötlettel ajándékozta meg a hallgatóságot.

Judith Wade a Grandi Giardini Italiani vezérigazgatója videón jelentkezett be, előadásának címe – Kertművelés és turizmus volt. Az olaszok szépérzéke nagyon fejlett, lehet tőlük tanulni.

A szakmai előadások és workshop-ok iránt nagy volt az érdeklődés. Azok, aki nem fért be a terembe, egy másik helységben kivetítőn követhették az előadásokat.

A téma iránt érdeklődő nagyközönség számára április 18-án este Az Éden kalauzai címmel talk show-t szerveztek hazánk legnépszerűbb kert-influenszerei közreműködésével. Borbás Marcsival (Kertem), McMenemy Márkkal (Kert TV) és Szomoru Miklóssal (Egy Kertész Kertje Pilisszentkereszten) Vincze Attila tájépítész beszélgetett.

A konferencia szakmai partnere volt az Építési és Közlekedési Minisztérium, a Magyar Tájépítész Szövetség és a MATE Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, a Magyar Tájépítészek Szövetsége, a Magyar Turisztikai Ügynökség, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság Történeti kertek és kertművészeti együttesek Szakbizottsága, az International National Trusts Organisation és a European Route of Historic Gardens.