Search
szerda 27 november 2024
  • :
  • :

Herendi porcelánokból nyílt kiállítás a Nemzeti Múzeumban

Királyi hétköznapok

A Magyar Nemzeti Múzeumban Királyi hétköznapok címmel nyílt herendiporcelán-kiállítás a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. és a kiállítótér közös rendezésében. A megnyitón beszédet mondott L. Simon László, a múzeum főigazgatója, Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója és Duncan Graham, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke.

A herendi porcelán Magyarország egyik legismertebb márkája, amelyet a világ szinte minden pontján forgalmaznak – mondta L. Simon László, a múzeum főigazgatója. Kiemelte: a mai kiállítás az első állomása annak a sorozatnak, amely bemutatja, hogy a 200 éves Herendi Manufaktúra az évszázadok során mit tett hozzá a magyar iparművészethez. Majd hozzáfűzte: a kiállítótér Magyar EXPO sikerek című tárlatán, valamint a múzeum látványraktárban számos értékes herendi porcelán látható, ezért hogy ezeket a kincseket ne csak a magyar közönség láthassa, a herendi manufaktúrával és az Iparművészeti Múzeummal együttműköve a jövőben számos külföldi kiállítást is szerveznek.

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója elmondta: a mostani tárlaton egy Viktória-evolúció látható, hiszen a porcelánokkal terített asztalon az 1851-es klasszikus Viktória-mintától kezdve meg lehet találni a Vilmos herceg esküvőjére készített Royal Garden-mintával festett tálakat is, amely szintén a Viktória-mintából táplálkozik. Majd hozzátette, a manufaktúra évente mintegy háromszázezer porcelánt állít elő. Termékeik a közönség szerint nem csak szép használati tárgyak, hanem műalkotások is. Porcelánjaik számos világkiállításon szerepeltek sikerel. Minden évben több tucat bemutatót rendeznek Magyarországon és külföldön egyaránt, az elmúlt 10 évben mintegy 150 kiállítást szerveztek. “Herend erős gyökerekkel, de friss innovatív hajtásokkal is rendelkezik” – mondta a vezérigazgató. Kiemelte: a hagyományok ápolása mellett folyamatosan keresik a megújulási lehetőségeket is, 64 millió különböző termékük mellett évente mintegy 400 új alkotás is születik a manufaktúra falai között.

Duncan Graham, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a Herendi Porcelán a világ egyik legszebbjeként ismert a britek számára. Felidézte, hogy a londoni világkiállításon bemutatott és aranyérmet nyert kínai stílusú pillangókkal, virágos ágakkal, élénk és vidám színekkel festett motívum az egyik legismertebb Herendi-minta. A bemutatót 1851. május 1-jén nyitotta meg Viktória királynő Londonban, ahol mintegy 100 ezer tárgyat állítottak ki több mint tizenhat kilométeren, és 15 ezer kiállító részvételével. Az Egyesült Királyság és Magyarország közötti történelem szerves részei Herend és lenyűgöző porcelánjai, amelyeket a britek már több mint 170 éve csodálnak”. Viktória nagy becsben tartotta a Herendi-étkészletet, csak abban az ebédlőben terítettek vele, ahol esténként együtt vacsorázott férjével, Albert herceggel. Ilyenkor sosem volt körülöttük személyzet, saját magukat szolgálták ki.

Az angol uralkodóház későbbi tagjai is kedvelték a Herendi-műalkotásokat. A Viktória-kollekció az évtizedek során számtalan módozatban és színvilágban született újjá, legutóbb felújított változata egy Royal Garden mintával megfestett Herendi-porcelánkészlet Magyarország hivatalos nászajándéka volt Vilmos herceg és Katalin hercegné számára.

Azt is megtudtuk, hogy a Nemzeti Múzeum időszaki tárlatán látható Viktória-minta keletkezése szinte egyidős a Herendi-porcelán készítésével. A kínai hatás alatt született, stilizált lepkékből és virágzó ágakból álló minta azt a szín- és dekorációgazdagságot reprezentálja, amely kezdettől fogva jellemzi a porcelánmanufaktúra festészeti stílusát. Leghangsúlyosabb eleme a Kínából származó bazsarózsa, amely Európába kerülve a korai porcelánok egyik legkedveltebb motívumává vált. Az egyéni arculat kialakításának lehetőségét a lepkék sokfélesége, a pünkösdi rózsa változatos megjelenési formái teremtették meg, így a kínai eredet ellenére a minta magyar benyomást kelt, felidézve a magyar erdők, mezők, a falusi kertek tarkaságát és zsongását.

A tárlatot nagy érdeklődés övezte, amely a császárokhoz, királyokhoz, királynőkhöz és az arisztokráciához köthető dekorációkat mutatta be.