Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencia
Harmadik alkalommal adott otthont a fertődi Esterházy-kastély a magyar tájépítészeti oktatás kiemelkedő alakjáról, Mőcsényi Mihály Széchenyi-, Kossuth- és Geoffrey Jellicoe-díjas tájépítészről elnevezett konferenciasorozatnak. Míg tavaly a barokk kertművészet, ezúttal a zene- és kertművészet kapcsolata került a fókuszba.
Lázár János építési és beruházási miniszter a nemzetközi konferencia megnyitóján kifejtette: 30 év után először van újra építésügyi minisztérium hazánkban, ennek köszönhetően szervezetileg, érdekérvényesítő képességének méltó helyére kerülhet a magyar kulturális örökségvédelem is. Mint a területet felügyelő tárcavezető a nemzeti építészet mellett tör lándzsát a posztmodern kortárs építészete helyett.
Bejelentette: a kormány ősszel az Országgyűlés elé terjeszti az új építésügyi koncepciót, amelyben külön fejezetet szentelnek a kulturális örökségvédelemnek. Nehéz vitákra számít a témában, de szerinte egy sarokpontja van a kormány álláspontjának: ami a II. világháború előtt, vagy a háború után a nemzeti építészet jegyében épült, az védelmet és támogatást igényel. „A magyar kortárs kormányzati politika építészeti vonalában a réginek fontosabb szerephez kell jutnia, mint az újnak, mert első kötelességünk, hogy a régit helyre hozzuk, használatba és birtokba vegyük” – szögezte le a miniszter, aki szerint ez érvényes a kiürülő belvárosok védelmére ugyanúgy, mint a számos állami köztulajdonban lévő épületre.
Ugyanakkor hangsúlyozta, nem csak építeni kell, hanem hasznosítani is, ennek érdekében pedig nyitnak a magántőke felé is. 2030-ra Magyarországon el kell érni, hogy a műemlékek újjáépüljenek és megtalálják új funkciójukat. Ehhez új szabályozásra, új üzleti konstrukciókra, de elsősorban társadalmi támogatásra van szükség.
Dr. Herczeg Ágnes a konferenciát szervező Magyar Kertörökség Alapítvány (MKA) elnöke felidézte, egy évvel ezelőtt Eszterházán jelentették be a Magyar Kertörökség Alapítvány működésének megkezdését. Szakmai civil ernyőszervezetként nem kisebb célt tűztek ki maguk elé, mint hogy a hazánkban található csaknem kétezer történeti és történeti értékű kert megőrzésében és megújításában vezető szerepet vállaljanak a jogszabályi környezet kidolgozásában való aktív részvételtől a gazdasági és ökológiai fenntarthatósági modellek kidolgozásán keresztül a kertörökség ügyének újra köztudatba emeléséig. Mint mondta, az elmúlt évek történései, a járvány miatt elrendelt karantén, a klímaváltozás okozta aszály, valamint a természeti erőforrásaink iránt megnőtt kereslet az energiaválság miatt mind több embert ébreszt rá az épített, természeti és e kettőt ötvöző kertörökség fontosságára. „Kertművelőként nekünk is le kell hajolnunk, hogy a magyar kertörökség újra felemelkedhessen” – fogalmazott Herczeg Ágnes.
Egresitsné Firtl Katalin a társszervező házigazda Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője, köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Eszterháza három pillére az épített, a természeti és a kulturális-szellemi örökség, ezen belül is Haydn munkásságának köszönhetően a zenei örökség. Eszterháza mindezeknek együtt vitathatatlanul hiteles helyszíne – tette hozzá az ügyvezető, aki arról biztosította a hallgatóságot, hogy odaadással gondozzák ezt a nagyon gazdag, sokszoros kulturális átfedésekkel rendelkező értékes hagyatékot.
Majd hozzátette: ahogy Esterházy Fényes Miklós a 18. században ismeretlen, kuriózumnak számító növényekkel gazdagította és alkotta meg ezt az egyedülálló barokk tájat, úgy napjainkban is meg kell találni az épített örökséghez illeszkedő, fenntartható természeti környezetet.
A Mőcsényi Mihály konferencia központjában idén a kertművészet és a zene kapcsolata állt, így a neves hazai kerttörténészek mellett zenetörténészek is bepillantást engedtek a kert- és zeneművészet nagy találkozásaiba.
A konferencia előadói között szerepelt Mona Dániel zenetörténész, aki azon túl, hogy beavatta a résztvevőket Beethoven és Martonvásár kapcsolatába, „Hangok a kertből” címmel interaktív zenés sétára kísérte október 1-én, a Zene Világnapján a résztvevőket.
Rácz Márton karmesterként, Zoboki Gábor Kossuth- és Ybl-díjas magyar építészmérnök, egyetemi tanár pedig a magyarországi Wagner Társaság elnökeként tartott előadást a kertek és zene kapcsolatáról.
Bősze Ádám zenetörténész, a Bartók Rádió műsorvezetője a romantika mesterének, Mendelssohn-nak és családjának kertjükhöz fűződő különleges kapcsolatáról tartott előadást október 1-jén a családi nap keretében, nem csupán a szakmai közönség számára.
A konferencia nemzetközi előadói online kapcsolódtak a szimpóziumhoz, akik révén a résztvevők megismerhették milyen szerepet játszott a zeneművészet az angol, francia és olasz történeti kertek fejlődésében régen és napjainkban.
A tanácskozáson felszólalt többek között Gillian Mawrey, a Historic Gardens Foundation alapítója és elnöke, valamint Stefano Trevisi a Benetton Alapítvány Musica Antica in Casa Cozzi program művészeti igazgatója.
A három napos konferencián a szakmai és művészeti programok mellett ingyenesen látogatható gyermek- és családi programok is várták az érdeklődőket. Diákcsoportok számára pedig ingyenes, szervezett pedagógiai programot kínáltak a szervezők, amelyek segítségével közelebb kerülhettek a zene- és a kertművészet érdekességeihez.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
