Search
vasárnap 25 szeptember 2022
  • :
  • :

Átadták a Horn Gyula sétányt a XIII. kerületben – 90 éve született az egykori miniszterelnök

Átadták a Horn Gyula sétányt a XIII. kerületben

Az egykori miniszterelnök a XIII. kerület díszpolgára, aki 90 évvel ezelőtt született 1932. július 5-én Budapesten. Dr. Tóth József polgármester felidézte Horn Gyula életútját, politikai pályáját. „Horn Gyula élete jelentős részét töltötte itt, a XIII. kerületben. Hétgyermekes munkáscsalád szegényes körülményei közül indulva küzdötte fel magát a miniszterelnökségig, és Európa szerte az egyik legismertebb és legnagyobb tiszteletnek örvendő magyar politikussá vált” – mondta a polgármester.

Horn Gyula egykor így idézte fel kötődését a XIII. kerülethez: „Az embert mindig különleges érzések kötik a szülőföldjéhez, márpedig nekem Angyalföld a szülőföldem. Amit itt gyerekként és munkásként megéltem, arra joggal elmondhatom, hogy egész pályafutásomat végig kísérte.”

Előbb az emléktáblájánál a hajdani lakóhelyén, az Újpesti rakparton, majd a Gyermek téri szobránál elhelyezték az emlékezés koszorúit – többek között Dr. Tóth József polgármester, Hiszékeny Dezső, a XIII. kerület országgyűlési képviselője, Tüttő Kata főpolgármester-helyettes, a Horn-kormány egykori tagjai, az MSZP vezetői, illetve Horn Gyula fia, ifj. Horn Gyula és unokája, Horn András, valamint több száz civil polgár.

Ezt követően ünnepélyesen átadták a Horn Gyula sétányt a szobor közelében. Tóth József beszédében kiemelte: „Horn Gyula büszke baloldali volt. Élete során mindig a társadalmi egyenlőségért, egy szabad, igazságos Magyarország megteremtéséért dolgozott.”

A közgazdász végzettségű politikus a Magyar Népköztársaság utolsó külügyminisztere volt – emlékeztetett a polgármester. Horn Gyula készítette elő és 1990-ben ő írta alá a magyar-szovjet csapatkivonási megállapodást. 1994 és 1998 között a harmadik Magyar Köztársaság miniszterelnöke. Elvitathatatlan érdemei voltak Németország és Európa újraegyesítésében. 1989. június 27-én Alois Mock osztrák külügyminiszterrel közösen vágták át a két ország között lévő műszaki határzárat, a Vasfüggönyt. Horn Gyula jelentette be, hogy 1989. szeptember 11-től a magyar hatóságok átengedik a nyugati határon a Német Demokratikus Köztársaság azon állampolgárait, akiket Ausztria vízum nélkül hajlandó fogadni. A keletnémet állampolgárok előtti határ megnyitásával kiütötte az első követ a berlini falból. A Vasfüggöny megnyitása és a szögesdrót átvágása egy rendkívül bátor politikai tett és világtörténelmi pillanat volt.

A rendszerváltás politikusai közül – beleértve a polgári ellenzék képviselőit is – elsőként Horn Gyula vetette fel Magyarország lehetséges NATO tagságát és az Európai Unióhoz való csatlakozását. Hitt abban, hogy olyan Európát, olyan világot kell teremtenünk, ahol nemcsak születni és meghalni lehet, hanem élni is érdemes. „Számunkra Európa egy kulcsszó, és az egyetlen lehetőség, hogy nemzetünket is felemeljük”, fogalmazott annak idején Horn Gyula, aki büszke európai volt.

Részt vett a rendszerváltáskori MSZP megalapításában. 1994-ben a választásokon nagy többséggel győztes MSZP vezetőjeként az Országgyűlés miniszterelnökké választotta. Kormányfői tisztségét 1998. július 6-ig töltötte be. „Horn Gyulának az igazi legitimációt 1994 adta: őszinte kampány után lett miniszterelnök. 1994-ben nehéz helyzetben vette át az országot, hogy aztán egy jobban teljesítőt hagyjon hátra utódjának” – tette hozzá Tóth József.

Külföldi politikustársai közül mindig sokan méltatták Horn Gyulát, és ez a négy jelző rendszeresen szerepelt a róla alkotott véleményekben: „modernizáló, béketeremtő, szocialista, európai.” Heinz Fischer, Ausztria Köztársasági Elnöke (2004-2016) tíz évvel ezelőtt így idézte fel európai együttműködését Horn Gyulával: „Emlékezetes volt együtt dolgozni vele az európai demokrácia és szolidaritás intézményeinek kiépítésekor is, amikor Magyarország és a hozzá hasonló országok demokratizálódásának folyamata megindult.”

Horn Gyulát 2004-ben választotta díszpolgárai közé a XIII. Kerületi Önkormányzat.

81 éves korában, 2013. június 19-én hunyt el, hosszú betegség után. Még ugyanebben az évben a XIII. Kerületi Önkormányzat domborműves emléktáblát helyezett el egykori lakóhelyén, az Újpesti rakpart 11. számú ház homlokzatán, 2014-ben egész alakos szobrot állított Horn Gyula emlékére a Gyermek téren. A XIII. Kerületi Önkormányzat kezdeményezte – és a Fővárosi Közgyűlés döntött –, hogy Horn Gyula nevét ezentúl sétány is viselhesse az angyalföldi Gyermek téren felállított szobra közelében.

Az egykori magyar miniszterelnök 2015-ben Brüsszelben is szobrot kapott; a Vasfüggöny lebontása az európai integráció fontos szimbólumává vált.

„Megtisztelő, hogy büszke baloldaliként én adhatom át a Horn Gyuláról elnevezett sétányt. Megtisztelő, hogy Horn Gyula 90. születésnapján munkásságához méltóan emlékezünk újkori történelmünk egyik legmeghatározóbb alakjára” – zárta beszédét Tóth József polgármester.

Ezt követően a megemlékezésen résztvevők elhelyezték virágaikat Horn Gyula szobránál.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.