Search
csütörtök 6 október 2022
  • :
  • :

A nyitottság és a párbeszéd jegyében

Nemzeti Színház 2022/2023-as évada 

A nyitottság és a párbeszéd jegyében ősbemutatókkal, magyar és külföldi klasszikusokkal is várja a nézőket a Nemzeti Színház a 2022/2023-as évadban – jelentették be sajtótájékoztatón.

Megtudtuk, hogy a magyar 20. századi szerzőkre fókuszálva Tamási Áron: Tündöklő Jeromos című darabját a Gyulai Várszínházzal koprodukcióban, augusztus 12-én már bemutatták Gyulán, majd Budapesten szeptembertől játsszák az előadást. Tamási Áron nem véletlenül áll a középpontban, hiszen emlékéve van a szerzőnek. A. Szabó Magda, az emlékév projektvezetője kiemelte, rendkívüli jelentőségű, hogy 1994 után most újra a Nemzeti Színház színpadára kerül a Tündöklő Jeromos előadása. Az is a projektnek köszönhető, hogy a Vitéz lélek bemutatkozhat Bécsben.

Az sem véletlen, hogy a Kodály-év jegyében, a következő szezon „nagyprodukciója” Vidnyánszky Attila rendezésében a Székely fonó lesz, amelyben a Kodály Zeneiskola 180 növendéke is részt vesz majd Sapszon Ferenc vezetésével. A Székely fonó előadásának ötlete szintén Tamási Áronból fakadt, ugyanis az íróra nagy hatást gyakorolt a Kodály-mű, amit az Operaházban Kodály 50. születésnapján játszottak.

A direktor másik rendezése az évadban a Bánk bán új verziója lesz. Vidnyánszky Attila úgy fogalmazott, a Bánk bán, Az ember tragédiája és a Csongor és Tünde azok a klasszikusai a magyar irodalomnak, amelyeken keresztül mindig újra kell fogalmazni önmagunkat. A rendező immár sokadjára állítja színpadra ezt a művet, amelyben ezúttal a fiatalabb korosztály színészei kapnak szerepet, lehetőséget. Berettyán Sándor, aki a Bánk bán új verziójának címszerepét alakítja majd, elmondta, végtelenül hálás azért, hogy az említett magyar klasszikus triászból már eljátszhatta Ádám szerepét a Tragédiában, és most Bánkra készülhet. Kiemelte még, hogy az külön öröm számára, hogy azokkal a kortársaival szerepel együtt a darabban, akikkel együtt nőttek bele a színházba, és ismerik egymás minden rezdülését.

Lukácsy György, a Nemzeti Színház irodalmi munkatársa új szerzőként mutatkozott be. A Hazatérés című darabját szeptemberben láthatja a közönség, amely a kalandos sorsú Esterházy Jánosról szól. A „magyar Morus Tamásnak” emléket állító színmű szimbolikus értékű vállalkozás lehet ebben a régióban, a magyar, szlovák, cseh és lengyel közösségben is – emelte ki a szerző.

Az Ők tudják, mi a szerelem című Hubay Miklós drámáját, Rátóti Zoltán rendezi, aki elmondta, mennyire fontos, hogy egy olyan drámaíró-generáció egyik meghatározó alkotójának műve kerül színpadra, amely nemzedék sajnálatosan kikopott a magyar színházak műsorából. A szerelem kortalanságáról szóló előadás főszerepeiben Blaskó Pétert és Udvaros Dorottyát láthatjuk majd.

Emellett – ahogyan az már hagyomány – több befogadott produkció is lesz a teátrumban, ezek közül az egyikről Blaskó Péter színművész elmondta, „családi vállalkozásban” vitték színre a Bethlen téri Színházban a GRANE – Képzelgések a Peer Gynt nyomán című előadást, amelynek rendező-koreográfusa Blaskó Borbála, és az egyik darabbéli partnere a fia, Blaskó Bence színművész. Ez is látható lesz majd ősszel a Nemzeti Színház műsorán.

Az évad legfontosabb eseménye az áprilistól – júniusig tartó Színházi Olimpia, melyről Vidnyánszky Attila azt mondta, hogy a világ egyik legjelentősebb színházi eseményét valósíthatja meg Magyarország, a Nemzeti Színház koordinációjával. Példaként megemlítette, hogy csak bábszínházi előadásból mintegy 100 külföldi produkció érkezik hazánkba a három hónap alatt. „Ha a sporthoz hasonlóan létezne világranglista a színházi rendezők között, akkor azt mondhatnánk, hogy az élen álló harmincból húsz már biztosan Budapestre érkezik” – hangsúlyozta az igazgató, majd hozzátette, több kisebb fesztivál is megvalósul az olimpia részeként országszerte.

Sin Edina a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója arról beszélt, hogy a „kizökkent világ” a színházuk életében most meghatározó tényezővé vált. Február végén egy nagyon zaklatott társulat maradt Magyarországon, amelynek tagjai kapaszkodót kaptak a Nemzeti Színházban, a közös munkának köszönhetően. A helység kalapácsa és az ezzel való munka mellett rengeteg személyes segítséget is nyújtottak a társulatnak az itt dolgozók, és ez nagyon sokat jelent nekik ilyen viharos időkben. A beregszászi színészeket a Tündöklő Jeromos előadásában és a Tóték előadásában láthatja a közönség.

Kozma András dramaturg a külföldi vendégrendezők produkcióit ismertetve elmondta, a magyar klasszikusok színpadra állítása mellett fontos törekvése a teátrumnak, hogy ablakot nyisson a nagyvilágra is, amely a magyar nézőknek új formákat és új gondolatokat mutat meg. Mint mondta, ebből a szempontból a MITEM az egyik legfontosabb produktuma a színháznak, de ugyanilyen fontos a külföldi rendezők jelenléte is a társulat munkájában. A mai „kizökkent világot” leginkább megragadja az a három előadás, amit szintén külföldi rendezők állítanak színpadra, ezek közül kettő ősbemutató lesz. A három előadás közös fő üzenete az lehet, hogy képesek vagyunk-e ebben a kizökkent világban utat találni, és az európai civilizációt új utakra helyezni.

Az idei évadban A Mester és Margarita előadását jegyző Alekszandar Popovszki visszatér a Nemzetibe, Molière Don Juanját rendezi majd a következő szezonban.

A Zavaros idők című előadás a kiemelkedő ukrán kortárs szerző, Volodimir Klimenko (Klim) darabjából születik majd, a témája a Borisz Godunov-történetből táplálkozik, de kortárs nézőpontból is ad egy izgalmas történelem értelmezést – ismertette a dramaturg, aki fordítóként is közreműködik az előadásokban. Ezt az ukrán Vlad Trojickij állítja majd színpadra.

Szintén a felelősség kérdését vizsgálja, de egészen más dimenzióban, egy fiktív, jövőbeni szituációban a fiatal orosz szerző, Kirill Fokin Rex című szatirikus disztópiája, amit a szentpétervári Valerij Fokin visz majd színre.

A klasszikus drámairodalomhoz tartozik ugyan Brecht – A kaukázusi krétakör című darabja, de ezúttal egy igen izgalmas olvasatban, a grúz Avtandil Varzimasvili rendezésében látható majd. „A jót terjeszteni, ez az egyetlen lehetőség, hogy túléljük ezt a káoszt” – emelte ki a rendező, hozzátéve olyan, nagyon emocionális előadást tervez, amely azt helyezi a középpontba, hogy a világot csakis azok kezébe kell adni, akik a jóságot terjesztik. A kaukázusi krétakörben és a Don Juan előadásában is szereplő Szász Júlia a sajtótájékoztatón elmondta, mindig nagyon érdekes külföldi rendezővel együtt dolgozni, mert általában szokatlan perspektívából tudja megvilágítani az adott művet. Bordás Roland, aki szintén ugyanebben a két előadásban játszik majd, mindehhez hozzátette, nagyon örül annak, hogy ismét együtt dolgozhat Alekszandar Popovszkival, és úgy vélte, nagyon szép, de kihívásokkal teli évad vár rá.

A 2022/2023-as évad bemutatói részletesen a Nemzeti Színház honlapján: https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2022/05/a-2022-2023-as-evad-bemutatoi

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin