Search
vasárnap 4 december 2022
  • :
  • :

A mi Kodályunk 2. – Psalmus Hungaricus

Petrovics Eszter: A mi Kodályunk 2. – Psalmus Hungaricus

A Pannonia Entertainment Kodály születésének 140. évfordulójának alkalomból jelenteti meg Petrovics Eszter új zenés dokumentumfilmjét, amelyben Kodály Zoltán 1923-ban komponált remekét, a Psalmus Hungaricust állítja a középpontba.

A mi Kodályunk c. dokumentumfilm-trilógia 1. részében Kodály gyermek- és ifjúkorát, pályájának indulását, népzenekutatásának kezdetét, illetve első sikereit és kudarcait mutatták be. A film kiindulási és záró pontja az 1910-ben megrendezésre került első szerzői est, mely akkori életútjának legfontosabb állomása volt. Kodály a következő években továbbhalad megkezdett útján: komponál, tanít, folytatja népdalgyűjtő munkáját. 1912-ben a Zeneakadémián „rendes tanári” státusba nevezik ki; a zeneelmélet melléktantárgy után fokozatosan hozzálát a zeneszerzés tanításához.

Kodály-filmtrilógiájának második része A mi Kodályunk 2. – Psalmus Hungaricus

Az alkotás amellett, hogy bemutatja a korszak kiemelkedő zeneműveit, kitekint Kodály irodalmi érzékenységére is: a magyar költészet felé fordulására, saját publicisztikai munkáira és Móricz Zsigmonddal való kapcsolatára, szellemi és valós találkozásaikra. A filmben feltárul a mindenkit megrendítő történelmi események hatása Kodály életére és műveire, beleértve a meghurcoltatását, a Dohnányi-Bartók-Kodály hármas és Hubay Jenő konfliktusát, valamint a Psalmus Hungaricus keletkezéstörténetét, amely egyszerre reflektál a szövege alapjául szolgáló zsoltárfordítás Dávid-korabeli eseményeire, illetve az első világháború elvesztésére és a trianoni békeszerződésre. Főszereplők: Fekete Gábor, Radnóti Róza

A film történelmi háttere

1918-ban véget ért az I. világháború – ezt a polgári forradalom, a tanácsköztársaság, majd a király nélküli királyság kora követte Magyarországon. 1919-ben Bartókkal és Dohnányival együtt tagja lett a Reinitz Béla vezette zenei direktóriumnak; ezért és zeneakadémiai aligazgatói tevékenységéért (mely tisztségre ebben az évben nevezték ki) utóbb hosszú és gyötrelmes fegyelmi vizsgálatnak vetették alá. A „vörös vádpontokat” végül ejtenie kellett a vészbíróságként működő fegyelmi bizottságnak, mely ugyanakkor súlyosan megrótta az aligazgatót. Az új igazgató, Hubay Jenő, mindenképpen el akarta távolítani Kodályt a Zeneakadémia tantestületéből, és bár célját nem valósíthatta meg, annyit elért, hogy 1920-ban és az 1920/21-es tanévben a megvádolt muzsikus nem taníthatott. Az eltávolítás nem tartott sokáig: 1922-ben Kodály indítványt nyújt be a fegyelmi ügy újratárgyalására. Ugyan elutasításban részesül, de annyit elér, hogy visszahelyezzék tanári állásába. Hívei, művésztársai kiállnak mellette, a korszak kompozícióiról nem lehet nem tudomást venni!

A korszak valós szereplői: Kodály Zoltán zeneszerző, tanár. Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszteri tanácsos. Hubay Jenő hegedűművész, tanár. Dohnányi Ernő zeneszerző, tanár. Kerpely Jenő csellóművész, tanár és Waldbauer Imre hegedűművész, tanár /a híres Waldbauer-Kerpely vonósnégyes 2 tagja.

A film alapját a fegyelmi tárgyalások jelenetei képezik, ezekbe ágyazódnak bele a kórusművek, a Psalmus hungaricus próbái, a főszereplő felderítő útjának állomásai, továbbá Kodály hátrahagyott írásainak részletei- belső monológ gyanánt.

Psalmus Hungaricus

1923-ban a Székesfőváros tanácsa Buda és Pest Budapestté egyesítésének ötvenedik évfordulójára egy-egy mű megírásával bízta meg Dohnányit, Bartókot és Kodályt. Dohnányi az Ünnepi nyitányt, Bartók a Táncszvitet írja az ünnepi estre.

Kodály eddigi legnagyobb szabású és hatású kompozíciós vállalkozása lesz a tenorszólóra, vegyeskarra és nagyzenekarra írott Psalmus Hungaricus. Még egyetemi évei alatt ismerte meg Kecskeméti Vég Mihály protestáns prédikátor 1560 táján írt verses zsoltárátköltését. A Cantio optima címen fennmaradt mű az 55. zsoltárt alkalmazta magyar viszonyokra: Dávid panaszát a hamis barátok ellen, leírva a gonosz várost, amelyben a gazdagok „felfuvalkodtanak”, „özvegyek, árvák, nagy bosszút vallnak”, s amelyben a Zsoltáros az igazságtevő Istenhez fohászkodik a gazdagok „aláhajigálásáért”, a szegények „felmagasztalásáért”. A mű a reménytelenség sötétjében kezdődik és a sötétségben végződik is, hogy közben panasz, átok, ima és könyörgés képei után egy pillanatra megnyíljon a menny kárpitja, és a hallgató tanúja legyen az igazak és szegények katartikus felmagasztalásának.

A mű elmondhatatlan hatást tett az 1923. november 19-i bemutató közönségére. Az elvesztett háborút, a forradalmak és a restauráció korát átélő és túlélő hallgatókat mélységesen megrázta Kodály zenéje, s meghozta szerzőjének nemcsak a hazai, hanem az igazi külföldi sikert, az általános nemzetközi elismerést.

Kórusművek

A Psalmus más tekintetben is fordulópontja volt Kodály zeneszerzői pályájának. Rátalált legsajátabb témájára: a magyar történelemre, a mát megszólító történelmi parabolára. És mivel a bemutató gyenge női karszólamait már a második előadástól gyermekhangokkal próbálta megerősíteni: a XX. századi zene új és fontos médiumaként rátalált a gyermekkórusra. Nemcsak annak ismeretlen hangszíne nyűgözi le, hanem a gyerekek fogékonysága, romlatlan ízlése és lelkesedése is: az a mód, ahogy a nagyon régire és a nagyon újra reagálnak. A ’20-as évek közepétől megszületnek Kodály méltán „slágerré” vált gyermekkari művei: a Villő, a Túrót eszik a cigány, a Gergely-járás, a Lengyel László, a Pünkösdölő, s innentől kezdve a kórusmuzsika meghatározó szerepet játszik minden alkotói korszakában. Ekkor ismeri fel az új zeneélet megteremtésének eszközét: azt a közeget, amely a muzsika aktív művelésére szoktat, és értő közönséget nevel a művészi zenének.

Főszereplők: Radnóti Róza, Fekete Gábor. További szereplők: Perényi Miklós, Tóth Márton, Csonka Laura, László Ferenc, Lakatos Gergely, Pálmai Oliver, Mákné Cseman Eszter

Rendező: Petrovics Eszter – Narrátor: Kaszás Gergő  – Operatőr: Sibalin György – Forgatókönyvíró: Petrovics Eszter – Hangmérnök: Bányay Gábor – Zenei rendező: Matz Ádám – Vágó: Mógor Ági HSE, Endrédi Tamás – Gyártásvezető: Ordódy Judit – Producer: Muhi AndrásFerenczy Gábor

Közreműködők: Szent István Filharmonikusok, Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola, Nemzeti Énekkar, Tenor szóló: Kovácsházi István, Karmester: Rajna Martin.

A film FocusFox produkciója, elkészültét a Magyar Művészeti Akadémia támogatta.

A MI KODÁLYUNK 2., PSALMUS HUNGARICUS DECEMBER 1-TŐL LÁTHATÓ A HAZAI FILMSZÍNHÁZAKBAN

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.