A Magyar Nemzeti Bank emlékérmét bocsátott ki a Himnusz megírásának 200. évfordulója tiszteletére
A Soltra E. Tamás szobrászművész által tervezett emlékérmékkel indul a jegybank idei emlékérme-kibocsátási programja, ünnepélyes kibocsátásukra a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor január 23-án. A kibocsátási ünnepségen felszólalt Hergár Eszter az MNB társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatója, Demeter Szilárd a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Gusztin Rudolf zenetörténész és Soltra E. Tamás szobrászművész.
Hergár Esztertől megtudtuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank „Himnusz” megnevezéssel 15 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmét bocsát ki a nemzeti énekünk alapjául szolgáló költemény megírásának 200. évfordulója alkalmából. Az emlékérmék értékközvetítő és figyelemfelhívó szerepének minél szélesebb körű érvényesülése érdekében a „Himnusz” ezüst emlékérme – a rendelkezésre álló készlet függvényében – a kibocsátást követő három hónapig, a színesfém változat pedig egy évig névértéken vásárolható meg 2023. január 23-tól az érméket gyártó és forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.) és webáruházában https://www.penzvero.hu/
Gusztin Rudolf zenetörténész a Himnusz keletkezésének történetét ismertette. A magyarság nemzeti himnuszává vált költeményt Kölcsey Ferenc a nemzeti újjászületés hajnalán, 1823-ban írta, szatmárcsekei magányában. A mű eredeti címe: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (mai helyesírással röviden Himnusz). A vers először 1829-ben, Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában Hymnus címmel, majd három évvel később Kölcsey Ferenc első kötetében jelent meg, utóbbiban a teljes, a költemény mondanivalóját közelebbről meghatározó alcímmel. Kölcsey Ferenc hazafias költészetének e legnagyobb remekművével a klasszicizmus stíluseszménye helyett a nemzeti romantikának tört utat a magyar lírafejlődésben. A Hymnus zenéjét 1844-ben Erkel Ferenc zeneszerző és karmester szerezte a vers megzenésítésére kiírt pályázaton. A nyertes pályaművet először – még ugyanebben az évben – a pesti Nemzeti Színházban mutatták be. A Himnusz 1989-ben került jogszabályi védelem alá, az 1989-es Alkotmány iktatta be nemzeti jelképeink sorába, valamint ekkortól ünnepeljük január 22-én a magyar kultúra napját, annak emlékére, hogy a szerző ezen a napon zárta le a Himnusz kéziratát. A 2012. január 1-jén hatályba lépett Alaptörvény alapvetésének I. cikke kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.
A „Himnusz” emlékérméket tervező Soltra E. Tamás szobrászművész az érmetervezés rejtelmeibe vezette be a résztvevőket. Megtudtuk, hogy az MNB 15 000 Ft névértékű ezüst és 3000 Ft névértékű színesfém emlékérmék érmeképe azonos, csak az értékjelzésük tér el.
Az emlékérmék előoldalán Kölcsey Ferenc – Anton Einsle 1835-ös festménye alapján készült – félalakos portréja látható, amint előlép az előoldal megosztott hátteréből. Az ábrázolás finoman utal arra az elvonultságra, amelyben a Himnusz született Szatmárcsekén. Kölcsey ruházatába rejtve olvasható a költő vezetékneve. Az ábrázolás alatt egy korabeli toll utal Kölcsey szerzőségére. A portré alatti két sorban – kézírással – az eredeti kézirat írásmódja szerinti „Hymnus” felirat, valamint a mű keletkezésének évét jelölő „1823” évszám olvasható.
Az előlapon találhatóak továbbá az emlékérmék kötelező elemei: a portrétól jobbra, függőlegesen a „MAGYARORSZÁG” felirat látható. Az előoldal alsó harmadában bal szélen két sorban a „2023” verési évszám utal a kibocsátás idejére, valamint a „BP.” verdejel a gyártás helyére, 2/3 jobb szélen a „15000”, illetve a „3000” értékjelzés, valamint a „FORINT” felirat jeleníti meg az emlékérmék névértékét.
Az emlékérmék hátoldalán a Himnusz szövegére és Magyarország ikonikus tájegységeire utaló képi elemek körpanoráma-szerű ábrázolása látható, melyre – a költemény szakrális jellegére utalva –, a Szentháromságot szimbolizáló központi háromszögből három irányba sugarak vetülnek. A háromszög körül, köriratban, az eredeti kézirat írásmódja szerinti „NYÚJTS FELÉJE VÉDŐ KART HA KÜZD ELLENSÉGGEL” felirat olvasható, az idézet kezdetét és végét egy apró, csúcsára állított négyzet választja el. A körpanorámában középen lent Kölcsey szatmárcsekei sírhelye látható, amelyet Magyarország egyes tájait jelképező képi elemek vesznek körül, fókuszukban Tihany, a Balaton, Szigliget, Esztergom, a Dunakanyar, Eger és Tokaj. Az emlékérmét tervező Soltra E. Tamás szobrász- és éremművész mesterjegye Tokaj ábrázolásába rejtve jelenik meg.
Mindkét emlékérme átmérője 38,61 mm, szélük recézett. A 15 000 forintos névértékű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 3000 Ft névértékű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 30,80 gramm. Az ezüst emlékérméből tükörfényes (proof) kivitelben 5000 db, a színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 6000 db készíthető.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
