Search
hétfő 24 június 2024
  • :
  • :

A Nemzeti Színház bemutatta a 2023/2024-es évadát

Királyok évada a Nemzeti Színházban

Közös gondolkodásra hívja a nézőket a teátrum

Nemzetközi kapcsolatépítés és a magyarság értékeinek sajátos színpadi megjelenítése – ez a két fontos pillére a Nemzeti Színház 2023/2024-es évadának – jelentette be Vidnyánszky Attila a Nemzeti Színház vezérigazgatója sajtótájékoztatón. Az eseményen résztvett Rátóti Zoltán a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója, Ács Eszter színművésznő, Berettyán Nándor színművész, Berettyán Sándor színművész, Horváth Lajos Ottó színművész,Schnell Ádám színművész, Szabó Sebestyén László színművész, Szűcs Nelli színművésznő.

A teátrum a MITEM és a Színházi Olimpia kapcsolataiból profitálva tovább erősíti az együttműködést a nemzetközileg jegyzett színházi alkotókkal. A világszínház és a világirodalom kiemelkedő klasszikus műveinek megjelenítése mellett fontosnak tartják a magyar szerzők színpadra állítását, valamint a formanyelvi kísérletezést is. A következő szezonban nyolc bemutatót terveznek. A Teátrum társulatához három új tag csatlakozik a következő évben: Martos HangaSzilágyi Ágota és Madácsi István színművészek személyében.

„A mostani évad főként a Színházi Olimpiáról szólt, és még a következő évad elején is lesznek ehhez kapcsolódó programjaink, egészen október második feléig.” – mondta Vidnyánszky Attila.

Majd hozzátette: „Izgalmas alapanyagokat és témákat vetünk fel, a világunkról, a létezésünkről, a magyarság helyzetéről, az emberi lehetőségeinkről lehet majd közösen gondolkodnunk.”

A 2023/2024-es évad első félévében látható majd a Gyulai Várszínházzal közös előadás, amely Rátóti Zoltán rendezésében Molnár Ferenc egyfelvonásosaiból készül, Egy, kettő, három – Az ibolya címmel. Ennek a bemutatója augusztus 16-án lesz Gyulán, és szeptembertől a Nemzetiben is látható majd.

Bánk bán legújabb színpadi adaptációja Vidnyánszky Attila rendezésében mutatkozik be szeptember 10-étől, ez az idei évadról került át a következőre. A teátrum vezetőjének határozott törekvése, hogy a három legfontosabb nagy magyar klasszikus mű, Az ember tragédiája, a Bánk bán és a Csongor és Tünde folyamatosan műsoron legyen, ezek közül most a Bánk bán van soron, de hamarosan készül a Tragédia új változata is, és már dolgoznak Szarka Tamással közösen a Csongor és Tünde zenés adaptációján is.

Az évad elején, szeptember 29-én mutatják be a világhírű görög rendező, Theodórosz Terzopulosz Kurázsi mamáját.

Az őszi időszakban visszatér a grúz Avtandil Varszimasvili is, aki az idei, nagy sikerrel játszott A kaukázusi krétakör után ezúttal A revizort állítja színpadra. Ezt a tervek szerint december 2-ától játssza a teátrum.

A következő bemutató december 15-én Toót-Holló Tamás: Aranyhajú hármasok című műve lesz, Vidnyánszky Attila rendezésében. Ebben a darabban az ősi magyar hitvilág és mesevilág elevenedik meg.

A 2024-es év elején, vélhetően február végi bemutatóval, Berettyán Nándor viszi színre Sík Sándor István királyát.

Március elején mutatja be a színház az Irredenta kabaré című előadást, Vidnyánszky Attila rendezésében. A produkcióban a 20-as, 30-as évek dalai és irodalmi alkotásai idézik majd meg a Trianon utáni Magyarország időszakát.

Lear királyt pedig Valerij Fokin rendezi a szezon második felében, ez április végétől látható majd a teátrumban.

Ősbemutatóval zárul az évad, hiszen 2024 nyarára tervezi a színház Esthajnal címmel a Szarka Tamás átiratában és zenéjével készülő feldolgozást Gorkij elbeszéléséből, a Makar Csudrából, ez a Magyar Nemzeti Táncegyüttessel és a Karaván Színházzal közös produkció lesz, amit Vidnyánszky Attila állít majd színpadra.

„A Színházi Olimpia és a MITEM folyamatosan épülő, erős kapcsolatrendszert eredményezett a színház életében, amelyből nagyon sokat profitálhat a teátrum.” – emelte ki Vidnyánszky Attila a nagyrendezvényekkel kapcsolatban. A direktor elmondta, aktív párbeszédet folytat több világhírű rendezővel is, akik szeretnének a Nemzeti Színházban alkotni. Majd hozzátette: „Túlzás nélkül állíthatom, hogy a MITEM a tizedik év végére elhelyezte a Nemzeti Színházat a világ színházi térképén.”