Search
hétfő 4 március 2024
  • :
  • :

Egy város újabb titkai

Kordos Szabolcs: Egy város újabb titkai

Huszár Dávid fotóival
Pletykálkodó épületek: Budapest folytatja a mesélést kultikus alakjairól

150 éves Budapestnek szinte minden sarkához izgalmas anekdota tartozik. Kordos Szabolcs olyan történelmi képeskönyvet hozott létre, amely bemutatja a város egy-egy épület, közterület múltjának leírásával számos legendás figuráját. Oknyomozó kötet? Historikus pletykakönyv? Kultikus budapesti alakok szédítő tablója? Az Egy város újabb titkai mindez egyszerre: olvasmányos stílusban megírt, történelmi kukucskáló könyv, mely bepillantást nyújt a múlt kulisszái mögé.

A napi rohanás közben ritkán nézünk fel az épületekre, csodáljuk meg egy-egy részletüket, vagy gondolkodunk el azon, hogy vajon mi lehet egy kapu mögött. Mennyi titkot rejtenek a falak, milyen történeteket mesélnek el a lépcsőfordulók, a díszek és a domborművek. Fotós kollégámmal, Huszár Dáviddal újra nyakunkba vettük a várost. Várostörténeti nyomozásunk során eljutottunk a Kiscelli-kastélyba, a brutálisan meggyilkolt Mágnás Elza egykori szerelmi fészkébe. Szemtanúval beszéltünk abban a zuglói lakóházban, amelynek tetejére egy Malév-gép zuhant. Bebarangoltuk a szabadkőművesek fővárosi palotáját, lementünk a Ferenciek tere alatti kriptába, amelyben Batthyány Lajos testét rejtegették. Jöjjenek velem, és járjuk be együtt az egyetlen olyan épületet, amelyet Rejtő Jenő az otthonának mondhatott. Megnézzük a hetvenes évek legtrendibb házát, amelyben Ruttkai Éva, Korda György és Latinovits Zoltán is élt. Felfedezünk egy titkos kis kolóniát a Józsefváros szélén, kiderítjük, mi köze egy amerikai milliárdosnőnek az orosz nagykövetség épületéhez, és a homlokunkra csapunk, amikor meglátjuk, hol áll atombunker a város szívében. Kalandozásaink közben megelevenednek Budapest valaha élt legszínesebb figurái is.” – mondja Kordos Szabolcs.

A könyvből megtudjuk, 1862 egy szép napján betért egy gazda az üzletbe, és a feje tetejére állt Saxlehner András világa. A gazda, bizonyos Bayer József arra panaszkodott, hogy földet vett a budai Dobogó-hegy déli oldalában, azonban az ott fúrt kútból származó víz nem jó semmire, keserű, mint a rettenet, az állatai nem isznak belőle, vagy ha mégis, az még rosszabb, mert hasmenésük lesz tőle… A Hunyadi János keserűvíz aztán Magyarország valaha volt legsikeresebb exportterméke lett.

Megismerhetjük az orbánhegyi Bajor Gizi-villa titkait, kiderül, hogy egy ősi, elfeledett nép központja volt a Gellért-hegy, és hogy az eraviszkuszok ma is köztünk élnek. Remek leírás található az első telefon történetéről, a Normafa tornyának sötét múltjáról.Megtudjuk miért tartott tyúkokat zuglói villájában Rákosi Mátyás, és hol élt valójában Rejtő Jenő? A kötet választ ad ezekre a kérdésekre, valamint besétálhatunk segítségével a legnagyobb mágnások életébe és máig álló palotáikba. Egyszóval megismerjük Budapest titkait, amelyek gyakran végig ott voltak a szemünk előtt, de soha nem tudtuk megfejteni őket.

Az Egy város újabb titkai újabb izgalmas rejtélyről lebbenti le a fátylat. A gyönyörűen illusztrált kötet képes történelemkönyv, lenyűgöző, szórakoztató felderítőút fővárosunk megunhatatlan történetében. Kordos Szabolcs több sikerkötet szerzője és egyben Budapest szerelmese is. Egykori újságíróként beszélgetőtársai segítségével hozta el az igazi budapesti meséket mindazoknak, akik könnyed, mégis tartalmas szórakoztatásra vágynak, és szívesen megismernék a város titkait.

Interjú a szerzővel

Kifogyhatatlan a szereteted a város iránt, és mintha a város történetei is kifogyhatatlanok lennének. Jó látom, hogy a második könyvben még nagyobb hangsúlyt fektetsz legendás budapesti figurák történeteire? 

Talán igen, engem is mindig meglep, hogy hány hihetetlen különc, érdekes és a világot is forradalmasító figurát termelt ki Budapest (és termel ki a mai napig). Többségükről azóta teljesen elfeledkeztünk, pedig szó szerint itt vannak az emlékeik körülöttünk. Nem titkoltan Hopp Ferenc az egyik kedvencem, szegény morvaországi fiúként jött Pestre, hihetetlen vállalkozást épített fel, majd a fejébe vette, hogy megkerüli a földet. Ezt többször is megtette, igazi úriember kalandor volt. A magyar Phileas Foggként nem 80 nap alatt kerülte meg a glóbuszt, hanem – többek között – 80 évesen is. Andrássy úti villája ma múzeum, kertjébe pedig nyitvatartási időben bárki betérhet. A másik kedvenc legendám Saxlehner András posztókereskedő, akinek üzletébe egy nap besétált egy gazda és arról panaszkodott, hogy a tehenei hasmenést kapnak a földjén bugyogó forrástól. Saxlehner döntött és felépítette Magyarország akkori legismertebb brandjét: a keserűvizét még egy New York-i felhőkarcoló tetején is reklámozták, Indiától Argentínáig több millió palackot adtak el belőle. Az ő palotája is az Andrássy úton áll. Érdemes megnézni.

Az új kötet mintha egy város felnövéséről is szólna. A legelső kelta törzsektől kezdve, akik még a rómaiak előtt éltek itt, a krőzus, századfordulón élt budapestiekig, akiknek a város legfontosabb épületeit köszönhetjük …

Imádom az egykor itt élt rejtélyes törzs, az eraviszkuszok történetét. Ők voltak az első budapestiek, bár erről maguk semmit sem tudhattak. A Gellért-hegyen építették fel fővárosukat, ha nagyon figyelünk, ma is látjuk az erődítményük nyomait. Kelták voltak, egy letűnt, elfeledett civilizáció gyermekei. Feloldódtak a történelem olvasztótégelyében, a genetikájuk talán ma is itt van velünk. A könyvben sok szó esik a kiegyezés utáni időszakról, hiszen az 1870-es évektől az első világháborúig rengeteg minden épült fel a városban, és ebben az időben tűntek fel a legizgalmasabb figurák is. Szó esik azonban a közelmúltról és a jelenről is, például a földfelszíni atombunkerről is, ami előtt ezrek sétálnak el naponta a belvárosban, anélkül, hogy tudnák mit látnak, vagy Andy Vajna egykori otthonáról. Pont ez az izgalmas: a múlt eseményei mind velünk élnek, ezek az épületek összekötik a múltat és a jelent.

Rejtő Jenő élete vagy Csontváry vásznainak története közismert, mégis szokatlan fénytörésbe tudod helyezni őket, belecsempészve új emberi tényezőket. Ez lenne a titka a Budapest-köteteidnek? Hogy az embereknek új arcát mutatod meg a városon keresztül, a városnak pedig az embereken keresztül?

Igen, hirtelen élet költözik az épületekbe, színek a sötét falakra, titkok és rejtvények nyílnak meg a homlokzatokon. Ez nem építészeti könyv, hanem sztorik gyűjteménye, de ettől még rengeteget tanulhatunk belőle a város és magunk történelméről is. Legalábbis a kutatómunka közben nagyon sok szórakoztató ténnyel gazdagodtam, remélem, hogy ezek egy részét át tudom adni az olvasóknak.

Közeledik Budapest 150. születésnapja, ennek kapcsán kérdezem: szerinted ennek a városnak mi az esszenciája? 

A legtöbb budapesti legenda máshonnan érkezett Budapestre, vidékről vagy a monarchia távoli szegleteiből, ám itt találta meg a számítását, lelt otthonra és vált igazi pestivé. Ez a sokszínűség, a lehetőségek bősége mindig is jellemző volt a városra. Én itt születtem és éltem le a teljes életemet, de nem tudok betelni a negyedeivel, ismeretlen szegleteivel. Ez egy ezerarcú metropolisz, amely rengeteg izgalmas titkot rejt, azonban ezek megfejtéséhez tudnunk kell, hogy mit keressünk az épületeken. Ebben segít a könyv.

Melyik legendás budapesti történet a kedvenced a második kötetből?

Talán a Blaha Lujza téren álló palota története. A legtöbben befogott orral rohannak le itt az aluljáróba, pedig, ha felnéznének, eredeti Lotz-freskókat látnának a fejük felett, a ma is működő patika pedig egykor Örkény István családjának tulajdonában állt. Ebben az épületben csodásan keresztezi egymást több történet is. A Kolóniában, Józsefváros elfeledett, zárt városrészében tett kirándulásom is mindig szép emlék lesz.

Kordos Szabolcs (42) tíz riportkönyv, az Egy város titkai című kötet és több ezer cikk szerzője. Dolgozott a repülőtéren, újságíróként és lapszerkesztőként, jótékonysági szervezetnél, élt Észak- és Dél-Amerikában, jelenleg pedig egy kommunikációs ügynökség társtulajdonosa.