Zaj és hallásromlás
A szakma törvényi szabályozást sürget
A Hang Világnapján az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottsága (MTA AOÁB) a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesülettel (NGYSZME) együttműködve sajtótájékoztatóval egybekötött szimpóziumot tartott a gyerekek hallásvédelméről, hallásneveléséről a Magyar Zene Házában.
Az eseményen Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, a BME Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke köszöntötte a résztvevőket.
Mint mondta, hallásromlással fenyegeti a gyermekeket a zenés rendezvények többsége. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet erre a világszintű problémára, illetve arra, hogy ezek a zenés rendezvények törvényileg szabályozhatóvá váljanak, mivel jelenleg a gyerekek hallásvédelmét Magyarországon semmilyen szabályozás nem biztosítja.
Hazai szakértők a rendezvények zajterhelését feltérképező, részletes kutatást végeztek.
A kutatás hátteréről előadást tartott Hacki Tamás fül-orr-gégész, egyetemi tanár (Regensburgi Orvostudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem), az MTA külső tagja.
Megtudtuk, hogy az MTA AOÁB, az Optikai Akusztikai Film- és Színháztechnikai Tudományos Egyesülettel (OPAKFI) és az NGYSZME-vel, a Semmelweis Egyetem orvosaival, illetve a Műszaki Egyetemmel együttműködve kiváló szakemberek bevonásával szakértői csoportokat alakított ki, akik széleskörű kutató- és felmérő munkát végeztek a gyermek- és egyéb rendezvények zajterheléséről, és javaslatot dolgoztak ki a rendezvények hangerősítésének szabályozásáról.
A zajártalom okozta halláskárosodás, egy életen át kíséri az embert, sem gyógyszerrel, sem műtéti úton nem gyógyítható, legfeljebb részlegesen kompenzálható hallókészülék segítségével. A hallószerv károsodásán kívül a zaj biopszichológiai negatív hatásai ismertek, ahogy a test számos funkcióját is befolyásolják, így például a keringést vagy az emésztést érintő megbetegedésekben is szerepük lehet. A környezeti zaj nem csak félelmet kelt: befolyásolja a pszichés és kognitív teljesítményt, így a figyelmet és a tanulást, a motivációt, az iskolai teljesítményt is. Tehát az egyre növekvő hangerejű zenehallgatás tendenciájának megállítása és visszafordítása a jövő generációit érintő társadalmi ügy. Idősebb korban a halláskárosodás demenciához is vezethet.
A kutatás során végzett hallásvizsgálatok és hangerőmérések eredményeit bemutatta Gáborján Anita fül-orr-gégész, egyetemi docens (Semmelweis Egyetem), és Vicsi Klára beszédakusztikus, egyetemi tanár (BME Beszédakusztikai Laboratórium).
A zaj-akusztikusok felmérései, az orvosok hallásvizsgálatai mind egyértelműen azt mutatják, hogy nagy hangerejű rendezvények kifejezetten gyakoriak. A rendezvények kiválasztásakor ügyeltek arra, hogy sokszínű legyen a vizsgált felhozatal (mozi, gyermek táncverseny, koncert stb.). A zajterhelés a 25 mérésből 7 esetben „veszélyes mértékű”, 6 esetben „megfelelő” (azaz feltehetően nem halláskárosító), 13 esetben pedig „kockázatos” volt, azaz a 25 mérésből összesen 20 esetben lett volna szükség a gyermekek, illetve fiatalkorúak bizonyos mértékű (a zajterheléstől és célszerűen az életkortól is függő mértékű) védelmére.
A szakemberek a rendezvények 6 színből álló kategóriabesorolását javasolják, amelyben a zöld “megfelelő” max. 75 dB(A) hangnyomásszintre vonatkozik, a sárga a “kis kockázatú” 75-80 dB(A), a narancs a “kockázatos” 80-85 dB(A), a piros a “nagyon kockázatos” 85-90dB(A), a sötétpiros a “veszélyes” 90-95dB(A), az e feletti bordó pedig a “nagyon veszélyes” szintre. Az egyes ajánlott kategóriahatárokat az életkor függvényében is behatárolták. Veszélyesen hangos rendezvényeknél hallásvédő eszköz viselését javasolják.
Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke többek között arról beszélt, hogy két kiemelkedő Nobel díjasunk van a fül-orr-gégészet terén. Kevesen ismerik Bárány Róbert nevét, aki a belső fül kutatásáért Nobel díjat kapott. Békési György pedig fizikusként megtanulta a fül működését és 1961-ben orvosi Nobel díjat kapott. A Bródy Sándor utcai stúdiónak, a magyar rádiónak az összes hangfelvételét ő rakta össze.
Edvi Péter kiemelte, hogy visszafordíthatatlan hallásromlással fenyegetik a gyerekeket a különböző szabadidős (gyerek)rendezvények, koncertek, mozik, színházak, illetve a nagy hangerejű zene rendszeres hallgatása az egyéni zenelejátszókon. Ezért a szakma törvényi szabályozást sürget.
A WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb, a társadalmakra legnagyobb terhet rakó fogyatékosság a világon.
