Search
hétfő 20 május 2024
  • :
  • :

Édeskeserű a Hagyományok Házában

Újra színpadon a Magyar Állami Népi Együttes „erdélyi antológiája”

A Magyar Állami Népi Együttes az Édeskeserű című előadását április 26-án újra színpadra állítja a Hagyományok Házában. A táncköltemény korszerű vizuális nyelven, feszesebbre szerkesztett jelenetekkel, konkrétabban fogalmazva, de az alapüzenetét nem feledve éled újjá.

Bár tizenöt év telt el a bemutatása óta, az aktualitása nem múlt el az előadásnak. Szülőföldünk elhagyása annak elvesztését is jelenti-e? Maradhat-e, és ha igen, mi, hátrahagyott javainkból? – ezek a kérdések foglalkoztattak az előadás megalkotásakor. Úgy gondolom, hogy ez egy örök téma, amely ma is aktuális lehet a közönség számára” – mondta Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, az előadás rendező-koreográfusa.

Az Édeskeserű felújítása mellett több érv is szólt: amellett, hogy szeretnék megismertetni a fiatalokkal az előadást, fontos szempont volt, hogy az új táncosgeneráció is megélje a színpadra állítását. Nem utolsósorban Mihályi Gábor az előadáshoz való személyes kötődése is közrejátszott abban, hogy visszanyúltak hozzá.

A vizualitás már tizenöt évvel ezelőtt, az Édeskeserű színpadra állításakor is kiemelten fontos volt, felismerve, hogy a közönség már nem feltétlenül elégszik meg a szép táncok és zenék egymásutániságával.

„Picit frissítjük az előadás képi világát, természetesen úgy, hogy az alapüzenet ne sérüljön. Bizonyos jeleneteket feszesebbre szerkesztettem, és azt is érdemes belátni, hogy a jelen világban talán pontosabban, konkrétabban illik fogalmazni. Ezek itt megtörténnek. Látni kell azt is, hogy fejlődnek a táncosok képességei, egyszerűen többet tudok belőlük előcsalogatni. Szóval marad benne minden, ami megőrzendő, ugyanakkor e kis beavatkozások által szinte egy új előadás születik” – mutatott rá Mihályi Gábor.

Az Édeskeserű – címéből adódóan – az ellentétes erők örök egymásnak feszülésére épülő, az alkotók egyéni látásmódját tükröző táncköltemény, mely rapszodikusan ellenpontoz komikumot tragikummal, örömöt bánattal, életet halállal. A Magyar Állami Népi Együttes vezetőjének megfogalmazása szerint mikro emberi életekről szól, amely egyszer drámai, máskor könnyedebb, kevésbé a lélek mélységére ható pillanatokat idéz, azaz az életet képezi le.

Bennem van egy kis fanyarságra, groteszkre hajló szándék is, hogy akármennyire is szépnek látunk valamit, vagy akármilyen boldogok is vagyunk egy-egy pillanatban, az élet mégis mindig beletesz egy kis csavart. Ez is benne van az előadásban” – mondta a rendező-koreográfus.