Premier a Nemzeti Színházban
Ők tudják, mi a szerelem
Létezhet-e örök szerelem? Érdemes-e feláldoznunk a biztonságos életet egy mindent elsöprő érzelemért? És mit bánunk meg utólag, érett fejjel? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket feszeget Hubay Miklós nagyszerű darabja, amelyet a szerző egyszerre nevez burleszknek és tragédiának. Az igazi jutalomjátékkal kecsegtető előadást Udvaros Dorottya és Blaskó Péter szereplésével láthatják a nézők a Nemzeti Színházban.
A darab témája: A francia romantikus zeneszerző, Hektor Berlioz élete alkonyán keresi fel gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Felidézik az ifjúkori szenvedélyt, amit később a konvenciókhoz igazodva mélyen eltemettek magukban. De sohasem késő „megállítani az időt”, az igaz szerelem kortalanul ott él mindenkiben, csak bátorság kell megélni azt.
Hubay darabja igazi jutalomjáték a színészeknek. Megmosolyogjuk, hogy Berlioz, a nagy zeneszerző közel fél évszázad után meri csak megkérni gyermekkori szerelme kezét. Ez egyszerre tragikus és megható – mondta Rátóti Zoltán rendező, az előadás főpróbáján. Majd hozzátette, mindenképpen érdemes elővenni ezt a darabot, amikor egy társulatban olyan nagyszerű színészek vannak, mint Udvaros Dorottya és Blaskó Péter.
Udvaros Dorottya és Blaskó Péter az előadás előtt elmesélték, hogy már 16 közös bemutatójuk volt, és sokszor alakítottak házaspárt.
„Az mindenképpen megtisztelő, hogy Tolnay Klári után én is megkaptam Estella szerepét.” – mondta Udvaros Dorottya az előadás kapcsán. A színésznő nem látta az emblematikus tévéváltozatot, de nem zavarja a nagy előd.
Blaskó Pétert sem zavarja a nagy előd, aki azt mondta, hogy még véletlenül sem szeretné, ha egy színpadi szituációban bármit is hasonlóképpen próbálna megoldani, mint Sinkovits Imre. Mint mondta „Nekem magamban kell megkeresnem, magamból kell felépítenem a szerepet. Egyébként Sinkovits Imre nagy példaképem volt, ritka, akiben együtt van jelen a tragikus és komikus színész.” Majd hozzátette, Berlioz szerepében nagyon sajnálja, hogy az életéből kimaradt a zenetanulás.
További szereplők:
Charlotte, a lánya / Tóth Auguszta
Adolphe, a vő / Tóth László
A szobalány / Ács Eszter
Ezredkürtös / Szabó Sebestyén László
Loulou, az unoka / Csapó Judit e.h.
A darab megírásának kalandos története
Ádám Ottó rendező kérte meg Hubay Miklóst 1959-ben, hogy ajánljon neki egy könnyed, de irodalmi szempontból igényes francia egyfelvonásost, amelyben Tolnay Klári szerepelhet. Az író megkereste a színésznőt, hogy milyen szerepet szeretne, mire ő azt mondta: „Szeretném egyszer eljátszani a mamámat. Elnézem, milyen szép, ahogy öregszik.” Hubaynak nem sikerült megfelelő francia egyfelvonásost találnia, és lassan kezdeni kellett volna a próbákat, így Ádám Ottónak bevallotta, nincs ilyen darab, de ő szívesen megírná a francia zeneszerző, karmester önéletrajzában olvasott történetet, aki élete alkonyán, egy kamaszkori szerelem emlékétől hajtva, meg akart szöktetni egy gyanútlan dédmamát. A rendezőnek tetszett az ötlet, és így született meg az Ők tudják, mi a szerelem című egyfelvonásos burleszk és tragédia. Az ősbemutatót 1959. december 6-án tartották, Tolnay Klári partnere Sinkovits Imre volt. A két színész még közel négy évtizedig, Tolnay Klári halála előtti utolsó estéig játszotta ezt a darabot.
Hubay Miklós
Nagyváradon született 1918-ban, és Budapesten hunyt el 2011-ben. A Kossuth- és József Attila-díjas drámaíró nevéhez olyan darabok fűződnek, mint a Tüzet viszek, a Búcsú a csodáktól, az Ők tudják, mi a szerelem, a Hova lett a Rózsa és a Vas Istvánnal, valamint Ránki Györggyel közösen készített első magyar musical, Az egy szerelem három éjszakája. Évekig élt, tanult, majd dolgozott Genfben. Hazatérése után az ’50-es években tanított Színházművészeti Főiskolán, és volt a Nemzeti Színház dramaturgja – mindkét állásából egy napon bocsátották el azért, mert ’56-ban a Szabad Magyar Rádió irodalmi adását vezette. Kezdeményezésére ünnepeljük 1984 óta a Magyar dráma napját minden évben szeptember 21-én Az ember tragédiája 1883-as ősbemutatójának tiszteletére.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
