Search
szombat 28 november 2020
  • :
  • :

Radnóti Miklós szobor a XIII. kerületben

Újlipótváros, Budapest és Magyarország költő óriásának állított szobrot a XIII. Kerületi Önkormányzat. 

Radnóti Miklós szobrát Janzer Frigyes Munkácsy Mihály-díjas, érdemes művész alkotta, az emlékművet dr. Tóth József polgármester és Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a XIII. kerület díszpolgára avatták fel. Az egész alakos szobor a Radnóti utca – Pozsonyi utca sarkán áll. Az ünnepi eseményen verset mondott Bálint András Kossuth-díjas színművész. Énekeltek, táncoltak, zenéltek a Herman Ottó Iskola tanulói. Részt vettek az eseményen a kerület díszpolgárai, írók, költők, tisztelők, a kerület több száz lakosa egy-egy szál virággal …

A XIII. kerülethez „ezer” szállal kötődő költő munkásságát Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a XIII. kerület díszpolgára méltatta, megemlékezve a szobor alkotójáról Janzer Frigyes Munkácsy-díjas szobrászról is.

Radnóti Miklós „Nem tudhatom” című versét Bálint András szavalta el. Műsort adtak a Herman Ottó Tagiskola tanulói.

A szobor avatásának aktualitását az adja, hogy 90 évvel ezelőtt 1925. szeptember 15-én az Új Századok című diáklapban jelent meg Radnóti Miklós első publikációja, a Mi szeretnék lenni? A rendezvényen megjelentek Hiszékeny Dezső és Horváth Imre, a kerület egyéni országgyűlési képviselői.

Dr. Tóth József polgármester megtisztelő büszkeségnek említette, hogy ezzel a szoborral géniuszának állított emléket a kerület. Beszélt arról is, hogy a költő a Kádár utcában született, 1923-tól a mai Szent István körúton, majd 1935-ben kötött házasságát követően a Pozsonyi út 1-ben lakott, ahol életének hátralevő részét élte le. Az utókor emléktáblákkal, a kerületi lakosok szavazatának köszönhetően új művelődési központ névadásával emlékezett szülöttére. A polgármester megemlékezett Gyarmati Fanniról, a kerület díszpolgáráról is, aki méltósággal őrizte a költő emlékét.

Baranyi Ferenc Kossuth-díjas költő, a kerület díszpolgára Petőfi Sándor és József Attila mellett Radnóti Miklóst nevezte az ő „szentháromságának”. A költő munkásságát méltatva kiemelte: Radnóti halhatatlanságát az jelentette, hogy a legsötétebb körülmények között is ember tudott maradni, ezért rendjén való, hogy szobra legyen „minálunk”. Janzer Frigyes szobrászművész alkotását méltatva kiemelte, hogy az ő alkotásai nem szoborszerűek, hanem az eleven élő ember idézik, ez a szobor is olyan hatást gyakorol a szemlélőre, mintha a költő éppen csak egy percre megpihent volna és máris indulna tovább.

Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.