Áder János a párizsi klímacsúcsról
Áder János, Magyarország köztársasági elnöke 2015. december 14-én sajtótájékoztatót tartott a párizsi klímacsúcsról. Párizs legnagyobb erénye, hogy sikerült letérni a klímaváltozás okozta katasztrófák felé vezető útról, de ez még nem a globális felmelegedés megállítása – tudtuk meg a köztársasági elnöktől az ENSZ 21. klímakonferenciáján, Párizsban aláírt megállapodást értékeléseként.
A politikai résztvevők közül szinte kivétel nélkül mindenki örömmel és elégedettséggel nyugtázta a párizsi klímacsúcs eredményeit, és a nemzetközi sajtó is történelmi jelentőségűnek minősítette. Az elfogadott megállapodás nagy eredménye, hogy azt ötévente felülvizsgálják. Nagy vitát váltott ki, és az utolsó pillanatban fogadták el, hogy 2020-tól évente 100 milliárd dolláros keretösszeget kell fordítani a fejlődő országok felzárkózásának, alkalmazkodásának biztosítására.
Párizs legfontosabb tanulsága, hogy lélektani áttörés történt a választók, az érintett idősek és fiatalok aktivizálásában, sikerült tudatosítani a veszélyt. Lélektani áttörést hozott a klímacsúcs a politikusok szempontjából is: mert nem nagyon volt olyan politikusi nyilatkozat “Obamától Putyinig, vagy Merkeltől a kínai elnökig”, amelyik ne kötelezte volna el magát a hosszú távú fenntarthatósági célok mellett, és az egyéni elköteleződés mellett szervezeti-kormányzati elköteleződés is látható volt.
Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) adatait, miszerint az árvizek, aszályok, természeti katasztrófák gyakoribbá válása mellett a tengerek savasodása, vagy a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülése is valós veszély a vízért folytatott háborúk, és a jelenleginél súlyosabb migráció mellett. A párizsi megállapodás nem végállomás, és 2020-tól érvényes.
A következő öt év feladatai közé sorolta a tudományos kutatások felgyorsítását. Ezeknek három fő célt kell szolgálniuk: hogyan lehet az eddiginél is jobban csökkenteni az üvegház hatású gázok kibocsátását, hogyan lehet megoldani az energiatárolás problémáját, és hogyan lehet a nap-, szélenergiát még hatékonyabban kihasználni. Ezekhez új ipar-, energiapolitikára, és a fosszilis energiatámogatások kivezetésére lesz szükség.
Mindez érinteni fogja a részvényárfolyamokat, a befektetett tőke mozgását, és a munkahelyeket, vagy a képzési-átképzési programokat a középiskoláktól egészen az egyetemekig.
Fontos időszaknak nevezte a következő öt évet, amiben lesz munka bőven, és Magyarország több szempontból is fontos szereplője lehet ennek az időszaknak. Egyrészt az itt felhalmozott szellemi tőkéből a világ más részén is profitálni lehet, másrészt Magyarország és a Kárpát-medence más európai régióknál sokkal jobban érintett, a megállapodás végrehajtása az országnak sokkal fontosabb. Tudományos kutatások bizonyítják, hogy itt a klímaváltozás hatásai sokkal előbb, és intenzívebben érződnek más európai országokhoz képest.
Áder János saját és munkatársai elkötelezettségét hangsúlyozta – a munka folytatása mellett.
Szombaton véget ért párizsi klímakonferencia mellett az Élő bolygónk klímavédelmi akció is. A köztársasági elnök által meghirdetett kampányban közel kétszázezren regisztráltak, és több mint 300 szervezet, iskolák, önkormányzatok, vallási közösségek, és sportszervezetek kötelezték el magukat a klímavédelem mellett.
Köszönetet mondott a köztársasági elnök minden támogatásért. A fél éves magyarországi kampány tanulsága, hogy jól láthatóan generációkon túlmutató és politikai megosztottságtól mentes társadalmi érdeklődés van a klímaváltozás mindennapjainkat érintő kérdései iránt.
Szöveg: Szabados Julianna.
Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
