Search
szerda 8 április 2020
  • :
  • :

Az erős állam – Stumpf István

 

Az erős állam alkotmányos lehetőségei – Stumpf István, alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság a nemzeti szuverenitás védelmének fontos intézménye, és ebben a kormány stratégiai partnere ­ – mondta Stumpf István alkotmánybíró.

1TrocsanyiStumpfAz alkotmánybíró előadásában arról beszélt, hogy a nemzetközi jog bizonyos értelemben alkotmányosodik, a különböző nemzetközi intézmények korlátozni akarják a nemzeti szuverenitással bíró alkotmánybíróságok tevékenységét is. Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak az alaptörvényből fakadóan a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítása a feladata, ugyanakkor az alaptörvény védelme a legfontosabb szempont. Az alkotmánybíróságok egyfajta moderátorok a nemzeti szuverenitás védelme és a nemzetközi szabályok tiszteletben tartása között.

A nemzetközi jog bizonyos értelemben alkotmányosodik, a különböző nemzetközi intézmények korlátozni akarják a nemzeti szuverenitással bíró alkotmánybíróságok tevékenységét is.

Ebben a helyzetben az Alkotmánybíróságnak az alaptörvényből fakadóan a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítása a feladata, ugyanakkor az alaptörvény védelme a legfontosabb szempont. Az alkotmánybíróságok egyfajta moderátorok a nemzeti szuverenitás védelme és a nemzetközi szabályok tiszteletben tartása között.

Az alaptörvény nem hozott változást a közjogi rendszerben, maradt a köztársasági államforma, ugyanakkor a kormányzati rendszerben jelentősen megnőtt a miniszterelnök szerepe.

Olyan kormányzati központ jött létre a Miniszterelnökséggel, amely lényegesen erősebb, mint bármely korábbi kormányzati szerv, ennek oka, hogy válsághelyzetekben kitüntetett szerepe van a kormányzati cselekvőképességnek, annak, hogy a kormány képes legyen érvényesíteni elképzeléseit. Olyan csúcsminisztérium jött lére, amely a korábbinál sokkal több közjogi-hatalmi jogosítvánnyal rendelkezik, és stratégia fontosságú szakpolitikai területeket is felügyel. Feszültséget okozhat, hogy a Miniszterelnökség egyes szakpolitikai kérdéseket is “beemelt”, ami nehézzé teszi, hogy egyszerre vezényeljen stratégiát és hozzon apró szakpolitikai döntéseket.

A neoliberális elvek szerint a piacnak meg kellett volna oldania a 2008-as válságot, de nem tudta. A válság megoldására aktív, intelligens, cselekvő államra van szükség, amely korlátozott. Időnként az államnak ki kell egészítenie a piaci mechanizmusokat az egész társadalom érdekében. Ez nem piacellenesség, hanem korlátozott piacpártiság. Rossz kérdés, hogy “piac vagy állam”. A kormányzás mindenki képviselete, a közérdek érvényesítése, a piac az önkéntes koordináció jegyében a profitmaximalizálásra törekszik, ezért az államnak kell korlátoznia. Csak az állam képes biztosítani a nemzeti szolidaritásközösséget.

Egyfajta “válságjogalkotás” alakult ki az elmúlt időben. Ugyanakkor a demokratikus jogállamnak meg kell tudnia oldani azt, hogy a veszélyeztetett alkotmányos értékek – mint például a gazdasági-szociális alapjogok, a jogbiztonság – a szükséges állami beavatkozások esetén is érvényesüljenek.

A gazdasági válság idején az állami beavatkozás legitim cél, de a mélysége és az alapjogok sérelme igazolásra szorul. Az Alkotmánybíróság nincs abban a helyzetben, hogy vizsgálja a beavatkozás indokoltságát, mindössze annyit tehet, hogy a szükségesség-arányosság alapján vizsgálja, meddig lehet elmenni az alapjogi sérelmekben.

Franciaország utóbbi évszázadának legnagyobb államférfija, Charles de Gaulle élete, döntései, megoldásai és célkitűzései sok szempontból a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az intézmény létrehozása mögött meghúzódó magyar államreform-folyamattal kapcsolhatók össze – mondta Patyi András rektor a gaullizmusról rendezett csütörtöki konferencián, a Ludovikán. A budapesti tanácskozáson az NKE rektora arról beszélt, hogy de Gaulle-t – aki hazájában katonai gondolkodóként messze megelőzte korát – végtelen hazaszeretete vezette, és ezt a politikai gyakorlatba, a politikai reformokba is átvezette.

A Századvég Alapítvány az Igazságügyi Minisztériummal és az NKE-vel együttműködve rendezte meg a Gaulleizmus: az állam, a jog és a nemzeti szuverenitás szerepe a modern európai demokráciákban című nemzetközi konferenciát.

Köszöntőt mondott Prof. Dr. Patyi András, rektor, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hervé Ferrage, igazgató, Budapesti Francia Intézet, Prof. Dr. Lánczi András, elnök, Századvég Alapítvány részéről.

A gaullizmus helye a mai Franciaországban címmel tartott előadást Michel Anfrol, a Charles de Gaulle Alapítvány Baráti Tagozatának elnöke, újságíró és egykori televíziós műsorvezető.

Gaullizmus és Európa volt a témája Prof. Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogász professzora, volt párizsi nagykövetnek.

Az erős állam alkotmányos lehetőségei és korlátai volt a tárgya Prof. Dr. Stumpf István, alkotmánybíró, egyetemi tanár, tudományos főmunkatárs, Magyar Tudományos Akadémia, Politikai Tudományok Intézete előadásának.

Charles de Gaulle eszmerendszere magyar szemmel – Prof. Dr. Granasztói György, miniszterelnöki főtanácsadó, történész, egyetemi tanár.

Gaullizmus fél évszázad elteltével: legitim párhuzamok? – Prof. Dr. Gazdag Ferenc, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Nemzetközi és Európai tanulmányok Kar, a Magyar Tudományos Akadémia doktora

Az állam szerepe a francia gazdaságban – Daniel Constans, a francia nemzetgyűlés Gazdaságért és Tudományos Értékelésért felelős Osztályának tanácsosa.

Az állam szerepe a gazdaság- és társadalomszervezésben a mai Magyarországon – LL.M. Orbán Balázs, kutatási igazgató, Századvég Alapítvány.

A jó állam ismertető jelei – Dr. Kaiser Tamás, tudományos igazgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Államkutatási és Fejlesztési Intézet

Moderálás és záró előadás: Gát Ákos Bence, miniszteri személyi titkár, Igazságügyi Minisztérium, alapító elnök, Duel Amical Egyesület.

Franciaország utóbbi évszázadának legnagyobb államférfija, Charles de Gaulle élete, döntései, megoldásai és célkitűzései sok szempontból a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az intézmény létrehozása mögött meghúzódó magyar államreform-folyamattal kapcsolhatók össze.

Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.