Poczai Péter: A Festetics – rejtély
A Beszélő városok sorozatban jelent meg a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének fiatal ösztöndíjas kutatója, Poczai Péter által írt A Festetics-rejtély – A genetika története és Festetics Imre hagyatéka című könyv, melyet Budapesten a Magyar Tudományos Akadémián a Festetics emlékkonferencián mutattak be.
A szerző, aki egyben a Helsinki Egyetem docense is, sok éves kutatást követően írta meg könyvét, melyből a genetikai alaptörvényeit felismerő, Kőszegen élő, magyar arisztokrata, gróf Festetics Imre tudományos tevékenysége és magánélete is kirajzolódik.
A konferencián Miszlivetz Ferenc főigazgató (FTI-iASK) köszöntője után Szathmáry Eörs evolúcióbiológus (MTA) és Pók Attila történész (FTI-iASK) mutatták be a könyvet. Mint mondták, ezzel a könyvvel azt szeretnék elérni, hogy Festetics Imre szellemi hagyatéka kerüljön be az oktatásba, mert valójában Ő a genetika atyja – legyünk rá büszkék!
“Nagyon rázós a morfológiai bizonyítékoknak hinni: sokkal biztosabb, ha örökléstani evidenciákra építünk a biológiában. Amikor mentorom, az evolúciógenetikus John Maynard Smith mondatát hallottam – úgy valamikor 1990 táján – akkor még nem tudtam, hogy az örökléstan, vagyis a genetika alapjaihoz igen sok köze van egy a XVIII-XIX. században Kőszegen élt és alkotott magyar főúrnak: gróf Festetics Imrének. Az hogy sem Maynard Smith, sem én nem voltunk ennek tudatában, napnál világosabban mutatja, hogy milyen nagy jelentősége van minden olyan munkának, mely tudásunk e szégyenletes hiányát befoltozni kívánja. Most Poczai Péter szállt hadba e fontos magyar szellemi termék jogainak a védelmében. Most az ő könyvét vehetjük a kezünkbe, mely a legfrissebb (gyakran saját) tudományos eredményekre támaszkodva vezeti be a genetika, mint fogalom megteremtőjének és a genetika, mint tudomány egyik megalapozójának a művébe.” – mondta Szathmáry Eörs evolúcióbiológus (MTA)
A genetika története és Festetics Imre hagyatéka
Az öröklődés alapelveinek jó részét már Mendel előtt felfedezte egy birkatenyésztéssel foglalkozó kőszegi magyar gróf, Festetics Imre. De az iskolában ma is azt tanítják, hogy a genetika tudománya Gregor Mendel brünni (brnói) apáttal kezdődött. Mendel „törvényeiről” minden biológusnak és középiskolát végzetteknek tudomása van. A legtöbben azonban meglepődnének, ha megtudnák: az öröklődés alapvető törvényszerűségeinek jelentős részét már Mendel születése előtt megfogalmazta – szintén Brünnben – gróf Festetics Imre.
Ha a Mendel előtti genetikát egyetlen személyhez akarnánk kötni, akkor az kétségtelenül Ő lehetne. Bár közvetlen bizonyíték nincs rá, hogy ma a genetika atyjának tartott Gregor Mendel ismerhette-e a magyar tenyésztő munkásságát és ihletet merített-e belőle – mondta a szerző.
A világhírű utód, Mendel mellett a magyar juhtenyésztő alakja mára szinte teljesen a feledés homályába merült. Holott Festetics használta először a szakirodalomban a „genetika” szót (több mint 80 évvel William Bateson, a szó „hivatalos” kitalálója előtt), és az öröklődés számos szabályszerűségét megfogalmazta. Jelen tudományos ismeretterjesztő kötet összefoglalja az öröklésről alkotott korai elképzeléseinket és elkalauzol a Brünni Juhos Társaságban zajló örökléstanról folytatott viták szövevényes hálójában.
Aki elolvassa a könyvet, annak nyilvánvalóvá válik, miért volt fontos a Habsburg császári titkosszolgálat számára, hogy eltussolja Festetics felfedezéseit. Továbbá kiderül az is, hogy milyen hazai, nemzetközi politikai és szakmai kapcsolatokat tartott fenn Festetics Imre és ezek miként befolyásolták a sorsát.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
