Search
vasárnap 21 július 2019
  • :
  • :

MNB Fizetési rendszer 2019

Magyar Nemzeti Bank – Jelentés a fizetési rendszerről 

A Magyar Nemzeti Bank 2014-től publikálja a ” Fizetési rendszer jelentés” című kiadványt, amely 2012-2013 között ”Jelentés a fizetési rendszerről” címen jelent meg. A kiadvány éves rendszerességgel átfogó elemzést nyújt a belföldi pénzforgalomban és a felvigyázott fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek működésében megfigyelhető tendenciákról, a főbb kockázatokról. A jelentés arról is tájékoztat, hogy szükség esetén az MNB milyen eszközöket mozgósít alapvető feladatának a pénzforgalom, valamint a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerek megbízható és hatékony működésének elősegítése érdekében.

Bartha Lajos ügyvezető igazgató idén is  július 3-án sajtótájékoztatót tartott a „Fizetési rendszer jelentés 2019” kapcsán a Magyar Nemzeti Bank Teátrumban. A tájékoztatón részt vettek a jelentés készítői közül: Pintér Cecília, Luspay Miklós, Varga Lóránt és Cseh Árpád.
2MNB
A jelentésből megtudtuk, mikor múljuk felül az évi egymilliárd tranzakciót, hogyan áll a készpénz és az elektronikus fizetés aránya, a pénzforgalom hatékonysága, az elektronikus tranzakciók bővülése, mennyire kell tartani a visszaélésektől, melyek a hazai pénzügyi infrastruktúra jellemzői, a Keler kihívásai. Miért épp 2020. március 2-án indul az azonnali fizetési rendszer. Hogyan férnek hozzá adatainkhoz a fizetés-kezdeményező, illetve számlainformációs szolgáltatók …

Bartha úr arról beszélt, hogy a pénzforgalmi infrastruktúra fejlődését a fizetési kártyás elfogadói hálózat bővülése, valamint az érintéses technológia korábbi évekhez hasonló rohamos terjedése jellemezte 2018-ban. Minden kiskereskedői kategóriában folyamatosan nő a kártyás fizetést is lehetővé tevő üzletek aránya, és a 2018 végi 145 ezer POS terminál megközelítőleg 86 százaléka támogatta már az érintéses fizetést. Folytatódott az elektronikus fizetési módok térnyerése is, 2018-ban összesen mintegy 1 milliárd 250 millió elektronikus fizetési műveletet hajtottak végre az ügyfelek Magyarországon. A legnagyobb növekedést a bankkártyás fizetések produkálták, amelyek száma és értéke is közel 25 százalékkal nőtt 2017-hez viszonyítva, az érintéses kártyás vásárlások számának aránya pedig meghaladta a 86 százalékot.

Folytatódott a hazai pénzforgalom hatékonyságának növekedése is, tovább közelítve az európai uniós átlaghoz. Ennek keretében a bankkártyás vásárlások értékének aránya a lakossági fogyasztáshoz viszonyítva 2018-ban meghaladta a 27 százalékot, ami közel két és félszerese a 2012-es értéknek. A közüzemi és egyéb számlák elektronikus fizetésének aránya megközelítette a 48 százalékot, vagyis öt év alatt csaknem megduplázódott. Az elektronikus tranzakciók dinamikus bővülésének hatására a készpénz aránya folyamatosan csökken a lakossági pénzforgalomban.

Folyamatosan nő a hazai bankok és egyéb pénzforgalmi szolgáltatók által kínált innovatív, elsősorban kártyaalapú mobilfizetési megoldások köre, ugyanakkor az ezekkel lebonyolított forgalom még alacsony. Egyre több külföldi nem banki szereplő fizetési alkalmazása is elérhető hazánkban, de a lebonyolított forgalom tekintetében elsősorban az azonnali fizetésre épülő innovatív megoldások megjelenése hozhat majd valódi áttörést a mobilfizetések magyarországi terjedésében.

A bankkártyás visszaélések 2018-as növekedése az alacsony bázis miatt jelentősnek tűnik, azonban a teljes kártyás forgalomhoz viszonyítva a visszaélések mértéke az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is elhanyagolható a káresetek számát és az értékét tekintve. 2018-ban a pénzforgalmi hatósági ellenőrzések során a pénzforgalmi szabálytalanságok miatt 106,1 millió forint bírság került kiszabásra, ugyanakkor a 11 vizsgált intézmény esetében általános tapasztalat, hogy a vizsgált pénzforgalmi szolgáltatók működése alapvetően megfelelő.

A hatósági ellenőrzések leggyakrabban az ügyfelek tájékoztatásához, a keretszerződés módosításához és megszüntetéséhez, valamint a fizetési művelet összegének haladéktalan jóváírásához kapcsolódó jogszabályszegéseket tártak fel. Az ellenőrzések többek között rávilágítottak arra, hogy a szigorított felelősségi és kárviselési szabályokat a pénzforgalmi szolgáltatók eltérően és sok esetben helytelenül értelmezték.

2019 második felében több új, az ügyfelek pénzforgalmának hatékonyabb lebonyolítását, biztonságos bankolást, illetve informáltságát elősegítő jogszabály lép életbe, amellyel egy időben azok betartásának ellenőrzését is megkezdi az MNB.

BarthaCélegyenesbe ért a pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló új Pénzforgalmi irányelv (PSD2) által a legnagyobb változást hozó szigorú ügyfél azonosítás bevezetése, valamint az ügyfélszámlákhoz történő hozzáférés biztosítása a harmadik fél szolgáltatók részére.

Bartha úr a tájékoztatót azzal zárta, hogy fontos a szolgáltatásokat igénybe vevők bizalmának erősítése!

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.