2015. július 7-től 2016. január 31-ig látogatható az utóbbi évtizedek legteljesebb Csontváry-kiállítása. „A magányos cédrus – Csontváry géniusza” című tárlat.
A kiállítás első húsz napját sajtótájékoztató keretében értékelte L. Simon László miniszterhelyettes, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára, Gyutai Csaba, a Várgondnokság Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatója, Gulyás Gábor, A magányos cédrus – Csontváry géniusza című kiállítás kurátora.
Csontváry Kosztka Tivadar (1853-1919) a modern magyar képzőművészet egyik legnagyobb hatású alakja. A saját maga által nagy gonddal megrendezett kiállításai gyakorlatilag visszhangtalanok maradtak – életében sem a szakma, sem a közönség érdeklődését nem keltette fel. Három évvel a halálát követően már monográfia jelent meg róla, az Ernst Múzeumban 1930-ben megrendezett emlékkiállítása jelentős sikert hozott. 1936-ban újabb, korábban nem látott képeit ismerhette meg a magyar közönség, amely egyre nagyobb érdeklődést tanúsított Csontváry iránt.
A kiállítás tizenhét teremben látható. A téralakításhoz mintegy 1200 négyzetméternyi vendégfal épült. A tárlat bejárása kötött: a termek szervesen kapcsolódnak egymáshoz. A falakon megjelenő információs szövegeken kívül filmekkel is találkozhat a látogató. Mispál Attila filmrendező vezetésével olyan játékfilmes spotok készültek, amelyek Csontváry életében és művészetében meghatározó aspektusokat jelenítenek meg közérthető módon, röviden. A tárlat anyagába bekerült egy riportfilm is, Dér András rendezésében. Ebben hét olyan ember – művész, művészettörténész, esztéta – nyilatkozik Csontváry mai megítéléséről, aki sokat foglalkozott az életművel.
A kiállításhoz kortárs művészeti alkotások is kapcsolódnak. A tárlat egyik fontos eleme egy fényfolyosó – Mátrai Erik munkája -, amely a művek korai csoportjából vezet át olyan alkotásokhoz, amelyek esetében a fény meghatározó szerkezeti- és motívumelem. A Csontváry-kiállítást végigjárva egy kortárs kamaratárlathoz jutunk, ahol Mai cédrusok címmel láthatjuk hét alkotó – Bukta Imre, Csurka Eszter, feLugossy László, Galambos Áron, Keserü Ilona, Kis Róka Szabolcs, Szűcs Attila – munkáját.
A látogatót interaktív eszközök is segítik. Érintőképernyőn tájékozódhatunk Csontváry személyes kapcsolatairól vagy azokról a földrajzi helyekről, amelyek hangsúlyosak az életműben. Az egyik információs falon egy glosszárium is található, amely a Csontváry-életmű rendhagyó kifejezéseit értelmezi.
A kiállítás alapja a Magyar Nemzeti Galériával megkötött műtárgykölcsönzési megállapodás. A pécsi Csontváry Múzeumban őrzött alkotások többsége is az MNG tulajdona, ez az egyetlen szerződés rendelkezik a művek többségéről. Köztük vannak az úgynevezett “nagy képek”, a Taormina, a Baalbek és a Mária kútja című festmények.
A kiállítás tematikus egységekből épül fel. Az egyes témák a Csontváry-művek jellegzetes motívumaihoz kapcsolódnak: épített környezet és természet kapcsolódásához, az antik romok által képviselt örökséghez, a fény kibomlásához, az ég történéseihez, a Nap járásához, az ember átszellemüléséhez. A tárlathoz reprezentatív, album-jellegű katalógus készül. A Darabos György által újrafotózott műalkotások reprodukciója, a kurátori tanulmány és a szokásos műjegyzék mellett minden eddiginél részletesebb irodalomjegyzék és kiállítási lista található a kötetben. Appendixként három Csontváry-esszé is bekerül a könyvbe.
A Magányos cédrus – Csontváry géniusza című kiállítás fővédnöke Áder János, Magyarország köztársasági elnöke.
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
