Az első aranykor – Az Osztrák Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok – megnyitó ünnepség …
A november 21-i megnyitó időpontja is szimbolikus: száz évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Ferenc József. A császár nemcsak állami támogatásokkal, hanem magánvagyonával is segítette a művészetet, gyakran vásárolt műalkotásokat.
Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke a hétfői megnyitóján az évforduló alkalmából kézfogásra hívott a szomszédos népekkel, melyek kiváló alkotóinak munkáit a magyar mesterek fő műveivel együtt ismerheti meg a közönség. Az MMA-nak és a Műcsarnoknak parányi közös múltja van, de a minőség iránti elkötelezettségben van közös jelene és még inkább jövője. A magyar alkotóművészek munkáinak színvonala a biztosíték a következő 120 évre.
Dávid Katalin művészettörténész elmondása szerint a kiállítás visszavisz az előző századfordulóra. A falakon olyan nevek és olyan művek sorakoznak, amelyek kivétel nélkül részesei lettek a művészettörténetnek; a közös elem a közép-európaiság.
Sisa József művészettörténész hozzáfűzte, hogy az intézmény megnyitásának időszakát, az 1890-es éveket a művészeti sokszínűség jellemezte, és a Műcsarnok is nyitott volt a különböző stílusok, más nemzetek alkotói felé.
Sármány-Parsons Ilona, a kiállítás tudományos kurátora a tárlatot – mint mondta – egy négytételes “vizuális szimfóniának” képzelte el. Első tétel a historizmus, a három nagy festőfejedelem: Makart, Matejko és Munkácsy vásznaival …
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója hangsúlyozta a Műcsarnok egyszerre szeretne minden kortárs és klasszikus érték otthona lenni, így a 2017. március 12-ig nyitva tartó jubileumi tárlat mellett az épület oldalsó termeiben kortárs kiállítások lesznek láthatók.
Ferenc József uralkodása idejére esett a Műcsarnok létrehozása és felavatása, amely a Monarchia egészének képzőművészetére is nyitott volt. A századvég széles látókörű politikusai fontos szerepet szántak a kultúrának, ezen belül a művészeteknek, mind a nemzet, mind az egyén életében. A jubileumi kiállítás – Az első aranykor – e korszak festmény-remekeiből, az ismert magyar mesterek mellett a legjelentősebb cseh, horvát, lengyel és osztrák festők munkáiból válogat. Közel 200 művel várják a közönséget. Az egykori duális államhoz tartozó nemzetek festészetét bemutató kiállítás Magyarország és Ausztria mellett, Csehország, Lengyelország, Románia és Horvátország múzeumainak és magángyűjtőinek együttműködésével jött létre.
A Műcsarnokot működtető Országos Magyar Képzőművészeti Társulat a kiegyezés után folyamatosan jelentős támogatást kapott az államtól. Az első aranykor című tárlat a párhuzamos nemzeti festészeti törekvések bemutatása mellett azt a folyamatot is illusztrálni kívánja, ahogy a Társulat tevékenységének segítségével kultúrpolitikusok, mecénások és művészek együttesen virágoztatták fel és tették a modern magyar kultúra részévé a képzőművészetet.
A jubileumi kiállítás a korszak fő stílustörekvéseit korszakokra bontva (historizmus, realizmus, modern törekvések szerteágazó szálai), kronologikusan mutatja be, kitérve a magyar mellett az osztrák, cseh, lengyel és horvát festészet jellemzőire. A bemutatott stílusáramlatok megrajzolják a korszak és a Monarchia szellemi arculatát, ízlés változásait. A magyar festészet alkotásait a szomszédos nemzetek művészeinek műalkotásaival együtt szemlélve kirajzolódnak a közös vonások, de a Monarchia népeinek a bécsi premoderntől eltérő karakterű művészete is.
A korszak több remekművét felvonultató kiállítás különösen érdekes és látványos fejezete a három M-ként aposztrofálható festő-fejedelmek: Hans Makart, Jan Matejko és Munkácsy Mihály egy-egy monumentális alkotásának együttes bemutatása. E három nagy festő eltérő történelemszemléletet, világképet tükröző témákat hasonlóan izzó színvilággal feldolgozó képei együtt különleges élményt nyújtanak a nézőknek – érzékelhetővé válik, miért voltak ők a Monarchia historizmusának “festő sztárjai”.
A kiállításhoz több mint kétszáz oldalas reprezentatív katalógus készült, melyben Sármány-Parsons Ilonának, a tárlat tudományos kurátorának tanulmánya mellett Miszlivetz Ferenc, Szegő György és Tóth Ferenc írásai olvashatóak magyar, illetve angol nyelven.
Az első aranykor – Az Osztrák-Magyar Monarchia festészete és a Műcsarnok – megnyitója szimbolikusan Ferenc József halálának századik évfordulója, 2016. november 21 és 2017. március 12-ig lesz látogatható.
A műveket kölcsönző jelentősebb közgyűjtemények: Auchentaller, Josef Maria (Bécs, 1865 – Grado, 1949) Tündér a pataknál, 1898–1899, Villa Scheid in Vienna – The Victor & Martha Thonet Collection Galerie punkt12, Bécs, Wien, Andreas Maleta Auchentaller, Josef Maria (Bécs, 1865 – Grado, 1949) Tündér a pataknál, Villa Scheid in Vienna – The Victor & Martha Thonet Collection Galerie punkt12, Bécs, Wien, Andreas Maleta, Belvedere (Bécs), Hrvatski Povijesni Muzej – Horvát Történeti Múzeum (Zágráb), KHM-Museumsverband, Theatermuseum – Színházmúzeum (Bécs), Moderna Galerija, Zagreb – Modern Galéria (Zágráb), Muzeul Judeţean Mureş – Maros Megyei Múzeum (Marosvásárhely),Muzeum Narodowe w Krakowie – Nemzeti Múzeum (Krakkó), Muzeum Narodowe Warszawie – Nemzeti Múzeum (Varsó), Národní Galerie Praze – Nemzeti Galéria (Prága), Zamek Królewski Warszawie-Muzeum – Királyi Vár-Múzeum (Varsó), Budapesti Történeti Múzeum, Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum, Kovács Gábor Gyűjtemény, Magyar Nemzeti Múzeum,Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria.
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.