Mindszenty József – 1956
Nyolc évi rabság után volt szabad 4 napom, 4 és fél szabad éjszakám. November 4-i egyik programpontom: a sebesült hősök és a beteg görög-katolikus megyéspüspök, dr. Dudás Miklós meglátogatása a fővárosi kórházban. Ravasz László, aki most visszatért egyházi munkakörébe, jelentette magát látogatásra. Fontos megbeszélésre gondolok. Nov. 5-re kitűztem és megüzentem visszatérésemet a már érthetően türelmetlen székvárosomba, Esztergomba. Folytak az ünnepi előkészületek. ÁVH merénylettervről is értesített dr. Mátrai Gyula, prelátus, kanonok, irodaigazgatóm. 7-én lesz Budapesten a hősök temetése, amelynek szertartására felkértek. A merényletterv nem tartott vissza. Ám a beteg- és székváros-látogatás, a vérmezői temetés elmaradtak. A magyar nép elleni merénylet akadályozott és tört le szinte mindent. Az idő már a nov. 3. és 4. közti éjfélen túl van, amikor fáradtan, tompultsággal ledőlök. Hajnali órában telefonon értesíti házamat a parlamentből Tildy miniszter titkára. Hívnak oda. Nov. 3-án nappal és éjfélig a szovjet haderő körülvette a fővárost. Nov. 4-én hajnali 4.25-kor tüzet nyitott. Száz és száz ágyú bömböl körös-körül és lövi a fővárost. Kísérteties fénylepedők és villanások az égbolton. Kísérnek rövid időre a pincébe. De hamarosan megyek a parlamentbe, autóval és sofőrrel. Itt értesülök, Maléter honvédelmi minisztert, Kovács István vezérkari főnök-tábornokot és Szűcs Miklós ezredest, akik a kormány megbízásából folytatólagosan Tökölön az orosz vezérkar meghívására annak főhadiszállásán tárgyaltak az orosz katonai megbízottakkal a kivonulás technikai lebonyolításáról, éjfél körül a tanácskozás ürügyével, csalárdul letartóztatták őket.
A forradalom és Mindszenty József neve szinte egybeforrt. De hogy mi is történt pontosan, hogyan látta a legfontosabb szemtanú az eseményeket, és egyáltalán: hogyan ítélte meg saját szerepét a szabadságharcban, az kiderül a jelen kötetből, mely a Mindszenty-hagyaték frissen feltárt anyagainak tematikus feldolgozását nyújtja.
A Szépmíves Kiadó Mindszenty-kötetéről a szerkesztő, Kovács Attila Zoltán tartott ismertetőt. A kiadvány Mindszenty József hetven, 1956-tal kapcsolatos írását tartalmazza, amelyek részben a forradalom alatt születtek, részben pedig annak leverése után, 1957 és 1959 között. Érdekes kettősség jelenik meg azáltal, hogy a bíboros egyrészt a kortárs szemével láttatja a forradalmat, másrészt pedig annak eltiprását követően emlékszik vissza, értékeli az eseményeket. A kötethez 814 lábjegyzet készült, amely segíti az olvasót a tájékozódásban.
Az irodalomtörténész rávilágított arra, hogy Mindszenty József hiába volt félig rabságban az amerikai nagykövetségen, sokkal többet tudott a forradalomról, mint az odakint élők, ugyanis folyamatosan olvasta a külföldi lapokat, jelentéseket, amelyek 1956-ról szóltak. Az események tekintetében világosan látta, hogy függetlenül a szuezi válságtól, a magyar vezetésnek nem volt semmiféle mozgástere, a legcsekélyebb esély sem volt a forradalom győzelmére, a szovjetek ugyanis egyetlen pillanatig sem gondolták komolyan, hogy lemondanak Magyarország megszállásáról.
Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
