Turizmus Summit 2017
A Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében több mint 1400 turisztikai szakember vett részt az első hazai Turizmus Summiton október 16-án a budapesti Művészetek Palotájában. A Konferencián hat turisztikai szakember vehette át a Pro Turismo-díjjakat.
Orbán Viktor miniszterelnök a Konferencián elmondta – ezüsttálcára kell helyezzük az aranyalmánkat! Megtudtuk, hogy a kormány 2030-ig 828 milliárd forint fejlesztési forrást biztosít, továbbá 100 ezer új álláshelyet lát a növekedési pályára álló magyar turizmusban. Mint mondta, Magyarország szép, élhető és biztonságos hely, vendégszerető emberekkel és ezt megfelelő módon kell megmutatni a világnak. A turizmusfejlesztési stratégia célja, hogy biztosítsa az ország gyarapodását, miközben a turizmus által bemutatja Magyarország történetét is. A magyar turizmus két évtized után most kapja meg a megfelelő tiszteletet. Sok pozitívum jött létre: gasztrómiai sikerek jöttek, világszínvonalú szállodák épültek és kialakult egy sikeres fesztiválkultúra. Ezeket a szigetszerű sikereket köti össze az országos stratégia.
Guller Zoltán a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy hagyományteremtő szándékkal rendezték meg az első Turizmus Summitot. Az MTÜ másfél éve jött létre egy paradigmaváltás részeként. Első lépésként 2030-ig érvényes turizmusfejlesztési stratégia kidolgozását kezdték el. Az anyag társadalmi egyeztetése már megtörtént, melynek során a szakmai véleményeket is beledolgozták. A kormány is elfogadta, így hamarosan megjelenik a Magyar Közlönyben. A következő években ennek a stratégiának a megvalósítása lesz a legfőbb feladatuk és a szakma mind a 400 ezer képviselőjére számít a végrehajtásában.
Navracsics Tibor az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságért és sportért felelős biztosa előadásában kiemelte, hogy a „kultúra minden” a repülőtér érkezési oldalán található mellékhelyiségtől a koncertekig. Európában 10 turistából 4 kulturális céllal utazik. Megtudtuk, hogy hat év alatt, négy világszintű rendezvénynek ad majd otthont hazánk, ami fontos a turizmus számára is. 2018 a Kína és az Európai Unió közötti turizmus hivatalos éve, 2019-ben Budapest lesz a sport európai fővárosa, 2020-ban nálunk rendezik az eucharisztikus világkongresszust, 2023-ban pedig Európa egyik kulturális fővárosai között újra szerepel majd egy magyar település is.
A csúcstalálkozón felszólalt az európai szállodai és éttermi szövetségek ernyőszervezete a HOTREC elnöke, Susanne Kraus-Winkler. A 41 nemzeti tagszervezetet tömörítő szövetség biztató jövőt festett a hallgatóság elé: az európai turizmus kétszer olyan gyorsan fejlődik, mint a gazdaság más ágazatai, és a mai fiatalok inkább élményekre költenek, mint tárgyakra. Ugyanakkor vannak kihívások is, például a technológia átalakulás, a túlzott turizmus és a képzett dolgozóból való hiány. A szövetség harcol az alacsonyabb áfakulcsokért, rugalmasabb munkaügyi szabályokért és a kevesebb bürokráciáért.
Beneda Attila család és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár a családbarát értékrend fontosságára hívta fel a figyelmet. Szerinte a szálláshelyeknek és más turisztikai szolgáltatóknak is érdemes alkalmazni a családbarát szemléletet. Definíciója szerint az a családbarát turisztikai szolgáltató, ahol legalább két generáció közösen és együtt tud élményeket szerezni. Szeretnének elterjeszteni családbarát védjegyet, melynek akkreditációja megfelelő kritériumrendszer alapján történne.
A turizmusfejlesztés új alapjairól Gajda Tibor az MTÜ vezérigazgató-helyettese tartott előadást. Véleménye egyezett Navracsics Tiboréval, miszerint minden turizmus, amivel a vendég kapcsolatba kerül az utazása során, a döntéstől a hazaérkezésig. A turizmusfejlesztések célja az, hogy az élménylánc minden eleme pozitív legyen. A törvény által kiemelt térségek: Balaton, Sopron-Fertő, Dunakanyar, Debrecen-Hortobágy, a Felső-Tisza vidéke és Tokaj. Idén várhatóan nevesíteni fogják hatodikként Budapestet. Arra törekednek, hogy jól megkülönböztethető desztinációk épüljenek.
Bánhegyi Zsófia az MTÜ marketing vezérigazgató-helyettese a megújuló turisztikai márkázásról és a marketingről beszélt. Mint mondta, feladatuk, hogy a globális trendek és az ágazati működés megváltozásának figyelembe vételével Közép-Európa leghatékonyabb turizmusmarketingjén keresztül meséljék el Magyarország történetét. Az eszközrendszer megújítása már elkezdődött egy többszintű márkarendszer felépítésével. Reklámjaikban hiteles és érzéseket kiváltó történetmeséléssel találkozhatnak a nézők, elsősorban a digitális platformokon és a közösségi csatornákon. A nemzetközi marketing egyik fókusza Budapest, a másik az egészségturizmus.
A konferencia zárásaként bejelentették, hogy 11 szakmai szervezet képviselői létrehozzák a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt. Képviselőik aláírtak egy stratégiai keretmegállapodást, melyben partnerségre lépnek a Magyar Turisztikai Ügynökséggel. Az alapítvány 2018. januárjában kezdi meg működését. Az együttműködés résztvevői: Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége, Stílusos Vidéki Éttermiség, Magyar Bocuse d’Or Akadémia, Pannon Gasztronómiai Akadémia, Magyar Utazási Irodák Szövetsége, Magyar Kerékpáros Szövetség, Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetsége, Magyar Fürdőszövetség, Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, Magyar Rendezvényszervezők Szövetsége, Magyar Szabadidősport Szövetség. Az alapítók várják további szervezetek csatlakozását. A Konferenciát divatbemutató is színesítette.
A Konferencián hat turisztikai szakember vehette át Seszták Miklós nemzeti fejlesztési minisztertől a turizmus legmagasabb szintű kormányzati elismerését. A miniszter beszédében kiemelte, hogy minden idők legnagyobb turisztikai fejlesztési programjának elindításával a kormányzat kézzelfogható jelét adta annak, hogy stratégiai ágazatként tekint az évről-évre újabb rekordokat döntő turizmusra. A látványos sikerek az ágazat szereplőinek egyéni teljesítményeiből adódnak össze, ezek jelentik egyúttal a legnagyobb hozzáadott értéket a turizmusban.
2017-ben Pro Turismo-díjjal tüntették ki Erdei Bálintot, aki az egyik legsikeresebb beutaztató iroda, a CITYRAMA tulajdonos-ügyvezetője és a Magyar Utazási Irodák Szövetsége elnöke.
Gerendai Károly, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Kft. alapító-ügyvezetője második alkalommal kapta meg az elismerést. A Sziget Fesztivállal Magyarország egyik legismertebb turisztikai brandjét építette fel, a 150 ezres látogatottságú Balaton Sound fontos szerepet játszik a Balaton nemzetközi népszerűsítésében. Mindkét fesztiválnak közvetlenül is több százezer vendégéjszakát köszönhet a turizmus.
Kovács Dóra Katalin a Brain Bar Budapest, Európa egyik legnagyobb tudásfesztiváljának ügyvezető igazgatója a nemzetközi utazásokban egyre fontosabb hívószónak, turistamágnesnek számító kreatívipar fellendítésében játszott szerepével érdemelte ki a díjat.
Együtt részesült Pro Turismo-díjban Széll Tamás és Szulló Szabina, Magyarország egyik legismertebb séfpárosa. A 19 éve együtt dolgozó és a magánéletben is egy párt alkotó két szakember a Bocuse d’Or versenyeken elért kiemelkedő eredményeiért megosztva kapta az elismerést.
Zoób Kati divattervező prémium kollekciói Párizstól, Londonon át Sanghajig a világ fontos kifutóin tették ismertté és elismertté a magyar divatot. Nevéhez fűződik a balatonfüredi Anna Bál kulturális arculatának megújítása is, amely révén jelentős nemzetközi figyelmet kapott a rendezvénynek otthont adó település.
A Turizmus Világnapja alkalmából adományozható elismeréssel minden évben azokat a szakembereket díjazzák, akik kiemelkedő teljesítménnyel járultak hozzá a turizmus fejlődéséhez. Személyükre a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója mellett a turisztikai és vendéglátóipari szakmai szervezetek tehetnek javaslatot. Az idén elismert kiválóságokkal együtt 1989 óta összesen 262-en részesültek Pro Turismo díjban. 
A konferencián adta át Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója és Borbás Marcsi, a Virágos Magyarország Környezetszépítő Verseny fővédnöke az Entente Florale Europe – európai virágosítási verseny arany minősítésű díját Tihanynak. A díjat Varró János Tihany alpolgármestere vette át.
Európa legszebb főterének járó díjat Kaposvár kapta 2017-ben, a városok kategóriájában képviselte Magyarországot az Entente Florale Europe-on és ezüst minősítést is kapott. A díjat Borhi Zsombor, Kaposvár alpolgármestere vette át.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
