Magyar Tudomány Ünnepe 2017
A Magyar Tudományos Akadémiának az 1825-ös alapításától feladata, hogy ne csak művelje a tudományokat, hanem az eredményeket közvetítse is a nagyközönség felé – mondta Barnabás Beáta, az MTA főtitkár helyettese a Magyar Tudomány Ünnepét beharangozó sajtótájékoztatón. November elejétől egy hónapon át az emberközpontú tudomány témakörét járja körbe előadásokkal, kiállításokkal és konferenciákkal a magyar tudomány ünnepének idei rendezvénysorozata. Olyan témákat gyűjtöttek össze, mint például:
Feloldható-e a mesterséges megtermékenyítés egyik legnagyobb etikai dilemmája? Mit kezdjen a társadalom az egyre népesebb és aktívabb idős korosztállyal? Hogyan árulja el beszédhangunk rejtett betegségeinket? Mit köszönhet a természettudomány a vallásnak és a mágiának? Miért nem vásárolnak a vegyészek pi-vizet, homeopátiás szereket, vagy himalájai csodasót? Milyenek lesznek a jövő “okosvárosai”, vagy milyen lehetőségeket kínál, és milyen veszélyeket rejthet magában a géntechnológia?
Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem rektora megköszönte, hogy idén a Pécsi Tudományegyetem alapításának 650. évfordulója előtt tisztelegve Pécsen rendezik meg a nyitóelőadást.
Emlékeztetett arra, hogy az első magyar egyetem alapítása, a Magyar Tudományos Akadémia létrehozása vagy a magyar tudomány ünnepének megszületése mind azt a közös célt szolgálta, hogy a társadalmi haladás, amely jövőnket meghatározza, tudományos alapon nyugodjon.
Megtudtuk, hogy nagy érdeklődés övezi a nyitóelőadást, melyet Kovács L. Gábor tart a mesterséges megtermékenyítés etikai problémáiról és az ezekre adható orvosi válaszokról.
Az előadások között idén két szakember is foglalkozik a genetikai forradalom lehetőségeivel és kihívásaival: Dudits Dénes mezőgazdasági alkalmazásokat mutat be, Csabai István pedig áttekintést ad a legújabb technológiákról. Rudas Tamás a szociológia, Hortobágyi Tibor pedig az orvostudomány szemszögéből mutatja be a társadalmak egyre nagyobb részét kitevő idős korosztály problémáit, Fábián István kémikus pedig a csodásnak hirdetett vizek és sók mítoszát járja körbe a kémia eszközeivel.
Prószéky Gábor és Vicsi Klára előadásából kiderül, hogy az egészségügyben és a diagnosztikában hogyan hasznosítható az írott szöveg és a kimondott szó elemzése, Láng Benedek tudomány történész pedig bemutatja, hogy a modern természettudományok milyen kapcsolatban állnak és mit kaptak a vallástól, a mágiától és a humán tudományoktól.
Az MTA székháza ad otthont az esti előadásokhoz és a tudományos osztályok rendezvényeinek is, amelyek regisztrációt követően nyitottak a közönség számára. A programok másik részét az Akadémia kutatóközpontjai, kutatóintézetei, illetve területi bizottságai szervezik, ezek közül legjelentősebb a Kutatóhelyek tárt kapukkal elnevezésű sorozat, amelynek keretében az érdeklődők bepillanthatnak a külvilágtól egyébként elzárt laboratóriumok világába.
A magyar tudomány ünnepe programjai között megemlékeznek majd a reformáció 500. évfordulójáról, Arany János, az MTA egykori főtitkára születésének 200. évfordulójáról, valamint Kodály Zoltán születésének 135. és halálának 50. évfordulójáról is.
Az egész országos programsorozat megtekinthetőaz MTA honlapján http://tudomanyunnep.hu és a Facebook oldalán https://www.facebook.com/MTA1825/
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.