Budapest XIII. kerület új Díszpolgárai
A XIII. kerület 1938. június 1-jén vált önálló közigazgatási egységgé, idén ünnepli 81. születésnapját. Minden évben ekkor adományozzák a díszpolgári címeket.
A Radnóti Miklós Művelődési Központban dr. Tóth József polgármester ünnepi köszöntőjében elmondta, jó úton járunk, fejlődésünk fenntartható, megalapozott és visszafordíthatatlan. Befejezésként pedig: Virágozzék tovább Angyalföld, Újlipótváros, Vizafogó és a Göncz Árpád városrész! Éljen a XIII. kerület!
Az ünnepi rendezvényen részt vettek a testvérvárosok – Bécs-Floridsdorf, Kassa-Délváros, Eszék, Varsó-Ochota és Szováta delegációi, a kerületi díszpolgárai, a helyi társadalmi szervezetek vezetői, a történelmi egyházak képviselői, Szanyi Tibor EP képviselő, a XIII. kerület országgyűlési képviselője, Hiszékeny Dezső, az alpolgármesterek, Borszéki Gyula és Holopné Schramek Kornélia, az önkormányzati képviselők, a kerület köznevelési, kulturális, szociális és gazdálkodó szervezeteinek vezetői …
Átadásra került a Budapest Főváros XIII. kerületéért díj, amelyet kimagasló munkásságuk elismeréseként Beke-Farkas Nándor hegedűművész, Fábián-Brocskó Márta a XIII. Kerületi Közterület-felügyelet vezetője, közbiztonsági referens, Jánki Mátyás a Népfürdő Lakásfenntartó Szövetkezet elnöke, Nemcsák Károly színművész, színházigazgató, Dr. habil. Kovács Zoltán az Érseki Papnevelő Intézet rektora, teológia tanár és dr. Papp Ibolya vezető háziorvos kapott.
Az új díszpolgárokat – Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színművész, műsorvezető, színházi rendező, Láng József Jászai Mari-díjas színművész és dr. Schőner Alfréd a Hegedűs Gyula utcai zsinagóga főrabbija – Vitrai Tamás méltatta.
Alföldi Róbert hazánk egyik legsokoldalúbb kortárs művésze. Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, televíziós műsorvezető, szinkronszínész. Már gyermekkorában elhatározta, hogy színész lesz. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzését követően 8 évig a Vígszínház társulatának tagja volt, majd szabadúszó lett. Rendezői pályafutása 1995-ben vette kezdetét a Trisztán és Izolda bemutatásával. Azóta is folyamatosan rendez hazai és külföldi színházakban. Minden műfajban kipróbálta magát: rendezett musicalt, operát, operettet, bábjátékot. 2006-tól 2008-ig a Bárka Színház igazgatója, majd 2008 és 2013 között a Nemzeti Színház igazgatója volt. Színészi, rendezői és színház igazgatói pályafutása mellett jelentős szerepet játszottak televíziós munkái is. Hobbija a festészet. 1999 óta számos önálló kiállítás nyílt a festményeiből Budapesten és környékén. Hosszú ideje a XIII. kerület lakója, mindig is büszkén vállalta Újlipótvárosi identitását. Alföldi Róbert ecuadori fölkérése miatt személyesen nem tudott jelen lenni a rendezvényen, nevében a testvére vette át a kitüntetését.
Láng József a Színház-és Filmművészeti Főiskola elvégzését követően 1957-ben a Pécsi Nemzeti Színházhoz került, majd 1959-ben átszerződött a Vígszínházhoz. 1962 óta, 57 éve a József Attila Színház megbecsült tagja. Karakterszínészként prózai és zenés szerepek sorát játszotta. 2011-ben a József Attila Színház örökös tagjának választották. Számtalan játék-és tévéfilmben láthatta a közönség. 1959-ben kapta élete első filmfőszerepét a Szombattól hétfőig című játékfilmben, amelyet a Római parton forgattak. A filmben nyújtott kiemelkedő alakítására tekintettel a szintén 1959-es Szegény gazdagok – című játékfilmben is főszerepet kapott. Szinkronszínészként és vígjátéki szerepekben dolgozik a legtöbbet. Orgánuma a védjegye. Több mint 1000 filmben, 724 karakternek kölcsönözte a hangját, de a legtöbben Roger Moore magyar szinkronhangjaként ismerik akivel több alkalommal személyesen is találkozott. 2010-ben Gobbi Hilda-díjjal, 2015-ben Jászai Mari-díjjal jutalmazták. A mai napig aktív, kollégái szerint két lábon járó színháztörténelem. Hatvan éve a XIII. kerületet választotta munkahelyéül.
Dr. Schőner Alfréd a gimnáziumi érettségi után az Országos Rabbiképző Intézet rabbiképző szakán tanult, 1974-ben avatták rabbivá. 1977-ben a Budapesti Zsidó Hitközség Budai körzetének rabbija lett. Szolgálatának teljesítése mellett elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Kar könyvtár-, és művészettörténet szakát, majd a művészettörténeti és művelődéstörténeti tudományok doktorává avatták. 1985-ben a Dohány utcai Zsinagóga főrabbijává nevezték ki. 1991-től 1996-ig családjával Izraelben élt. 1996-ban visszahívták Magyarországra az Országos Rabbiképző Intézet Pedagógiuma főigazgatójának. A köztársasági elnök 2000-ben az intézet jogutódja, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektorává nevezte ki. 22 évig állt az intézmény élén. Vezetésével az Országos Rabbiképző Intézetből egy modern, államilag akkreditált egyetem jött létre. 2013-tól a Hegedűs Gyula utcai Zsinagóga főrabbija. Legújabb célja, hogy összegyűjti, publikálja és rendszeres helyi városnézéseken bemutatja azoknak a magyar-zsidó személyeknek a XIII. kerületben található emlékhelyeit, akik sokat tettek a kerületért. Ehhez egy közel kétszáz oldalas kötetet állított össze.
Dr. Tóth József polgármester átadta a díjakat és szívből gratulált a kerület kitüntetetteinek.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
