Mit tegyünk, vagy ne tegyünk a fészekhagyó madárfiókákkal
A tavasz derekán kezdődő fiókaszezon júniusban éri el első csúcspontját. A madarak kicsinyei repülni tanulnak és elhagyják fészküket. Ilyenkor a természetben és a városokban is gyakrabban találkozhatunk árvának tűnő madárfiókákkal, azonban nem árt tudni, hogy nem mindig szorulnak segítségre.
Magyarországon a költöző és az itt telelő madarak egyaránt kora tavasszal rakják le első tojásaikat. A költési időszak fajonként változatos, de április közepére a legtöbb fészekben már hangosan csipogó, éhes szájak várják, hogy szüleik megetessék őket. Ilyenkor különösen fontos, hogy a kerti munkák során ne bolygassuk meg a potenciálisan fészkeket rejtő fákat, bozótosokat.
Az énekesmadarak életében a következő kritikus időszak akkor jön el, amikor a felnövő utódok felkészülnek a fészek elhagyására. Az úgynevezett fiókaszezon áprilistól augusztusig közel féléves periódust ölel fel, ilyenkor sokszor találkozhatunk a fészken kívüli, magányosnak tűnő fiókával.
A somogyi állami erdőket kezelő SEFAG Zrt. szakemberei összegyűjtötték a legfontosabb tudnivalókat arról, hogy mit tegyünk, vagy épp ne tegyünk ilyenkor.
A madarak körében a „gyermekhalandóság”, vagyis a felnőttkort meg nem érő fiókák aránya rendkívül magas, akár 70-80% is lehet. Elsőre kegyetlennek tűnhet ez a szám, de nem véletlenül nevelnek évente két, akár három fészekaljat, bennük 10-15 fiókával a kis- és közepes testű énekesmadarak. Ha mind életben maradnának, akkor robbanásszerűen növekedne a populáció, ami a táplálék elfogyását és betegségek gyorsuló terjedését eredményezné.
A legtöbb madár azért pusztul el, mert kiesik a fészekből. Ennek legfőbb okai között megtalálhatók a ragadozók elöli menekülés, a szülőmadarak tapasztalatlansága, táplálékhiány, különböző betegségek, hőguta vagy éppen szélvihar. A legtöbb bejelentés földön talált fiókákról a nyári viharok után szokott érkezni.
Ha kiesett fiókát találunk, törekedjünk arra, hogy ne szakítsuk ki a természetes környezetéből és semmiképpen se vigyük haza. Ha a madár még nem tollas és látjuk a fészket, akkor óvatosan fogjuk meg és tegyük vissza. Az emberszag nem okoz problémát, ha véletlenül esett ki, akkor a szülei továbbra is etetni fogják. Ha nem látható a fészek, akkor ágra akasztott kosárba, faodúba is tehető. A lényeg, hogy ne vigyük messzire, így a szülők meghallják a csipogását.
A földön lévő tollas fiókához viszont csak akkor nyúljunk, ha veszélyben van. Például kutya vagy macska fenyegeti. Ne a fészekbe tegyük vissza, mert onnan újra ki fog ugrani. Inkább tereljük be védett helyre, például egy bozótosba. Sok madárfaj kicsinyei ugyanis előbb elhagyják fészküket, mintsem repülni tudnának. Biztonságos helyet keresnek a sűrűben, így a ragadozók nehezebben találnak rájuk, mintha együtt lennének, a szülők viszont továbbra is tudnak gondoskodni róluk. Például így viselkednek a baglyok és a városokban is gyakori feketerigók. Számukra a legjobb, ha nem zavarjuk őket és házállatainkat is távol tartjuk. Ezek a madarak pár nap múlva már röpképesek lesznek és megkezdik felnőtt életüket.
Ha sérült, törött szárnyú fiókába botlunk, akkor érdemes szakemberektől segítséget kérni. Magyarországon jelenleg 28 mentőközpontban segítenek a vadon élő madarakon. Az ilyen fiókákat igyekezzünk minél előbb eljuttatni a megfelelő szervezethez, hogy megkezdjék a megfelelő ellátást.
A SEFAG Zrt. Somogy megyében közel 90 ezer hektár állami tulajdonú erdőterület kezelője. A változatos adottságokkal rendelkező területen vadgazdálkodással, fakitermeléssel és erdőműveléssel, az erdők gondozásával és megújításával foglalkozik. Nyolc erdészete és a Csurgói Faipari Üzem mellett jelentős turisztikai infrastruktúrával is rendelkezik. A SEFAG Zrt. üzemelteti a háromcsillagos Kardosfa Hotelt, a Zselici Csillagparkot, a Mesztegnyői Erdei Vasutat, a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolát és a kaposvári Erdők Háza Látogatóközpontot.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
