MNB – Fizetési rendszer
A magyarországi fizetési rendszerről sajtótájékoztatón számolt be Bartha Lajos a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója. Elmondta, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint a magyarországi pénzügyi infrastruktúrák megfelelően kezelték a koronavírus-járvány pénz- és értékpapír-forgalmi hatásait, és a jelentősen megnövekvő elektronikus fizetési tranzakciókat.
Megtudtuk, hogy a jegybank az érintőkártyás vásárlások esetében a PIN-kód kötelező használatára vonatkozóan, 2020. március 20-tól – ötezer forintról 15 ezer forintra megemelt értékhatár megtartását javasolja hosszú távon is.
Az értékhatár megemelésére a jegybank tett javaslatot, azt később kormányrendelet is megerősítette, 2020. december végéig. Az intézkedés áttételesen csökkentette a vírus terjedésének kockázatát. Az értékhatár emelése kockázatot jelenthetett volna, növekedhetett volna a visszaélések száma, amely az információik szerint nem következett be.
Amennyiben a bankszektor nem igazolja statisztikákkal, hogy visszaélési hullám indult el, és ez rossz az ügyfeleknek, akkor ragaszkodnak az érintőkártyás vásárlások esetében a megemelt értékhatárhoz – mondta Bartha Lajos. Majd hozzátette, korábban nem volt jogszabályban szabályozva a limit, az inkább egyfajta „elvárás” a bankok és a kártyatársaságok irányába.
Az ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a 2019-es évben a legfontosabb, a pénzügyi infrastruktúra fejlődésében bekövetkezett esemény az azonnali fizetési rendszer (AFR) március 2-i bevezetése volt. Mint mondta, a rendszerrel “új időszámítás kezdődött” az elektronikus pénzforgalomban. A bevezetése közel 4 év folyamatos munkát, több mint ezer banki szakértő és több mint 40 intézmény együttműködését igényelte. Ismertette: már az első 3 hónapban 3,8 ezer milliárd forint értékben több mint 27 millió átutalás teljesült az új rendszerben. A tranzakciók 99 százaléka öt másodpercen belül teljesült. A világviszonylatban is kiemelkedően sikeres rendszer szabályozásának átültetését az európai jogalkotók készítik elő az egységes piacra.
Azt is megtudtuk, hogy az elektronikus tranzakciók száma kiemelkedően nőtt 2019-ben, meghaladta az 1,4 milliárd darabot, ami 15 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ebből közel egymilliárd darabot adtak a bankkártyás vásárlások.
Tavaly 9 pénzforgalmi ellenőrzést zárt le az MNB, melyekben 135,8 millió forint értékben rótt ki pénzforgalmi bírságot. Az elvégzett pénzforgalmi ellenőrzések általános tapasztalata, hogy a vizsgált szolgáltatók működése alapvetően megfelelő, viszont minden esetben tártak fel hiányosságokat. A leggyakoribb hiba a fizetési műveletek haladéktalan jóváírásának elmaradása.
2019-ben is alacsony volt az elektronikus készpénz forgalomban bekövetkezett visszaélések és pénzforgalmi üzemzavarok száma. A kártyás visszaélések elhanyagolható mértékűek, kárértékben 0,012 százalékos arányt jelentettek a teljes forgalomhoz képest az első három negyedévben – az internetes vásárlásokat és különösen a határon átnyúló műveleteket érintik. Tavaly 442 pénzforgalmi üzemzavarról kapott adatot az MNB, ezek elhárításáig átlagosan 12 óra telt el, közel 40 százalékuk az internet banki rendszerekhez kapcsolódott.
A sajtótájékoztatón részt vett Bartha Lajos, igazgató mellett Varga Lóránt, Luspay Miklós és Balla Gergely is.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
