Tóth Sándor szobrászművész “Hatvan év” című kiállításán Nagy Imre művészettörténész, a Tornyai János Múzeum igazgatója köszöntötte elsőként a megjelenteket.
A tárlatot Sümegi György művészettörténész nyitotta meg. Verset mondott és köszöntötte a mestert Császár Angéla Jászai Mari és Magyar Örökség Díjas Érdemes Művész.
A Tornyai János Múzeum másfél száz rajzot, grafikát, kisplasztikát, portrét, emlékmű-, szökőkút- és kaputervet, rézlemez-domborítást, családfát mutat be a termékeny és sokoldalú Szegeden élő, de Vásárhelyhez “ezer szállal” kötődő Munkácsy-díjas alkotótól. A kiállítás 2015. április végéig lesz látogatható.
A 82. éves szobrászművész Miskolcon született. 1951 és 1959 között volt a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol rajz és festő szakon Hincz Gyula és Papp Gyula, szobrász szakon Gyenes Tamás, majd Kisfaludi Stróbl Zsigmond volt a mestere.
1959-től három éven át a hódmezővásárhelyi művésztelepeken élt, majd Szegedre költözött. A hatvanas évek elején részt vett a szegedi művészeti szakközépiskola megszervezésében, a Tömörkény István Gimnázium keretén belül működő iskolában másfél évtizeden át tanított. 1974 és 2012 között Nyíregyházán élt és alkotott.
A hazai szobrászművészet doyenje rendszeresen vesz részt hazai és külföldi kiállításokon, pályázatokon.
A Vásárhelyi Őszi Tárlaton 1959 óta állított ki, első kiállítása 1964-ben nyílt meg a Tornyai János Múzeumban. Több mint ezer száz éremoldalt, érmét, plakettet, arany és ezüst emlékpénzt készített.
Köztéri munkái között emléktáblák, emlékművek, térplasztikák is vannak. Legmonumentálisabb alkotásai a Máriapócsi bazilika, valamint az Egri Székesegyház kapuja …
Programon kívül szót kapott még Kalmár Márton szobrászművész, aki Tóth Sándor oktatói érdemeit sorolta …
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
