La Mancha lovagja a Budapesti Operettszínházban 
Idén márciusban, 49 év után ismét színpadra állítja a Budapesti Operettszínház a La Mancha lovagja című musicalt, olyan neves művészekkel a főszerepekben, mint Szabó P. Szilveszter, Németh Attila, Nagy Lóránt, Kerényi Miklós Máté, Sándor Péter, Serbán Attila, Peller Anna, Nádasi Veronika és Dancs Annamari.
A sajtó munkatársait meghívták az olvasópróbára, amely jó hangulatban zajlott. A három Don Quijote/Cervantes és Sancho emblematikus duettjével kezdődött, erre válaszolt Aldonza, azaz Dulcinea dala. Zongorán a darab karmestere, Bolba Tamás működött közre. Majd a szereplőket, alkotókat és az újságírókat Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója köszöntötte.
Mi lehet a célja ma Budapesten, a La Mancha lovagja bemutatójának – kezdte beszédét a főigazgató. Majd folytatta: az, hogy könnyed stílusba burkoltan, de mégis az élet fontos kérdéseiről beszéljünk. A küzdelem és a harc értelméről, a hitről, a reményről, ábrándokról, egyszóval általában az életről. A lovag józan pillanataiban a világ leggyöngédebb embere, akinek rögeszméje a gyámoltalanok védelme, kiállás minden igaz ügyért akkor is, ha a harc reménytelennek látszik – idézte fel a búsképű lovag alakját.
Megtudtuk, hogy a musical magyarországi ősbemutatója 1971-ben volt az Operettszínházban, a címszerepet Darvas Iván alakította. A legendás színész mellett Aldonzát az Operettszínház által nemrég kitüntetett Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes és Kiváló művész, Galambos Erzsi játszotta. Az ősbemutatón a hűséges fegyverhordozó, Sancho szerepében az akkor még főiskolás Maros Gábort láthatta a közönség.
A főigazgató az olvasópróba meghívta Maros Gábort, aki nagy sikert aratva elénekelte Sancho Panza belépőjének egy részletét.
Majd a rendező-koreográfus, Vincze Balázs arról beszélt, miért lehet érvényes a XXI. század derekán a Don Quijote búsképű lovag története, aki addig álmodozott egy szebb és jobb világról, amíg valóban elhitte, hogy létezik. Feltette azt a kérdést is, vajon lehet-e még a mai modern világunkban valamit kezdeni a lovagiassággal, a lovagi eszményekkel? Egyáltalán szükség van-e ezekre az erényekre? Elmesélte, hogy Don Quijote a mai kor embere lesz, aki visszarepül a XII. századba, így kívánja megmutatni a nézőnek a sötét és a világos oldalt.
A produkció jelmezeit Fekete Kata jegyzi, aki elmondta, hogy minden, amitől félünk, rideg, fekete, egyfajta halálangyalként és csatlósaiként jelenik meg az előadás nyitóképében. Az inspirált, hogy az átalakulást, a varázslatot, a mesébe való utazást segítse.
Erdős Júlia Luca felelős a díszlet látványvilágáért. Mint mondta, a La Mancha lovagjának a fő mondanivalója saját magunk legyőzése, és újra megtalálása. Azt jelenti ez a darab, hogy a minket körülvevő világ olyan, amilyennek akarjuk, vagy amilyennek képesek vagyunk látni. A díszlet absztrakt is meg nem is, éppen azért, hogy az asszociációs igényekhez illeszkedjen.
A műfordító Blum Tamás. Az előadás hármas szereposztással kerül bemutatásra. A főbb szerepekben Szabó P. Szilvesztert, Németh Attilát, Nagy Lórántot, Kerényi Miklós Mátét, Serbán Attilát, Sándor Pétert, Peller Annát, Nádasi Veronikát, Dancs Annamarit, Bálint Ádámot, Gömöri András Mátét, Angler Balázst, Dézsy Szabó Gábort, Pálfalvy Attilát, Petridisz Hrisztoszt, Mészáros Árpád Zsoltot, Homonnay Zsoltot, György-Rózsa Sándort, Kalocsai Zsuzsát, Sz. Nagy Ildikót, Vásári Mónikát, Vágó Zsuzsit, Füredi Nikolettet, Fekete-Kovács Veronikát, Magócs Ottót, Imre Rolandot és Czikora István Lászlót láthatjuk. Vezényel Bolba Tamás és Tassonyi Zsolt.
Az előadás bemutatója március 20-án lesz.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
