Rotschild Klára, divatkirálynő élete és munkássága a vasfüggöny mögött – a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása.
A legendákkal, rejtélyekkel övezett életút állomásait a Rotschild-projekt kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész sok éves kutatásának eredményeként mutatta be a sajtó munkatársainak. A kiállítás egyszerre mutatja be egy sikeres nő életútját, egy korszak elitjének öltözködési kultúráját, valamint a szocialista Magyarország kétarcú, ellentmondásokkal terhelt időszakát.
Rotschild Klára szalonja már indulásakor, a két világháború között fogalommá vált Magyarországon
Neve évtizedeken át egyet jelentett a divattal, az eleganciával, a minőséggel és a luxussal. Elhozta Párizst Budapestre, és ismertté tette Budapestet a nagyvilágban. Felöltöztette a Horthy-kor arisztokrata hölgyeit, Ő bújtatta menyasszonyi ruhába Horthy István feleségét az évtized menyegzőjén. Diplomata feleségek, a magyar politikai, gazdasági és szellemi elit asszonyai, művészek, valamint a Magyarországra érkező magas rangú külföldi vendégek öltöztek szalonjából. Még Faruk egyiptomi király édesanyjának Nazlinak és világszép lánytestvéreinek is készített gardróbot. A nemzetközi hírű francia ékszerész, Cartier felesége, gróf Almásssy Jacqueline is megfordult és vásárolt nála.
A vasfüggöny leereszkedésével a nagy budapesti szalonok közül egyedül a Rotschild működhetett tovább, igaz csak Különlegességi Női Ruhaszalon néven.
Az ötvenes évek derekától a hétköznapi halandóknak elérhetetlen árfekvésű üzlet a párizsi divatházak fényét csempészte be a szürke budapesti hétköznapokba. Bár, a név más volt, az elit ettől függetlenül mindig a „Rotschildba” járt ruhákért, ahol minden pontosan úgy működött, mint azelőtt, csak a divatbirodalom papíron már az államhoz tartozott.
Nála öltöztek olyan magyar hírességek, mint Gábor Zsazsa, Psota Irén, Tolnay Klári, Szász Lula asszony, Váradi Hédi, Fischer Annie, Kovács Margit, betért a szalonba Törőcsik Mari, Halász Judit is.
Még a köztudottan puritán Kádárné is ellátogatott ide, de csináltatott ruhát Rotschildnál a szovjet külügyminiszter, Andrej Gromiko felesége, Farah Pahlavi a perzsa sah neje. A szalon legjobb vevője Jovanka Broz, Tito marsall felesége volt, a „keleti Jackie Kennedy”, akinek legendássá vált állítható szabóbábujára készítették távollétében a legújabb ruhamodelleket.
Hogyan lehetséges, hogy a két világháború közötti elismert szalontulajdonosok közül egyedül ő szerezte vissza irányító szerepét 1945 után? Miért utazhatott állami pénzen évente kétszer Párizsba inspirálódni, modelleket vásárolni elit divatbemutatóihoz? Mi tette Rotschild Klárát a 20. század magyar divattörténetének egyik legizgalmasabb és egyedülálló alakjává?
A kiállításban munkatársak, kliensek, családtagok, személyes tárgyak, archív fotók és mozgóképek, valamint a szalonban készült ruhák vallanak tulajdonosuk, főszereplőjük és tervezőjük életéről, megörökítve a magyar divattörténet egy fontos, 20. századi epizódját, egy igazi női sikertörténetet az utókor számára.
A Múzeum kertben a Geraldine-házban a divat nagyasszonyának élettörténete, a műhely és a szalon világa elevenedik meg, míg a Múzeum Rotundájában a menyasszonyi ruhákból készült installáció látható.
Simonovics Ildikó elmondta, hogy Rotschild Klára: A vörös divatdiktátor című kötete a Jaffa Kiadó gondozásában december 3-án jelenik meg.
A kiállítás 2020. április 30-ig látogatható.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
