Search
szerda 4 augusztus 2021
  • :
  • :

Kormányinfo 39

Kormányinfó 39

Mit, miért tesz a kormány? Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő – 2016. február 11. 


Szembe kell szállni Brüsszellel a “kényszer letelepedési kvóta” miatt, de arra is számítani kell, hogy a következő évtizedben sem javul a kontinens biztonsági helyzete az illegális bevándorlás miatt. Tavasszal újra kezdődhet az országra nehezedő bevándorlási nyomás, fel kell készülni egy újabb biztonsági határzár létesítésére, Románia felé.

Recep Tayyip Erdogan török elnök akár meg is nyithatja a határt Európa felé a menekültek előtt. A török elnök arról is beszélt, hogy hamarosan újabb 600 ezer szíriai menekült érkezik Törökországba, ahol már közel három millió menekült van a táborokban. A német kormány és Törökország közötti tárgyalások arról folynak, hogyan kerülhetnének a bevándorlók az unióba. Az EU kényszer alá akarja helyezni a tagállamokat a kvótával kapcsolatban.

Magyarország határára is újabb nyomás nehezedik, ezért a felállított határzárat jogilag is meg kell védeni. Esély sincs arra, hogy 2016-ban enyhüljön az Európára nehezedő bevándorlási krízis. A határon tavaly tapasztalt “jelenetekhez” hasonlókra idén is számítani kell.

Azért szükséges a parlamenti pártok összefogása a szükséges jogszabályok megalkotásához, mert csak a honvédség és a rendőrség együttesen képes megóvni az ország biztonságát. Szükséges lenne nemzeti konzultáció a terrorveszély-helyzetről. Tudomásul kellene vennie az ellenzéknek, hogy nemcsak rövid távú pártpolitikai érdekek vannak, és azzal, hogy betartanak a Fidesznek, az országnak ártanak. Németország az elmúlt tíz évben nem követett el annál nagyobb hibát, mint hogy német nyomásra át kellett Európán engedni 170 ezer embert regisztráció és kontroll nélkül. Ez volt a legsúlyosabb biztonsági hiba, amit az elmúlt tíz évben elkövettek Közép-Európában.

Orbán Viktor miniszterelnök február 15-én napirend előtt felszólal a parlament tavaszi ülésszakának kezdetén, azután utazik el a visegrádi négyek prágai találkozójára.

A kormány kéri a pedagógusoktól, különösképpen a Pedagógusok Szakszervezetétől (PSZ), hogy a közoktatás problémáinak megoldása érdekében üljenek le tárgyalni a kormánnyal. Példátlan az elmúlt 25 évben, hogy egy olyan komoly szakszervezet, mint a PSZ visszautasította a kormány tárgyalási szándékát. A kormány tiszteletben tartja, ha tüntetni akarnak. Sztrájkkal és tüntetéssel azonban nem oldódnak meg a problémák. Ha a PSZ felelősen gondolkodik az oktatásról, akkor “nem balhéval, hanem tárgyalással és a tárgyalásokon keresztül változásokkal tudja elérni”, hogy a pedagógusok helyzete és a gyerekek oktatásának minősége javuljon. Adjanak esélyt a tárgyalásnak, hiszen a kormány nem vitatja a pedagógusok szándékait, a pedagógusok se vitassák azt, hogy az ország választott képviselői is abban érdekeltek, a helyzet jobb legyen – közölte.

A pedagógusok 25 pontja kapcsán Lázár János elmondta, hogy az újabb 15-20 százalékos béremelésre most nincs lehetőség. Tudomásul kell venni, hogy az ország nem tud minden évben 20 százalékos béremelést végrehajtani a pedagógusoknál. Megkérdőjelezhetetlen, hogy vannak olyanok, akiknek az áll érdekében, hogy a pedagógusok akciója politikai akcióvá váljon. Olyan szervezetekről van szó, akik a kormányzattal szemben állnak. Vannak olyanok, akik évek óta szervezik a tüntetéseket a kormánnyal szemben, a finanszírozók között pedig olyanok vannak, akik évek óta finanszírozzák a kormánnyal szemben álló ellenzéki erőket.

A Magyar Közlönyben megjelent, a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) kapcsolatos két kormányrendelet elsődleges célja a gyerekvállalás támogatása, másodlagos célja a lakásépítések számának növelése, amely hozzájárulhat az ország gazdasági növekedéséhez.

1991. február 15-én, 25 éve írták alá a Visegrádi Együttműködést, melyet Magyarország, Antall József kezdeményezett – erről kérdezte Lázár János, minisztert a Krónika munkatársa.

A Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke írta alá. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában

A 2016. február 15-i találkozón részt vesz Gjorge Ivanov macedón államfő és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök is Prágában. A négy visegrádi ország vezetői megvitatják a schengeni határok védelmének megerősítésével kapcsolatos kérdéseket, illetve tárgyalnak egy tartalék védővonal kialakításának a lehetőségéről Bulgária és Macedónia déli határain.

A csúcstalálkozón megemlékeznek a Visegrádi Csoport országai vezetői megalakulásuk 25. évfordulójáról: Bohuslav Sobotka cseh, Beata Szydlo lengyel, Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák kormányfő.

Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.