Jóváhagyták a főváros költségvetését, ami végrehajtható költségvetés – mondta el a február 19-i Budapestinfón Tarlós István főpolgármester.
Nem volt még rá példa korábban, de ez a költségvetés ellenzéki szavazatot is kapott. Az ellenzéki kritikákról megtudtuk, Karácsony Gergely szolidabb kritikákat fogalmazott meg. A DK kritikája Gy. Németh Erzsébet által sokkal markánsabb volt.
A főpolgármester szerint a Fővárosnak nincs működési hiánya. A bevétel 199,5 milliárd Ft, a kiadás 198,5 milliárd Ft. Vagyis egymilliárdos működési többlet van, nem pedig hiány. A költségvetés összbevétele 228 milliárd Ft, összkiadása 313 milliárd Ft. Ez nominálisan mínusz 85 milliárdot jelent, valóságosan azonban nem áll fenn. Az előbbi összegből ugyanis 70 milliárdot fedez az úgynevezett forrásmaradvány, ami máris rendelkezésre áll, és a pénzkészletek, a betétek és az értékpapírok tavalyi záró állományából tevődik össze. A még hiányzó 15 milliárd Ft az Önkormányzati Infrastruktúra-fejlesztési Program hiteléből származik. A Főváros tele van fejlesztési projektekkel, 2016-ban erre fordítja a város a 300 millió eurós EIB-hitelt.
Megegyeztek a kormánnyal az agglomerációs közlekedési szolgáltatások visszavételéről. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel korrekt megállapodás született. A kormányhatározat egy pontját vitatják ez ügyben, mivel egymástól nem elválasztva kezelték a budapesti helyi és az agglomerációs közlekedés támogatását. A tavaly kapott, 24 milliárd Ft-os állami forrást csak és kizárólag kötelező feladatellátásra, azaz a helyi közlekedés finanszírozására lehetett fordítani. Fogalmilag kizárt, hogy az agglomerációs közlekedésre egy fillért is kaptunk volna az államtól. Az agglomerációs közlekedés átadás-átvétele miatt nem lesz semmilyen zűrzavar, az utazóközönség abból semmit sem fog érezni. A kormány vállalta, hogy januártól megtéríti a szolgáltatást, előleget is folyósított, a főváros pedig változatlanul biztosítja a szolgáltatást.
Több mint 10 milliárd Ft-ot fordítanak útfelújításokra, ami 15 kerületet érint, köztük több ellenzéki vezetésűt is. – Hetven fontos közlekedési útvonalat fogunk felújítani, ami igen magas szám, a munkák az év végére el is fognak készülni.
A főpolgármester által elnökölt Budapesti Önkormányzatok Szövetsége (BÖSZ) több javaslatot fogalmazott meg az építési szabályok módosítására. A 300 négyzetméternél kisebb építmények esetében rendkívül megkönnyítették az építtetők helyzetét, és megnehezítették a települések életét, az önkormányzatok és hatóságok kontrollszerepe szűkült. Nem szeretném, ha violaszínű, strandkék és rózsaszín házak épülnének a városban – jegyezte meg. Többek között javasolják elhagyni az új szabályozásból azt a kitételt, miszerint „meghatározott épület építésével összefüggésben a helyi építési szabályzat rendelkezései közül kizárólag az építési telek megengedett legnagyobb beépítettségét, legnagyobb építési/beépítési magasságát, szabályozási vonalát és beépítési módját vagy építési helyét kell figyelembe venni”. A kerületekkel egyetértésben azt szeretnék, hogy a jogszabály továbbra is biztosítsa a helyi önkormányzatok önrendelkezési jogát saját településük karakterének, épített és természeti környezetének alakítására és megőrzésére.
Azt is kérik a kormánytól, hogy a nemrégiben létrehozott állami tisztviselői kar az önkormányzati szektorban dolgozó köztisztviselőket és közalkalmazottakat is magába foglalja. A köztisztviselői bérek ugyanis 8 éve változatlanok, vásárlóerejük 22%-át elvesztették. Az önkormányzati szférában dolgozók bére csak 77%-a a 2008-as bérszínvonalnak. A főpolgármester kitért rá, hogy 2016. július 1-től elengedhetetlennek gondolják az önkormányzati szférában dolgozók bérszínvonalának „megnyugtató színvonalú” emelését is.
Tarlós István beszélt arról, hogy a jövő évi vizes világbajnoksághoz kapcsolódva felújítják a pesti alsó rakpart egy részét, kerékpáros és gyalogos útvonalat építenek ki, valamint csatornázási és útépítési munkákat végeznek a Margitszigeten. A Dagály úszókomplexumnál kompkikötő épül, felújítják a Népfürdő utcát és a Vizafogó utcát, a Rákos-patakon kerékpáros- és gyalogoshíd épül. A fejlesztések közül a Margitsziget csatornázása a legjelentősebb tétel, 3,2 milliárd Ft-os költséggel. A beruházások nagy részéhez kormányzati pénzek rendelhetők majd, több milliárd Ft értékben. A vb-hez kapcsolódó útfelújítások mintegy 3 milliárd Ft-ba kerülnek. A beruházások nagy része hasznosítható lesz az esetlegesen elnyert olimpiai során is.
Az M3-as metróvonal infrastruktúrája felújításának határideje 2019. szeptember 30. A szerelvények felújítása hamarabb befejeződik, azok rekonstrukció már zajlik. Az első két felújított szerelvény már június körül megérkezik Budapestre. Az infrastruktúra felújítását érintően a kormánnyal jó együttműködésben dolgoznak, jó ütemben haladnak a terv-előkészítési folyamatok. Januárra elkészültek a koncepciótervek, a tanulmánytervek, a megvalósíthatósági tanulmány és az engedélyezési tervek is. A Főváros és a BKK között létrejött fejlesztési megállapodás alapján januárjára elkészült a kivitelezési tenderdokumentáció összeállítása (egy engedély kivételével). E feladat ellátására 1,5 milliárd Ft fordítható. A Fővárosi Közgyűlés döntésével mód nyílt a kiviteli tervek elkészíttetésére, mintegy 2 milliárd Ft értékben. Elkészültek januárra az útépítési tervek, megvannak a szükséges engedélyek, a vasúti pálya kiviteli tervei, a szükséges hozzájárulások. A lebonyolítás műszaki részét a BKV fogja végezni, a kiviteli tender közbeszerzési eljárást viszont a főváros nemrégiben létrehozott közbeszerzési cége bonyolítja.
A Fővárosi Közgyűlés elfogadta a szmogriadóról szóló rendelet módosítását, amelynek a lényege, hogy március közepétől riasztási fokozatban sokkal több járművet lehet kitiltani a forgalomból. A korábbi, matricás rendszer megszűnt, a járműveket kódok alapján sorolják környezetvédelmi osztályokba. A legszennyezőbbek a 0-s, 1-es és 3-as kategóriájúak, eddig a járművek 7-8% tartozott ide. Ezt a kört most a 2-es és 4-es osztállyal bővítették ki, vagyis az autók egyharmada kitiltható a forgalomból riasztási fokozatban. Ez körülbelül 300 ezer autót érinthet, Budapesten 180 ezret. A rendelet módosítása nemcsak közvetlen egészségügyi okokból történt, hanem azért is, mert Budapest – Közép-Kelet-Európában elsőként – csatlakozott egy nemzetközi klímavédelmi szövetséghez, amelyet Kalifornia és Baden-Württenberg ötlete alapján 12 régió hozott létre. A cél az, hogy 2050-re – 1990-hez képest – az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátását 80%-kal csökkentsék, a globális felmelegedés 2 Celsius-fok alatt maradjon. A csatlakozás nem jár pénzügyi kötelezettségekkel, de vállalásokkal igen, ennek egyik elősegítő eleme volt a szmogriadó-rendelet módosítása. Budapesten 2005-ben az egy főre jutó C02-kibocsátás évente 6 tonna volt, ami 2013-ra 5 tonnára csökkent, 2050-re pedig a 2 tonna/fő/év kibocsátási érték a cél.
Készítette: Krónika Videómagazin. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
