70. Kormányinfó
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő …
Az Európai Bizottság lezárta a Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást, amelyet a paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban, a közbeszerzések ügyében indítottak. Brüsszel két éve indított eljárást, a mostani döntés pedig azt jelenti, a bizottság nem vitatja Magyarországnak azt a jogát, hogy megállapodjon Oroszországgal az erőműépítésről és a hitelfelvételről. Az Európai Bizottság döntése értelmében Magyarország nem sértette meg a közbeszerzési irányelvet a szerződés megkötésével. A magyar kormánynak joga volt olyan szerződést kötni, amely a műszaki meghatározottságra tekintettel részben figyelmen kívül hagyja a közbeszerzési irányelvet. Akik az ügyben mást állítottak – például Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője -, azok látványos vereséget szenvedtek. 2014 óta az ügyben tucatnyi feljelentést tevő Jávor Benedeknek érdemes volna megfontolnia politikai pályafutása folytatását. Reális az esély arra, hogy 2017-18-ban megkezdődjön a kapacitás fenntartással kapcsolatos építkezés. Magyarország vállalta, hogy a beruházási érték 55 százalékában az EU közbeszerzési normáit alkalmazza. Várható a lezárása a tiltott állami támogatásról szóló vizsgálatnak is, ennek dokumentumait várhatóan jövő héten kapja meg a kormány.
Lázár János beszélt a november 17-i kormányülés gazdasági témáiról is, a minimálbér-emelésről, amellyel kapcsolatban Orbán Viktor kormányfő kérte a nemzetgazdasági minisztertől, menjen el a falig. A tervezett minimálbér-emelés számaiból a kormány nem tud engedni. Vizsgálja a Kormány az emelés nyugdíjakra gyakorolt hatását is. Az adócsökkentési, béremelési csomag költségvetési hatásaira vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy a növekedés számai nem indokolják a büdzsé módosítását.
A kormány decembertől 120 milliárd forintos keretből visszatérítendő támogatást biztosít – 10 százalékos önerő mellett – az ipari technológiával készült épületek és a magánszemélyek ingatlanjainak megújítására.
Vita várható arról, hogy az unió a Juncker-féle kötelező, vagy a szlovák elnökség által javasolt rugalmas betelepítési kvóta útját járja majd. Magyarország elutasítja a kötelező mechanizmust, azonban egyelőre nem áll győzelemre. Többségben vannak azok, akik a kötelező kvótákat tartják a helyesnek. Fontos a nemzeti konzultáció és a népszavazás! Az Alkotmánybíróság jövő héten tárgyalja Székely László ombudsman beadványát, amelyben alkotmányossági kérdéseket vetett fel a betelepítéssel kapcsolatban. Ebben azt vetette fel, hogy köteles-e Magyarország uniós parancsra más tagállamban jogszerűen tartózkodó menedékkérők jelentős csoportjából áthelyezést lehetővé tenni, ha erre nem adott át hatáskört az uniónak és ez emberjogi tartalmában erőteljesen aggályos.
Magyarország kész felülvizsgálni az unió kohéziós politikáját, ugyanakkor értékelése szerint a pénzek elvonásával kapcsolatos nyomásgyakorlási kísérletek az amerikai elnökválasztás óta gyengébb lendülettel jönnek. A források nem szolidaritásból, hanem gazdasági együttműködésből fakadnak, Magyarország a csatlakozással több gazdasági jogáról lemondott.
Lázár János beszélt arról is, hogy a Törökország és EU közötti megállapodás bizonytalansága miatt a határvédelem felértékelődik, ma már konszenzus van a határvédelem megerősítéséről a balkáni útvonalon. A kormány legnagyobb sajnálatára Hegyeshalomnál egy határátlépési pont létesült egy zacskó formájában, amit egy vázra húztak fel az osztrák határőrök, azonban napi egyeztetésben vannak az osztrák miniszterekkel annak érdekében, hogy az ellenőrzés ne zavarja meg az Ausztriában munkát vállaló magyarok napi határátlépését.
November 21-én, hétfőn szerb-magyar közös kormányülés lesz, amelynek egyik fő témája az illegális bevándorlás.
December 6-7-én kihelyezett ülést tart a kormány, a 2018-as választásra felkészülve áttekintik a következő másfél év feladatait, és összegzik az elmúlt hat évet.
A Kormány jóváhagyta, hogy a honvédség létszáma 1400 altiszttel emelkedjen, a honvédelmi miniszter pedig decemberben javaslatot tesz a honvédség 2018 és 2028 közötti, új 10 éves fejlesztési tervére.
Döntött a kormány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a Nyugati pályaudvar vasúti összekötéséről. Közlése szerint erre több megoldás is létezik, a kormány egy 29 kilométeres új vasúti pálya kiépítését részesíti előnyben, amely a Budapest-Cegléd-Szolnok vasúti vonal új nyomvonala is lesz. A beruházás nagyságrendileg 100 milliárd forintba kerül, a vonatok pedig 20 percenként járnának a vonalon, a menetidő 18-20 perc lenne a belváros és a reptér között – ismertette.
Felállítják az új mezőhegyesi nemzeti ménesbirtokot és mintagazdaságot, új igazgatóság és felügyelőbizottság jön létre. A kormány 1 milliárd forintot biztosít a működésre és 5 milliárdot a ménesbirtok és tangazdaság fejlesztésére.
83 olyan kormányablak lesz, ahol az adóhivatal ügyeit is el lehet intézni. Jelezte: a kormányablak-építési program Szigetszentmiklóson ér véget februárban, a létesítményt a kormányfő fogja átadni. 3200 helyi önkormányzat 3,5 milliárd forint támogatást kap az új települési kézikönyvének elkészítéséhez.
A gazdasági kabinet döntött arról, hogy a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, hadifogolytáborként működtetett létesítményeket emlékhellyé nyilvánítja, illetve felújítja. Ez a recski nemzeti emlékpark teljes újjáépítését, továbbá a kistarcsai és ceglédi helyszínt érinti, a hortobágyi emlékhely pedig még vita tárgya.
Kulturális, művelődési, oktatási szerepet betöltő magyar házakat fognak létesíteni Kárpátalján, továbbá bérkiegészítő járadékot biztosítanak az ottani egészségügyben, oktatásban dolgozók mellett a közművelődési, önkormányzati dolgozóknak, a média munkatársainak.
Kerekasztal-tárgyalást indít a kormány az érintett érdekképviseletekkel az autózásról, annak adminisztratív terheiről, az üzembe helyezés és az üzemben tartás költségeiről.
Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
