71. Kormányinfó
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő – 2016. november 24.
A minimálbér emelése és a járulékcsökkentés együtt eredményezhet 40 százalékos béremelkedést. Ennek feltétele, hogy a teljes foglalkoztatás és a munkaalapú társadalom működjön Magyarországon, a bérmegállapodás 1,2 millió embert érint.
A magyar kormány négy ponthoz ragaszkodik a betelepítési kvótákról szóló uniós vitában. Csak olyan javaslatot tudnak elfogadni, amely nem ír elő kötelező kvótát, fontosnak tartja az uniós határvédelmet, nem teszi lehetővé, hogy hosszú távon működjenek belső határellenőrzési pontok, továbbá minden országnak a saját kultúrája, identitása és lehetőségei szerint határozza meg a szolidaritást.
Szeretnék, ha a külső határvédelmi kiadásokat, a kibocsátás helyszínén indított programokat és a hotspotok felállításának támogatását is szolidaritásként értékelné az unió. Ha ezt az Európai Bizottság jóváhagyja, akkor Magyarország kész az együttműködésre. A magyar és a lengyel kormány is azon az állásponton van, hogy nem megszervezni, hanem megállítani kell a migrációt, míg Németország és mások legitimálnák a bevándorlást – mondta, úgy összegezve: nehéz lesz a két vélemény közé hidat verni, ezért elhúzódó, nagy vitára számít. A kormány 53 milliárd forintot hagyott jóvá a határvédelmi feladatokra, a határzár működtetésére, bérekre, rendőrök és katonák felszerelésére, és az infrastruktúrára. Összesen 150 milliárd forintot fordítottak ilyen célokra.
A kormány új büntetőeljárási törvényt nyújt be a parlamentnek 2016. januárban. Trócsányi László igazságügyi miniszter kétéves egyeztetés után terjesztette a kormány elé a kódexet, amely konszenzuson alapul. A jogszabály célja, hogy az eljárások gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek, erősödjön az áldozatvédelem. A javaslatról öt párti egyeztetést kezdeményeztek.
Lázár János elmondta, Magyarország tudomásul veszi, ha Ausztria az Európai Bírósághoz fordul a paksi atomerőmű-beruházás miatt, de Magyarország inkább egy egyeztetési mechanizmus közös kidolgozását javasolja.
A magyar kormány kész az osztrák kormánnyal – a kétoldalú együttműködés keretein belül – egyeztetési mechanizmust kidolgozni, amely a Paks II. kapacitás-fenntartásával kapcsolatos összes adat, információ, építkezés megismerését lehetővé teszi Ausztriának. Jó lenne, ha a bíróság helyett egy egyeztetési mechanizmust vállalnának az osztrák szomszédok. Az osztrák kormány tagjaival képesek leszünk jó együttműködést kialakítani. Tiszteletben tartjuk az osztrák politikai pártok konszenzusát az atomenergia ügyében.
Emlékeztetett arra, hogy a paksi atomerőmű ügyében indult uniós kötelezettségszegési eljárás lezárult, és a tiltott állami finanszírozás miatt indult vizsgálat is lezárulhat decemberben. Véleménye szerint 2017-18-ban “érdemi” építkezés lehet Pakson.
A magyar kormány azért állapodott meg Oroszországgal, mert a legkedvezőbb ajánlatot tették az erőmű-beruházásra. Magyarország ragaszkodik az előtörlesztéshez és a kamatfeltételek rendszeres felülvizsgálatához. Folyamatosan vizsgálni kell, hogy az orosz hitel mennyire versenyképes. Most, hogy Magyarországot felminősítették, a kormánynak meg kell vizsgálnia, hogy az Oroszországtól kapott hitel kamatfeltételei és az új piaci feltételek milyen viszonyban vannak egymással.
A miniszter az uniós agrártámogatásokról elmondta, hogy jövő év tavaszán, de legalább nyár közepére kiírják az összes pályázatot. Eddig a teljes keret 76 százalékára írtak ki pályázatot 984 milliárd forint értékben, összesen 42 kiírás jelent meg. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladatait 2016. januártól részben a Miniszterelnökség, részben az államkincstár veszi át. A hivatal működésével kapcsolatban vannak problémás ügyek. A hivatal több mint 80 munkatársa áll bíróság előtt egy fiktív támogatással kapcsolatos ügyben, és az adóhivatal is büntetőeljárást indított költségvetési csalás ügyében.
Készítette: Krónika Videómagazin: Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Közéleti Gazdasági Krónika.
