ÉG ÉS FÖLD KÖZÖTT – A BIBLIA A MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETBEN
A Reformáció 500. évfordulójának emlékére nagyszabású kiállítás-sorozatot indított a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány a Debreceni Református Hittudományi Egyetemmel együttműködésben. A kiállítás már megvalósult Debrecenben, Győrben és Kolozsváron, a sorozat végső állomása Budapest a Várkert Bazár Testőrpalotája, ahol október 15-től látogatható az Ég és Föld – A Biblia a magyar képzőművészetben címmel.
A budapesti kiállítás azzal kíván emléket állítani, hogy a Biblia világával, a hittel és az emberi sorskérdésekkel foglalkozó képzőművészeti alkotásokból egy olyan művészettörténeti szempontból rendhagyó válogatást nyújt, amely a Római iskola (pl. Aba-Novák Vilmos, Kontuly Béla, Molnár C. Pál), Szalay Lajos, Kondor Béla, Borsos Miklós, Tóth Menyhért, Csernus Tibor, valamint Péreli Zsuzsa és az elmúlt évtizedek számos más kortárs alkotójának műveit mutatja be.
A Biblia az európai kultúrában mindig többet jelentett egy könyvnél: az európai művészet történetében közel kétezer éven át a Biblia eseményeinek, szereplőinek vagy a hozzájuk kapcsolódó morális tartalmaknak az ábrázolása állt a középpontban.
Képzőművészeti interpretációiban a Biblia a közös kultúrkincs egyetemes forrása, ismert és mégis számtalan jelentésrétegben értelmezhető. Történeteit a művészek kezdettől fogva aktualizálták, jelenidejűvé tették. A 20. századi modern művészetben megőrződött a Biblia minden korábbi felhasználási módja, de a súlypont a közösségi szempontok felől az individuális megközelítések felé tolódott: a bibliai szereplők az alkotó szubjektív világának megfelelően sorskérdésekkel és drámai léthelyzetekkel szembenéző személyiségek.
A képeken ritkán jelenik meg a művész, mivel az egész kép a művész önkifejezése. Ezzel összefüggésben felértékelődtek az olyan bibliai témák, amelyek egzisztenciális problémák felvetésére adtak lehetőséget. Ezen felül korunk minden bibliai témájú alkotása egyben Isten kereséséről, a hit felé törekvésről és az emberlét mélységeiről is szól.
A művészek munkái nyomán mélyebb értelmet nyer az isteni teremtés, könnyebben eljutnak hozzánk Krisztus tanításai, és jobban átérezzük azt a szenvedést, amit azért vállalt a keresztfán, hogy halálával megváltsa az emberiséget. Tanúi lehetünk Ábrahám hitének, látjuk Jákobot küzdeni az angyallal, szinte halljuk a hegyibeszédet, amely azóta is életünk erkölcsi alapja és átérezzük azt a drámai átalakulást, ahogy a vakító fénytől lováról leeső Saulusból Paulus lett.
A sorsfordító események, belső vívódások, súlyos döntések és áldozatvállalások lehetősége most is benne van az emberek mindennapjaiban.
A képzőművészet csak eszköz, hogy felszítsa a gondolatot, amely végrehajtja a belső átalakulást, a lélek reformációját.
Hit, történelem és művészet így kapcsolódik össze egyetemes egységgé ebben az 500. évforduló tiszteletére rendezett kiállításban. 
A sajtó munkatársainak a kiállítást Fertőszögi Péter, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány kuratóriumának elnöke mutatta be, amely 2018. január 14-ig látogatható.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
