Romváry Ferenc – A képtárcsináló – Kieselbach Galéria
Pécs díszpolgárának, Romváry Ferenc művészettörténésznek az önéletrajzi kötetét Kieselbach Tamás, a budapesti Kieselbach Galéria és Aukciósház vezetője jelentette meg abban a könyvsorozatban, amely a magyarországi műgyűjtők történetének bemutatását vállalta fel. A könyv gyönyörű, exkluzív kivitelű, 400 oldalas, több mint 330 színes képmellékletet tartalmaz – és nagyon izgalmas!
Romváry Ferenc: A képtárcsináló című könyvének tervezője – Varga Csaba – a fotó jobb szélén.
Romváry Ferenc jelentős szerepet játszott abban, hogy Pécs ad otthont a Csontváry-képeknek. Kalandos módon megszerezte a Csontváry életmű törzsanyagát jelentő Gerlóczy – gyűjteményt Pécs számára. Megalapította a Csontváry Múzeumot 1973-ban, amely 1983-ban vált teljessé. 1994–1995-ben a Csontváry festményeket Pécsett restaurálták. Ezt követően megszervezésre és bemutatásra került Pécsett – Budapesten -Stockholmban – Rotterdamban – Münchenben a legteljesebb Csonváry-életmű-kiállítás.
Romváry Ferenc kalandos életére így emlékszik vissza .. 1958-ban, amikor beléptem a Bölcsészkar Pesti Barnabás utcai kapuján az járt a fejemben, mi legyek majd? Nyelvész, magyar tanár, pszichológus? A leginkább elérhetetlennek akkor a művészettörténet valamely grádicsának elérése látszott. 1962 őszén pedig már a Magyar Nemzeti Galériában voltam művészettörténész gyakornok.
Fantasztikus élményt jelentett számomra a remekművekkel való napi szembesülés, a kitűnő szakemberek segítőkész szándékú közelsége. Németh Lajos akkor írta első Csontváry monográfiáját, kísérhettem őt raktárról raktárra, képek és szobrok birodalmába. Kovács Péterék is akkor szervezték a fehérvári Csontváry kiállítást, ez ösztönző hatást gyakorolt számomra. Meghosszabbították a mandátumomat, így tavasszal is folytatódott a művekkel való közvetlen, életre szóló szimbiózisom.
A pécsi múzeum megkeresésére Pogány Ö. Gábor engem javasolt az ottani, megüresedett státus betöltésére. Eldőlt minden, vidéki muzeológus lettem. Bedobtak a mélyvizbe, noha még csak evickélni tudtam. A neheze azonban csak ezután következett. A vidéki művészettörténész-muzeológus, mint a fehér holló ritka madárnak számított akkoriban. A megcsontosodott múzeumi struktúrában, régészek, néprajzosok, természetrajzosok közt amolyan lézengő Ritternek számítottam.
Kilógtam a sorból, csupa felesleges dolgokkal, holmi festőcskékkel foglalkoztam, meg a Zsolnay gyűjteménnyel .. Akkoriban, legjobb tudomásom szerint, én voltam az egyetlen vidéken múzeumi státusban lévő művészettörténész! Pécsett rendkívüli feladat várt rám. Kiválasztani a helyes irányt, munkálkodásomat a köz javára fordítani. Adott volt a Zsolnay gyűjtemény és az 1957-ben alapított akkor még szerény Modern Magyar Képtár, melynek első állandó kiállítását 1963-ban művészeti gimnazisták segítségével – Pinczehelyi Sándor, Proksza László, Schubert Péter, Vígh István, Valkó (Weisz) László – segítségével megrendezhettem. Számos kitérő, zsákutcát jelentő kísérlet után rátaláltam a helyes útra, mely értelmet adott pécsi létemnek.
Vidéken nincsenek képtárak, de lenne rá igény, tehát képtárat kell csinálni! Célul tűztem ki a második Nemzeti Képtár létrehozását vidéken, Pécsett. Ez volt az elmúlt közel hatvan év legfőbb eredménye, amire úgy érzem, méltán lehetek büszke: a tizenkétezres Modern Magyar Képtár 20. századi gyűjteményére, a teljesség igényét mindig is szem előtt tartva. A Zsolnay Múzeum térségében „múzeumutca” létesítése – Csontváry Múzeum, Martyn Múzeum, Vasarely Múzeum, Amerigo Tot Múzeum, Nemes Endre Múzeum, Schaár: UTCA – a káptalani házak egyidejű műemléki felújításával. Leágazásként muzeális bútorgyűjtemény létrehozása, Patikamúzeum, Sportmúzeum, kisplasztikai biennálé, kerámia biennálé, modern kerámia gyűjtemény, Siklóson Gádor Múzeum létesítése. Amire a legbüszkébb vagyok, a Csontváry életmű törzsanyagát jelentő Gerlóczy-gyűjtemény Pécs számára történő megszerzése, a Csontváry Múzeum 1973-as alapítása, 1983-as teljessé válása, nem mellesleg 12 Csontváry kép fokozatos megszerzése, a teljes életmű Pécsett történő restaurálása, 1994–1995-ben az eddigi legteljesebb Csonváry-életmű kiállítás megszervezése, Pécsett, Budapesten, Stockholmban, Rotterdam, Münchenben történő rendezése!
Romváry Ferenc alapító főszerkesztője a Pécsi Szemlének (1998–2012), főszerkesztője a Pécs Lexikonnak (2010) és a Kortárs Művészet – Pécs című kötetnek (2005). Számos könyvet írt: Mecseki Láthatatlanok, Pécs – 1956 Rozs Andrással, (1997), Csontváry dokumentumok (1998), Csontváry (1999 és 2007), Memento Mori Pécs–Baranya (1999), Zsolnay (2008 több kiadás), Pécs köztéri szobrai (2014), és tanulmányok szakmai folyóiratokban …
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
