István, a király rockopera Baján …
A Budapesti Operettszínház Baján mutatja be az István, a király rockoperát Székely Kriszta rendezésében. A Petőfi szigeten három alkalommal, augusztus 24-26 között lesz látható Szörényi Levente és Bródy János korszakos műve. Lőrinczy György, az Operettszínház főigazgatója április 19-én rendhagyó helyszínen, a Budai Várban található Mária Magdolna altemplom romkertjében tartott sajtótájékoztatón jelentette be a darab szereposztását, és azt is elmondta, azért tartja fontosnak és aktuálisnak az alkotás színrevitelét a színház, mert most is kérdés, hogy miben legyünk európaiak és miben járjuk a saját utunkat, illetve hogy ez a két nézőpont évszázadok óta hogyan ütközik a mindennapi emberek és egy ország vezetőinek a fejében, a gondolataiban. Ez megunhatatlan és mindig aktuális téma.
És vajon készült-e olyan adaptáció mostanában, ami a fiataloknak szólt, amiből a mai tizen- és huszonévesek rá tudnak jönni, hogy a szüleik, nagyszüleik miért szerették annyira ezt az alkotást? – tette fel a kérdést a főigazgató. Majd elmondta, hogy azért mutatják be a darabot, mert egyet értettek Rosta Mária producer asszonnyal és a szerzőkkel – akiknek ezúton is köszöni a bizalmat, hogy az Operettszínháznak odaadták ezt a produkciót -, hogy érdemes lenne egy fiatalos előadást csinálni belőle.
A főigazgató azt is elárulta, hogy amikor felkereste Rosta Máriát az ötlettel, hogy az Operettszínház műsorára tűzné a darabot, a producer asszony azt válaszolta, hogy csak egy rendező van, az pedig Székely Kriszta, akinek odaadná. A főigazgató felhívta a rendezőt, aki azonnal igent mondott. A bajai előadás különleges lesz, hiszen a művet 35 éves történetében soha nem állította még színpadra ilyen fiatal művész, és soha nem rendezte még nő.
Székely Kriszta elmondta, hogy azok a darabok érdekelik, amelyek a mához tudnak szólni, és amelyeknek több rétegük is van. Úgy véli, ilyen az István, a király is. A darab miliője egyáltalán nem áll távol a ma emberétől. Egyrészt az országunk földrajzi helyzetéből és az európai konfliktusokból adódóan van egy történet, másrészt a középpontban egy kettészakadt család áll. Mint mondta, ez a mag érdekli a legjobban a történetben. Adva van egy fiatalember, István, akinek egy gyászoló, nagy nyomás alatt lévő édesanyja maradt, a másik oldalon pedig ott van Koppány. Nagyon érdekes az a feszültség ami létre jön a társadalom egy olyan apró szeletében, mint a család, de épp annyira izgalmas, hogy hogyan sugárzik ki mindez egy ország történelmére – mondta a rendező, aki fontosnak tartja, és komoly kihívásnak tekinti, hogy saját generációja számára találjon egy olyan olvasatot, ami tovább élteti, tovább viszi ezt a történetet.
Istvánként Kocsis Dénest láthatja majd a bajai közönség, Koppányt a több év kihagyás után a műfajhoz most visszatérő Dolhai Attila (középen) alakítja. Réka szerepében Gubik Petrát csodálhatják majd, Sarolt, István édesanyja Polyák Lilla lesz. Gizellát, a tavaly végzett Maros Bernadett kelti életre, akivel a közönség első ízben a Szegény Dzsoni és Árnika második szereposztásában találkozhatott. Laborcot Kerényi Miklós Máté, Asztrik főpapot Homonnay Zsolt formálja meg. 
A rendkívül komoly énekesi kihívást tartogató Torda szerepére ketten készülnek, Szomor György és György Rózsa Sándor. A Gizellával érkező német lovag, Vecellin bőrébe Gömöri András Máté bújik. Koppány feleségei Szendy Szilvi, Bódy Barbara és Faragó Alexandra lesznek. A köpönyegforgató három magyar urat a színház három kiváló, közkedvelt művésze, Mészáros Árpád Zsolt, Szabó P. Szilveszter és Földes Tamás alakítja.
A koreográfiákat az Operettszínház balett igazgatója, vezető koreográfusa Bodor Johanna és a néptáncban és néptánc alapú kortárs táncban már sokszorosan bizonyított Lénárd Gábor készíti. A mostani bemutató zenei vezetője az a Makláry László, aki az 1983-as ősbemutatón is vezényelte a művet. Mellett a másik karmester Szabó Mónika, aki a kórusok betanításáért is felel. A díszlettervező Cseh Renátó, a jelmeztervező Pattantyus Dóra.
Bócsa Barnabás, a Baja Marketing kft ügyvezető igazgatója felidézte, hogy 2012-ben Csodálatos Baja néven indítottak egy fesztivál sorozatot, ahová meghívták az Operettszínházat is, akik a Miss Saigonnal léptek fel a Szentháromság téren felállított 4000 néző befogadására alkalmas téren, az 1400 nm-es színpadon. Az együttműködés azóta is töretlen. 2018-ban azonban új helyszínen, a Petőfi-szigeten mutatják be az István, a királyt. Bócsa Barnabás elmondta, hogy az elmúlt hat évben óriási fejlődésen ment keresztül a belváros, több mint 30 milliárd forintot költöttek beruházásokra. Ennek részét képezi az az infrastrukturális fejlesztés is, ami a szigeten történt. Ez teszi lehetővé, hogy természeti környezetben játsszák a művet, háttérben az erdő, néhány méterre a színpadtól pedig a Sugovica folyó.
Lőrinczy György is hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. Lényegesnek tartja a kulturális alapellátást – ami egyébként kiemelt kormányzati szándék is -, vagyis azt az elvet, hogy az ország különböző pontján élők egyformán juthassanak kulturális élményekhez és lehetőségekhez. Úgy véli, erre nem feltétlenül az a megoldás, hogy vidékről, buszokkal Pestre hozzák az embereket, hanem hogy helybe vigyék a produkciókat. A Budapesti Operettszínház évek óta minden nyáron rendszeresen játssza nagysikerű előadásait kisebb és nagyobb magyarországi városokban.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
