Nauryz – Napéjegyenlőség
A Kazah Köztársaság Magyarországi Rendkívüli és Meghatalmazott Nagykövete Rusztemov Nurbakh és a BARSZ Magyar Kazah Alapítvány Elnöke Gál András a Nauryz napja alkalmából ünnepséget szerveztek március 22-én a Klebelsberg Kultúrkúriában, melyre meghívták a Kazah Köztársaság magyarországi barátait is.
A rendezvényen megemlékeztek dr. Mándoky Kongur István turkológus és nyelvész születésének 75. évfordulójáról is. A díszvendég Aisha Mandoki Kongur, a neves magyar nyelvész, legendás turkológus, Mándoky Kongur István özvegye, a kazah nyelv és irodalom tanára.
Részt vett az ünnepségen Bíró András Zsolt antropológus, a Magyar Turán Alapítvány elnöke és más neves kazah és magyar személyiségek …
A Nauryz -it már a muzulmán vallás elterjedése előtt is ünnepelték a kazahok. A szovjet időszakban – 1926-tól 1986-ig – be volt tiltva, majd hivatalosan 1991. március 15-én vezették be újra az Elnök rendeletével: “A Tavasz nemzeti Ünnepéről – a Nauryz Mejramról”. Ettől az időtől kezdve ismét széles körben ünneplik az egész Kazah Köztársaságban.
A Nauryz Földünk egyik legrégibb ünnepe. A Tavasz Ünnepét, a Természet újjáéledését, a szerelem, a termékenység és a barátság ünnepét földünk különböző helyein már ötezer éve megünneplik. A régi keleti kalendárium szerint ez az Újév. Perzsa nyelven “nav” újat jelent, “Ruz” -napot. A korábbi időkben a kazahok az újév kezdetét ”Ulysztyn uly kunynek” (valamennyi törzs nagy napjának) nevezték. Innen származik a hagyomány, hogy a rokonok az ünnepi asztalnál, ajándékok cseréjével és jókívánságokkal béküljenek ki. Az év kezdetét a zöld megjelenése jelezte. Véget értek a tél megpróbáltatásai, az ínség, és a tavasz jöttével fontos dolog volt részt venni az élet újjászületésének ünnepén.
Nauryz ünnepén az emberek rendbe hozzák a gazdaságukat, házukat, fákat, virágokat ültetnek. A népi vélekedés szerint, ha Nauryz tiszta házba jön, jó házigazdához, akkor azt a házat a betegségek, sikertelenségek, szerencsétlenségek elkerülik. Ezeken a napokon a kazahok ünnepi ruhát öltenek, vendégségbe járnak egymáshoz, üdvözletekkel és jókívánságokkal árasztják el egymást.
A hetes szám szent a kazahoknál. Ezzel kapcsolatban az a vélekedés hogy mindenkinek hét házba kell ellátogatnia, és hét vendéget kell otthon fogadnia. Így üdvözlik egymást a kazahok ezen a napon: “Koktem tudy” (A tavasz születésére!).
Az ünneplés részei a vidám szórakozás, a játékok, a lóversenyek. Emberek ezrei figyelik a költő improvízátorok énekét és dombra-játékát. A nép vélekedése szerint minél pompásabban ünneplik Nauryzt, annál bőségesebb és áldottabb lesz az év.
Ezen a napon bőséges az ünnepi ebéd, vacsora, és ilyenkor felelevenítik a régi szokásokat, szertartásokat.
A régi ünnep fő szertartásos fogása volt a nauryz közse. Ebben benne kellett lennie 7 kötelező elemnek: víz, hús, só, vaj, liszt, gabona (rizs, búzaszem, kukorica), és tej. Ezek az elemek szimbolizálták a boldogságot, sikert, bölcsességet, egészséget, gazdagságot, a gyors növekedést, az Ég védelmét. Ha a tej az újév szimbóluma, akkor a füstölt hús, amit szintén kötelező volt felszolgálni, az elmúlt évet, a múlt év tartalékait jelképezte.
Napjainkban ez az ünnep modern vonásokat is felvett, a színpadi bemutatókkal és a jótékony akciókkal, nemzeti sportjátékokkal, növények, fák ültetésével, parkok és más zöld zónák, utcák és terek megtisztításával.
Az ünneplés módja magában hordja a humanizmus alapelveit és a természet szeretetét. A legmélyebb szellemi-etikai eszmékkel rendelkezik, ugyanakkor megtalálhatók benne a jelenkor aktuális mondanivalói is – az Ember egysége és harmóniája a Természettel.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
