Az Opera Keresztény Évada
A Magyar Állami Operaház 136. évadának beharangozó sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy a 2019/2020-as évad fő témája a kereszténység lesz.
A sajtótájékoztatót exkluzív helyen, a Szépművészeti Múzeum Róma Csarnokában tartották, ahol először Kállai Ernő hegedűművész a Méditationt adta elő Massenet Thais című operájából, melyhez közreműködött Pásztor Lili, a Magyar Nemzeti Balettintézet növendéke, majd Ókovács Szilveszter főigazgató ismertette az évad programjait.
Megtudtuk, hogy 467 nagytermi és turnéelőadás, 21 bemutató, köztük szcenírozott oratórium, akrobatákkal tarkított musicalopera és könnyűzenei előadókat is felvonultató balett produkció színesíti a palettát az Opera 2019/2020-as tematikus évadában.
A főigazgató emlékeztetett, hogy 2020-ban Budapest ad otthont az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. A római katolikus egyház világméretű eseménysorozatának nagyszabású előhangjaként az Erkel Színház és a frissen megnyíló kőbányai Eiffel Műhelyház bemutatói között így megtalálhatók bibliai történetekhez kapcsolódó művek, passiók, illetve a keresztény eszmeiséget hordozó, vagy azokkal vitatkozó alkotások is. A tematikus évadban olyan darabokat fognak bemutatni, amelyek mélységében foglalkoznak a kereszténységgel.
Az évad 21 premierje között 13 opera, 7 balett és 1 prózai mű, 6 ős- és 5 magyarországi bemutató szerepel. Az operák közt új színrevitelben tér vissza a repertoárra Wagner Parsifal és Verdi Don Carlos című alkotása, előbbi Almási-Tóth András, utóbbi a német Frank Hilbrich rendezésében, míg Mozart Szöktetés a szerájból című művéből Vecsei H. Miklós operarendezői debütálásaként készít friss animált produkciót az OperaKaland középiskolás közönségének.
Karácsonykor Händel Messiását a Mozart-féle átiratban mutatja be az Erkel Színház Anger Ferenc elképzelései szerint. Az évad végén Gyöngyösi Levente új szimfonikus hangszerelésben debütál az István, a király operaváltozata, amelynek koncertszerű előadásával tiszteleg az Opera Szörényi Levente 75. születésnapja előtt, majd 2020. június 4-én, a trianoni centenárium estéjén teljes értékű színpadi produkció is születik belőle Szinetár Miklós rendezésében.
Az idén áprilistól próbaüzemben működő Eiffel Műhelyház a tervek szerint 2019 őszén nyitja meg kapuit. A 400 fős nézőtérrel rendelkező, Bánffy-terem névre keresztelt új játszóhely és multifunkcionális háttérbázis a 19. század népszerű operáit körülölelő korszakok, így egyfelől a preklasszika és a barokk, másrészről a 20. századi és kortárs szerzők műveinek nyújt otthont. A kettő ötvözetét kínálja az évad első operapremiere, Monteverdi Poppea megkoronázása című műve, amit az Opera felkérésére Bella Máté hangszerel újra, előadói apparátusában pedig Fekete-Kovács Kornél jazzformációja is helyet kap.
Az Opera ebben az évadban is kapcsolódik Bach munkásságához. A basszushangra írt Krisztus-kantátáiból monodramatikus színpadi változatot Horváth Csaba rendezi, amely Keresztkantáták címet kapta. A tavaly bemutatott GermanLateNight est négy Hindemith-egyfelvonásosát követően a 2019/20-as évadban a 20. századi német zeneszerző főműve, a német parasztháború idején játszódó Mathis, a festő Szabó Máté színrevitelében szerepel először az Opera műsorán. A friss operaprodukciók között található Jake Heggie 2000-ben bemutatott, Ments meg, uram! című műve, amely Helen Prejean nővér azonos című könyve alapján készült.
Az Opera feladatának tekinti, hogy felelevenítse az elmúlt századok jeles magyar zeneszerzőinek rég nem játszott darabjait is, mint amilyen Hubay Jenő A cremonai hegedűs és Dohnányi Ernő Simona néni című alkotása, melyeket a fiatal Varga Bence rendez.
Az Eiffel Műhelyházban folytatódnak az Opera zenés prózai előadásainak hagyományai is Karol Józef Wojtyła Az aranyműves boltja című verses párbeszédével, amelyet az amatőr színjátszó múlttal is rendelkező későbbi II. János Pál pápa krakkói segédpüspökként írt a házasság szentségéről. A székesfehérvári Vörösmarty Színházzal koprodukcióban készülő előadás rendezője Szikora János, zenéjét a szerzővel jó barátságot ápoló Krzysztof Penderecki műveinek részletei alkotják.
A louisianai apáca halálsoron szerzett, megindító élményeiből készült alkotást Almási-Tóth András rendezi. Ugyancsak először készül színpadi változat Gyöngyösi Levente 2017-ben koncertszerűen bemutatott A Mester és Margarita című opera-musicaljéből, amit Szente Vajk visz színre, az előadásban pedig a MACIVA artistái is közreműködnek.
Az Operaház két kiválósága, Komlósi Ildikó és az idén Kossuth-díjjal kitüntetett Kálmándy Mihály operai pályafutásának 35, illetve 30 éves jubileumát Gálaesttel ünnepli.
A következő évadban Peter Seiffert német tenor Tannhäuserként vendégszerepel, míg az uruguayi származású basszbariton Erwin Schrott, a Figaro házassága váltott estéin a címszereplőt és a Grófot is megformálja. Ezen kívül áriaesttel tér vissza Ferruccio Furlanetto világhírű olasz basszista, a farsangi időszakban évente megrendezett estély sztárvendége a világhírű grúz származású szoprán Nino Machaidze lesz, míg az évad esszenciáját 2020 májusában bő két hétbe sűrítő KeresztFesztet a jeles német bariton, Michael Volle és felesége, a mezzoszoprán Gabriela Scherer koncertje zárja.
A trianoni centenáriumról a már említett István, a király operaelőadáson kívül az Eiffel Műhelyházban bensőséges Kodály-esttel is megemlékezik az Opera: a szerződés aláírásának perceiben a Székely fonó, a Galántai táncok és a Psalmsus Hungaricus hangzik el, a zeneszerző az Opera muzsikusai számára komponált művei közül az utolsóban a veterán tenorhős, Molnár András lép fel.
A csaknem 400 opera- és balettelőadás, valamint hangverseny, gála és kamaraprodukció tevékeny közreműködője Magyarország legrégebbi, legnagyobb és legfoglalkoztatottabb együttese, az Opera Zenekar, amelyet Kocsár Balázs főzeneigazgató és Kesselyák Gergely első karmester mellett olyan elismert magyar dirigensek is vezényelnek a következő évadban, mint Stefan Soltész, Oliver von Dohányi, Kovács János, Medveczky Ádám, Bogányi Tibor, Halász Péter, Hollerung Gábor vagy Vashegyi György, akik mellett több kiváló külföldi vendégkarmester is szerepel, köztük Michael Boder, Daniele Callegari, Paolo Carignani, Fabrizio Maria Carminati, Francesco Lanzilotta, Petr Popelka, Yannis Pouspourikas, Murry Sidlin, Pavel Sorokin, Michel Tabachnik és Mladen Tarbuk.
A Magyar Nemzeti Balett csaknem 50 év után Michael Messerer átdolgozásában és új kiállításban mutatja be Vakhtang Chabukiani Laurencia című balettjét, de visszatér a repertoárra Ashton A rosszul őrzött lány és Eifman Karamazov testvérek című koreográfiája is.
Az Eiffel Műhelyházban emellett a közelmúlt olyan izgalmas kortárs darabjai lesznek láthatók Magyarországon először, mint Wayne McGregor 2006-ban a Royal Ballet számára és a The White Stripes rockegyüttes zenéjére készített munkája, a Chroma vagy Alexander Ekman a New York-i Julliard School végzőseivel bemutatott alkotása, az Episode 31.
Több új darab is készül a Solymosi Tamás vezette együttes számára magyar koreográfusok és a Magyar Nemzeti Balett művészei közreműködésével. Venekei Marianna első balettmester Tűzmadarak címmel jelentkezik új koreográfiával Igor Stravinsky zenéjére, míg a Keresztény Évad tematikájához a Kreol, kreál című kísérleti est kapcsolódik három egyfelvonásossal, melyek az amerikai kontinens latin és afrikai gyökerű keresztény közösségeinek önfeledt és felszabadult hitélményéből táplálkoznak. Ariel Ramírez argentin zeneszerző népi ihletettségű Kreol miséjére és A mi karácsonyunk című kantátájára Velekei László és Vincze Balázs, a Győri és a Pécsi Balett művészeti vezetői készítenek egy-egy koreográfiát, míg a Joyful! című darab az észak-amerikai fekete közösségek spirituális világára reflektál a gospelen keresztül. Az előadást Sarkissova Karina, a Magyar Nemzeti Balett első magántáncosa állítja színpadra, a zenei megvalósításban pedig az Animal Cannibals működik közre.
Az Opera 136. évadában is folytatja belföldi és nemzetközi turnéit, így 7 ország 44 városában összesen 58 alkalommal lép fel. A 2018 őszén az Opera New York-i vendégjátékán hatalmas sikert arató, a Volture.com által az elmúlt év 10 legjelentősebb komolyzenei produkciója közé beválasztott Sába királynője 2019 szeptemberének közepén Tel-Avivban csendül fel koncertszerű változatban a magyar-izraeli diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének, valamint a Budapest és Tel-Aviv közötti testvérvárosi megállapodás 30. évfordulója alkalmából, míg októberben a Szentpétervári Nemzetközi Kamarafesztiválra A kairói lúd, avagy A rászedett vőlegény kapott meghívást.
Az Opera folytatja turnéit a külhoni magyarság körében is: 2018-ban Kárpátalján a Bánk bán koncertszerű változata 3000 fő előtt csendült fel a telt házas Beregszászi Arénában, idén szeptemberben Erkel másik népszerű operája, a Hunyadi László hangzik el ugyanott. A Gördülő Opera tavaly szeptemberi ugyancsak nagy sikerű, nyolcállomásos székelyföldi turnéját, ahol kamionszínpadon adták elő az Opera művészei Donizetti Szerelmi bájital című előadását, idén augusztus-szeptemberben Közép-Erdély, Bánát és Partium további 8 magyarlakta településére látogat el, míg 2020-ban a Felvidéken folytatódik a sorozat. Az Operát az Operából! csillagtúra az idei évadban eddig 50 előadást tartott, nagy sikert aratva a vidéki közönség köreiben. A sorozat a következő szezonban is folytatódik Bizet Carmen, Verdi Nabucco, illetve Mascagni Parasztbecsület és Messa di Gloria című alkotásaival. Ugyancsak ismét hallható lesz három estén 2020-ban az Opera a Müpában koncertszerű operasorozat, amelynek programján Csajkovszkij Anyegin, Boito Mefistofele és Bernstein West Side Story című műve szerepel.
Az Opera továbbra is nagy hangsúlyt fektet arra, hogy segítséget nyújtson a jövő nézőközönségének kinevelésére.
Az OperaKaland keretei között 2019 őszén a Hunyadi László 14 előadáson, 2020 májusában a Szöktetés a szerájból pedig 11 alkalommal várja a középiskolás osztályokat az Erkel Színházba, míg a legkisebbektől a kisiskolásokig a Ringató, az Operatúra Papagenóval, a Hangszervarázs, a Csengő-bongó délután és a Tütü kulisszajárása enged betekintést az operai műfajok szépségeibe és kulisszatitkaiba.
A Keresztény Évadban az Opera együttesei Erkel Szent Erzsébetről írott operafelvonásából, A Mester és Margaritából, valamint A cremonai hegedűs és a Simona néni című klasszikus egyfelvonásos vígoperákból készítenek lemezt az Eiffel Műhelyház őszre kiépülő Fricsay Stúdiójában.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.