Search
vasárnap 8 december 2024
  • :
  • :

Diótörő

Diótörő a Budapesti Operettszínházban

6DioigazgatoA Budapesti Operettszínházban 30 év után láthat ismét balett bemutatót a közönség, amelyben a színház táncosai mellett a Magyar Táncművészeti Egyetem növendékei is fellépnek – jelentette be Kiss-B. Atilla a Budapesti Operettszínház főigazgatója a Csajkovszkij Diótörő című örök klasszikus karácsonyi meséjének premierjét megelőző sajtótájékoztatón.

A főigazgató elmondta, hogy amikor a Budapesti Operettszínház főigazgatója lett, arra kérte Apáti Bence balett igazgatót, segítsen abban, hogy a mi balett művészeink ne csak alkalmazott táncosokként vegyenek részt az egyes produkciókban, hanem legyen a színháznak teljes értékű balett előadása is.

“Huszonöt éves színpadi tapasztalatom mondatja azt, hogy egy művészt, a számára megfelelő feladatokkal és kihívásokkal lehet igazán motiválni. Igaz ez az Operettszínház nagyszerű és értékes táncművészeinek esetében is. Továbbá az utánpótlásra is gondolnunk kell.

10Dio

A feltörekvő balett művész nemzedéknek nem biztos, hogy a mi intézményünk, vagy az operett műfaja állt a fókuszában. Viszont ha itt gyűjtik be az első, pozitív színházi tapasztalataikat, élményeiket, akkor jövőképként szolgálhatunk számukra. Nem utolsó, de fontos szempont az is, hogy az Operettszínház törzsközönsége egy olyan karácsonyi klasszikushoz, mint a Diótörő, imádott színházában is hozzáférhessen”.

3Operettjobb

Apáti Bence balett igazgató arról beszélt, hogy a Diótörő vitathatatlanul a balett királya. Ő maga is táncolta mind a Herceg, mind az Egérkirály szerepét. “Harminc éve nem volt balett bemutató az Operettszínházban, éppen ezért nagyon boldog vagyok, hogy egy ilyen sűrű repertoárral rendelkező színházban sikerül színpadra állítanunk Csajkovszkij csodálatos karácsonyi meséjét. Az pedig, hogy az egyetem növendékei együtt dolgozhatnak azokkal a táncosokkal, akik már régóta a pályán vannak, az utánpótlás nevelésének a legjobb módja”.

9DioAz előadást a Kossuth-díjas táncművész-koreográfus, ifj. Harangozó Gyula állította színpadra. Nála jobban talán kevesen ismerik a művet: már 11 esztendősen táncolt a darabban, a Diótörővel diplomázott a Moszkvai Nagyszínház Akadémiáján, és Bécsben 2006-ban rendezte meg ezt az előadást. „Mindig azt keresem, hogy mitől lesz egy-egy előadás teljesen egyedi, mi az, amitől ahhoz a társulathoz kötődik, amelyik színpadra állítja. Itt a táncművészek rengeteg musical- és operett-előadásban táncolnak, ahol szükség van a felszabadult színészi játékra is. Éppen ezért egy olyan előadásban gondolkodtam, amely nemcsak a balett értő közönség számára érdekes, hanem a cselekmény sodrása, eseményei lekötik a legkisebbeket is. Ez egy színházi előadás is egyben, amely a 19. században egy „itt és most”- szituációval kezdődött, majd elrepített egy álomba. Abban a korban a nézők a saját karácsonyi élményeikkel találkoztak. Most is ugyanilyen „itt és most”- szituációval kezdünk, a mai kor gyermekei számára azonban a néger baba helyett a Barbie, a bohóc helyett a Pókember és a bábjáték helyett a számítógépes játék jobban értelmezhető. Ezután az álomban viszont meg tudtuk őrizni azokat az értékes koreográfiákat, amik a klasszikus Diótörő gyöngyszemei.”

Bolvári-Takács Gábor, a Magyar Táncművészeti Egyetem rektora a Budapesti Operettszínház és az Egyetem együttműködése kapcsán arról beszélt, hogy a két intézmény közötti együttműködés megszilárdítása 70 esztendős múltra tekint vissza. „Anno az Állami Balett Intézet, vagyis a Magyar Táncművészeti Egyetem elődjének a mesterei voltak az Operettszínház balett együttesének a vezetői. Később, amikor a Balettintézetnek voltak már olyan növendékei, akik bizonyítottak a pályán, az Operettszínház közülük választott balett igazgatót. Most viszont, a stratégiai együttműködésnek köszönhetően, a növendékeink, akik pályát már választottak, de színházat még nem, felléphetnek erre a színpadra, és itt tapasztalhatják meg az első nagyszínházi színpadi élményüket. Ez hatalmas felelősség nekünk, köszönjük a bizalmat.”

Volf Katalin Kossuth-díjas balett művész, az egyetem művészeti vezetője szerint a növendékek számára is fontos az együttműködés. „Hallgatóinknak és növendékeinknek óriási élmény, hogy valódi, színházi körülmények között mutatkozhatnak be egy olyan darabban, amely minden család számára ismerős.”

1DioplakatCsajkovszkij Diótörője a világ minden táján a közönség egyik legnagyobb kedvence, a történetet feldolgozta a Disney-stúdió, de készült belőle musical, rajzfilm és mese is.

A Budapesti Operettszínházban 2019-ben először lesz látható karácsonykor a Diótörő, amely Csajkovszkij utolsó balettje és egyben utolsó színpadi műve. A mű alapja E. T. A. Hoffmann A diótörő és az egérkirály című karácsonyi meséje.

A történet szerint Klára egy diótörő bábut kap karácsonyra ajándékba a nagybátyjától. A bábu a kislány álmában hercegként kel életre, és magával viszi őt egy varázslatos utazásra. Megküzdenek a gonosz Egérkirállyal és hadseregével, hogy tovább mehessenek az álmok útján, a játékok országába, ahol a bűvös képzelet uralkodik.

A két felvonásból álló balettben a kisebbek is lehetőséget kapnak, a gyerek főszereplőket a Magyar Táncművészeti Egyetem Nádasi Ferenc Gimnáziumának növendékei alakítják.

1Diotanc

Klára hercegnő szerepében Kozmér Alexandra, Harangozó-díjas balett művész, Ottlik M. Laura, a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, Magyar Ezüst Érdemkeresztes művész és Szelényi Dóra, a Magyar Táncművészeti Egyetem IX-ik évfolyamos, végzős hallgatója mutatkozik be, Diótörő hercegként Gallai Zsolt, a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, Sík Milán, a Budapesti Operettszínház címzetes magántáncosa, az Év férfi táncosa 2018 és Somai Valér, a Magyar Táncművészeti Egyetem 2018-ban végzett hallgatója lép színpadra.

A Budapesti Operettszínház és a Magyar Táncművészeti Egyetem együttműködéseként 11 előadásból álló Diótörő előadássorozata december 20-án indul, és az egyetem mintegy félszáz diákja vesz részt benne.

Közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara és Zenekara.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.