Search
szombat 7 december 2024
  • :
  • :

Ars et virtus

Ars et virtus. Horvátország – Magyarország: 800 év közös kulturális öröksége

A Magyar Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása nagyívű és informatív. Miközben századok közt sétálunk, rácsodálkozhatunk az összefügésekre …

A megnyitón köszöntő beszédet mondott L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, valamint Antonio Picukarić, a Galeria Klovičevi dvori intézet igazgatója, dr. sci. Vlado Mikšić tiszteletes és dr. Nina Obuljen Koržinek, a Horvát Köztársaság kulturális és médiaügyi minisztere. A tárlatot Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere nyitotta meg.

L. Simon László köszöntő beszédében kiemelte, a zágrábi Galerija Klovićevi dvorival közösen rendezett tárlat, a két nemzet és a rendező intézmények, illetve szakembereik közötti nagyszerű együttműködés eredménye. A nyolcszáz év közös öröksége igen szerteágazó, ezért a meghatározó eseményekre, személyekre, földrajzi helyekre támaszkodva úgy választották ki a főbb csomópontokat, hogy a 308 tárgyból álló tárlat részben kronologikusan, részben tematikusan vezesse végig a látogatót a két ország kulturális örökségének kapcsolódási pontjain.

Megtudtuk, a két nép közös történelme Zvonimir horvát király 1089-ben bekövetkezett halálával kezdődött, mikor özvegye, I. Béla magyar király leánya, Ilona királyné a horvát előkelőségek egy részének támogatásával bátyját, I. (Szent) László magyar királyt hívta be az országba. A középkori kapcsolatok újabb meghatározó eseményét Könyves Kálmán 1102-es megkoronázása jelentette, amivel létrejött a több mint 800 évig fennálló magyar–horvát perszonálunió.

A barokk korban mindkét államban élénken élt a magyar szent királyok tisztelete. Ennek a közös kultusznak a reprezentálására a zágrábi székesegyház ikonográfiai programjából és liturgikus tárgyaiból a kiállítás több szép példát is felsorakoztat. A tárlat külön egységet szentel a mindkét nép történelmében kiemelkedő szerepet játszó Zrínyi családnak. A kettős, horvát és magyar hazafiság szellemében folytatott tevékenységük kitörölhetetlen nyomot hagyott a két ország kultúrájában és művészetében.

Nina Obuljen Korzinek horvát kulturális és médiaügyi miniszter Andrej Plenkovic miniszterelnök üdvözletét is tolmácsolva hangsúlyozta: ez az alkalom lehetővé teszi a horvát-magyar történelmi kapcsolatok újraértékelését, és felhívja a figyelmet arra is, hogy immár külön országokban, de a két nemzet közti kulturális együttműködés továbbra is folytatódik. Egyben köszönetet mondott azért a segítségért is, amelyet Magyarország a földrengés sújtotta horvát területeknek nyújtott 2020-ban.

Köszöntő beszédet mondott Antonio Picukarić, a Galeria Klovičevi dvori intézet igazgatója.

dr. sci. Vlado Mikšić tiszteletes magyarul tartotta beszédét. Mint mondta, a különféle, változatos nemesi életutak jól mutatják a két ország közötti mobilitást. A 17. századtól kezdve több jelentős politikai karriert befutó, horvát eredetű nemesi famíliát tartanak számon Magyarországon, emellett egyes magyar arisztokrata családok a jelenlegi Horvátország területén váltak a közös kulturális örökség megteremtőivé. Az ismertebbek, például az Esterházy, Festetics, Grassalkovich, Jankovich család mellett olyan személyekre is kitér a kiállítás, mint Pejácsevich Dóra (1885–1923), aki korának híres hegedű- és zongoraművésznője, és az első horvát női zeneszerző volt.

A tiszteletes a zágrábi érsek üdvözletét tolmácsolva többek között arról is szólt, hogy a zágrábi egyházmegyét Szent László alapította meg, de Szent Imre és Szent Erzsébet tisztelete is máig jelen van ott.

 

A kiállítást Prof. Dr. Kásler Miklós az Emberi Erőforrások Minisztere nyitotta meg, aki kiemelte, a tárlat célja, hogy erősítse a két nemzet összetartozás élményét.

Az osztrák–magyar kiegyezést követően, 1868-ban sor került Magyarország és Horvátország alkotmányos viszonyának rendezésére is, amelynek értelmében a két ország egy államközösséget képezett, de ezen belül a horvátok külön territóriummal bíró politikai nemzetet alkottak saját országgyűléssel és belpolitikai önállósággal.

Kiemelendő Fiume szerepe a korszakban. A magyar kormányzók fennhatósága alá tartozó, világra nyitott, dinamikusan fejlődő kikötőváros, Magyarország egyetlen tengeri kikötője, egyfajta sajátos ötvözetét adta a különféle nemzetek kultúrájának és mentalitásának. A 19. század végére a Monarchia második legnagyobb üdülőhelyévé váló Abbázia (mai nevén Opatija) az osztrák előkelőségek mellett a magyar arisztokraták és tehetősebb polgárok körében is igen nagy népszerűségnek örvendett, újabb közös kapcsolódási pontot kínálva a két nemzet között.

A kiegyezésnek köszönhetően Horvát-Szlavónország önállóan képviselte magát a Magyar Királyság gazdasági, ipari és kulturális fellendülését hirdető, nagyszabású 1885-ös és 1896-os országos kiállításon. Ennek bemutatása mellett külön blokkban foglalkozik a kiállítás a 19. századi építészeti kapcsolatokkal is. Magyar építészek számos megrendelést teljesítettek Horvátországban. Ezek az építészeti emlékek máig meghatározó arculati elemei egyes horvát városoknak.

A művészeti kapcsolatok terén is szembetűnő hasonlóságok fedezhetők fel a horvát és a magyar művészek munkáiban, elég csak Vlaho Bukovac horvát festő, és a világhírű, magyar mester, Munkácsy Mihály alkotásaira gondolni. A kiállítás ezekre az érdekességekre is rávilágít.

A kiállítás 308 műtárgya közül 106 magyar gyűjteményekből származik. A látogatók olyan különleges, a két ország gazdag történelmét összekötő, kiemelt jelentőségű műtágyakat láthatnak az adott korszakból, mint Szent Simeon ereklyetartó szarkofágjának másolata, Könyves Kálmán király gyűrűje az 1100-as évekből, I. (Szent) István ereklyetartó mellszobra 1635-ből. Külön figyelmet érdemelnek Szegedi Lukács zágrábi püspök síremlékének töredékei, amelyek a 2020-as földrengés következtében egy újabb jelentős darabbal egészültek ki. De megtekinthető egy 1647-ből származó koronázási zászló Horvátország címerével, ami a legrégebbi ismert horvát zászló, Zrínyi Miklós sisakja és szablyája a 16. század közepéről, illetve Majláth Györgyné koronázási díszruhája 1867-ből.

A kiállítás 2021. december 10-től – 2022. március 15-ig látogatható.

Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Főszerkesztő: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.