21. Század Kiadó
Dezső András: Fedősztori
Kémek és titkos játszmák Magyarországon
Minden országnak vannak hírszerzői és kémelhárítói. Az író a hazai titkosszolgálatok és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok világába vezeti be az olvasót. A könyv nemcsak hiteles és izgalmas, de egyben szórakoztató is.
A nyilvánosság keveset tud a magyar és a Magyarországon is aktív külföldi titkosszolgálatok rejtett működéseiről, álcázott mechanizmusairól, kétes trükkjeiről. A Fedősztori című könyvből egy olyan világot ismerhetünk meg, ahol a múlt és a jelen nem sokban különbözik egymástól, hiszen a módszerek ugyanazok. Hogyan dolgoznak a valóságos James Bondok, és hogyan próbálják lefülelni őket? Mi a különbség a kémfilmek és a valóság között? Hogyan dolgoznak észrevétlenül a politikai döntéshozók keze alá a titkosszolgálatok? Milyen láthatatlan játszmák alakítják egy ország sorsát?
A kötet nemcsak a jelenkor, de a múlt titkaiba is beavat. A rendszerváltás előtti időszak megismerése révén a jelen történéseit is megismerhetjük, a kettő ugyanis összefügg.
Egy fiatal magyar srác, aki kalandvágyból lett a CIA ügynöke, és súlyos árat fizetett érte. Egy karrierista magyar diplomata, akit a sértődöttség vezérelt. A hetvenes években kezdődő két, egykor szigorúan titkos dokumentumok alapján rekonstruált kémtörténet csupán egy szelete Dezső András Fedősztori című könyvének, amelyben a szerző a titkosszolgálatok rejtélyes és mítoszoktól övezett világába vezeti be az olvasót.
A könyvben sok más mellett Magyarországon dekkoló terroristákról, rettegett csecsen emberrablókkal tárgyaló magyar titkosszolgákról, nagykövetségek titkairól, kettős életre kiképzett hírszerzőkről, fantomszemélyiségekről és trükkös játszmákról olvashatunk. Csupa olyan történetről, amelyben nem minden az, aminek látszik. Ahol az emberek legtöbbször beáldozható bábuk egy sakktáblán.
Dezső András kutakodása során olyan múltbeli ügyeket is részletesen feldolgoz, amelyeknek egy-egy dossziéját máig nem oldották fel a titkosítás alól.
Ízelítő a könyvből …
2004. március 11-én Európa eddig legnagyobb terrortámadását szenvedte el Spanyolország. Egy összehangolt akcióban négy vonatot robbantottak fel terroristák, a merényletben százkilencvenegy ember halt meg és ezernyolcszázan megsebesültek. A terrorakciót muszlim terroristák vállalták magukra, azt állítva, azért öltek meg ennyi embert, hogy így bosszulják meg, amiért Spanyolország katonákat küldött Irakba. A spanyol rendőrség hajtóvadászatot indított a merénylők ellen. Április 3-án a rendőrség bekerítette azt a lakóövezetet a Madridhoz tartozó Leganés városrészben, ahol a hét elkövető lakott. Egyiküknek – Abdelmajid Bouchra – sikerült megszökni a rendőrök elől, a többiek öngyilkosságot követtek el. Noha Bouchar ellen nemzetközi körözést adtak ki, akadálytalanul átjutott Franciaországon, Belgiumon és Hollandián az ellenőrzéseken, mígnem az osztrák-magyar határra ért, ahol Abdallah Merouan Ali szíriai menekültként mutatkozott be. Menekültstátuszért folyamodott és elindult az ilyenkor szokásos eljárás, ő pedig nyakába vette az országot. Néhány hónap után szinte úgy ismerte, mint a tenyerét. Élte az életét, piti kábítószerügyletekből tartotta fenn magát. A drogüzlet szépen fialt, Ali drága öltönyökben feszített. Talált magának magyar barátnőt is, egy dunaalmási lányt. Miközben a nemzetközi és a magyar sajtó is a madridi terrortámadástól volt hangos, a merénylet egyetlen túlélő merénylője Magyarországon tartózkodott.
Bouchar 2005 nyarán vonattal Szerbiába utazott és a szabadkai vasútállomáson sétálgatva, egy egyszerű igazoltatás lebuktatta. Egy rendőrnek gyanús lett, hogy az Aliként bemutatkozó férfi menekültnek adja ki magát, miközben drága ruhát visel. Bekísérték a rendőrségre, újjlenyomatot vettek tőle és a nemzetközi adatbázisból ekkor derült ki, hogy az elfogott delikvens nem más, mint a madridi merénylet egyetlen életben maradt elkövetője. A szerb titkosszolgálat, a Biztonsági Információs Ügynökség munkatársai rendkívül dühösek voltak a magyar titkosszolgálatra, mert azt gondolták, a magyarok tudtak Boucharról, de nem akartak konfrontálódni az al-Kaidával, ezért inkább „áttolták” bajlódjanak csak vele a szerbek. A valóság azonban az, hogy Bouchar úgy élt Magyarországon másfél éven keresztül, hogy egyáltalán nem került a magyar titkosszolgálat látókörébe, noha világszerte égen-földön keresték.
A spanyoloknak sem volt könnyű beadni, hogy ilyen bénák voltunk. Akit az Interpol vörös kóddal keresett, az nálunk dekkolt a fokozott biztonsági intézkedések dacára.
Buchart végül 2007 őszén tizennyolc évi börtönbüntetésre ítélték Spanyolországban.
Dezső András kétszer nyerte el a legjobb oknyomozó újságírónak járó Göbölyös Soma-díjat, jelölték az Európai Sajtódíjra, tényfeltáró munkáit pedig 2021-ben Joseph Pulitzer Emlékdíjjal tüntették ki. Kérlelhetetlen igazságkereső, több tényfeltáró írását a nemzetközi sajtóban is szemlézték.
A társadalom számára fontos, ám gyakran elhallgatott, vagy kevésbé ismert témáknak megy utána, dolgozza fel olyan formában, mely a nagyközönség számára könnyen értelmezhető. Művei egytől-egyig hiánypótlók, könyveivel egyben közéleti missziót is teljesít, hiszen az általa feltárt témák amúgy nem kerülnének szóba. A magyarországi szervezett bűnözés történetét bemutató Maffiózók mackónadrágban és a kokainkereskedelemről szóló Magyar kóla című könyvei több tízezer példányban keltek el.
A Fedősztori nem csak azoknak az olvasóknak jelent újdonságot, akiknek a hírszerzők, kémek és ügynökök világa ismeretlen, hanem azoknak is, akik sokat tudnak erről a területről, akár úgy is, hogy egy-egy történeten keresztül magukra ismernek.
Készítette: Közéleti Gazdasági Krónika. Szöveg: Szabados Julianna. Megjelenik: Krónika Videómagazin.
